Három tonna dopping senkinek

Miközben Spanyolország a 2020-as olimpia rendezéséért küzd, a világ felháborodva áll a Puerto-ügy lagymatag lezárása előtt. A helyi belügy szerint évente három tonna dopping érkezik a sportsikereket halmozó országba, ám pár biciklist leszámítva senkit sem vettek elő, és némi fenyegetőzés után a doppingdoki is elnémult. A hétvégi rendőrakció viszont fordulatot jelent, Tiszeker Ágnes biztos benne, hogy a kerékpár után a többi sikersportágra is lecsapnak, és Lance Armstrong szintű klasszisok is le fognak bukni.

Vasárnap kézzelfoghatóvá vált az eddigi hírekből csak haloványan sejlő spanyol doppingbotrány mérete: egy rendőrségi akcióban több mint 750 ezer adag szert foglaltak le, és 84 embert őrizetbe vettek Spanyolország különböző régióiban. A spanyol belügyminisztérium arról is beszámolt, hogy 2013 első negyedévében összesen 750 kilogramm dopping érkezett az országba, ami éves szinten három tonnát jelent.

"A dolog nem kilóra megy, és nem tudjuk a lefoglalt szerek összetételét, de a nagyságrend kétségtelenül jelentős" - ismerte el az Origónak Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője.

Tiszeker Ágnes biztos benne, hogy a spanyol doppingügyeket felgöngyölítik Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A szakember úgy látja, az eddig kizárólagosan érintett kerékpár mellett más sportágak is bajba fognak kerülni Spanyolországban, és olyan szintű sztárok lebukása is várható, mint Lance Armstrong. "A dolog lefolyása viszont lassú lesz. Ne felejtsük, hogy Armstrongot sem egyik napról a másikra leplezték le, hanem tízéves kitartó munkával. Szívósan haladtak perről perre, tárgyalásról tárgyalásra, ha elakadtak, mindig újrakezdték."

Fuentest hiába bombázzák árajánlatokkal

Szavait alátámasztja a 2006-ban indított Puerta-akció langyos lezárása, ami inkább lassította, mint segítette a folyamatokat idén áprilisban. A doppingdoktorként elhíresült Eufemiano Fuentes megúszta egy év felfüggesztett börtönnel, a hétéves nyomozás során lefoglalt, vért tartalmazó 221 tasakot pedig nem engedték át a Nemzetközi Doppingellenes Szövetségnek (WADA) kivizsgálásra, sőt elrendelték a megsemmisítésüket. "A bírónő nem volt bevállalós, és az érintettek személyiségi jogaira hivatkozva nem engedte a tasakok ellenőrzését" - mondta a döntésről Tiszeker. "Az ítélet azonban nem jogerős, a tasakok nincsenek megsemmisítve, és a WADA fellebbez, nem dőlt még el semmi."

A felgöngyölítés lassúságához az érintett sportágakkal (a kerékpáron túl az atlétika, a tenisz, a boksz és a foci szokott előkerülni a nyilatkozataiban) dobálózó, de neveket nem említő Fuentes furcsa taktikája is hozzájárul. A szabadlábon védekező doki az ítélethozatal után két héttel azt ígérte, hogy fejezetekre bontva teszi közzé az érintett sportolókat leleplező írásait. Az ügyvédje, Joseé Miguel Lledó elmondta, számos újság bombázza őket árajánlatokkal, ám addig nem adnak ki neveket, amíg nem fellebbeztek a Fuentest elítélő bírósági döntés ellen. Mindezt még májusban ígérték, ám azóta sem jött se fellebbezés, se kitálalás.

Fuentes: hangzatos nyilatkozatok és pár elejtett morzsa a sajtónak Forrás: AFP/Dani Pozo

Armstrong nem tudta, hogy a macska harap

A leleplezéseket a háttérben működő lobbik is hátráltathatják. Az elmúlt két évtizedben páratlan sikerkorszakot produkáló spanyol sportban sokak érdekével ütközhet a megtisztulás, kérdés, nekik mekkora befolyásuk van. Fuentes egyik beígért fejezete például Az orvosi kapcsolatom a London maraton győztesével címet viseli, márpedig a spanyolok közül ezt Abel Anton nyerte meg 1998-ban, aki a mostani spanyol kormánypárt képviselője.

"A sportdiplomáciát valóban nem lehet kihagyni a történetből, és azt sem, hogy Madrid pályázik a 2020-as olimpiára" - mutatott rá Tiszeker Ágnes, aki szerint a spanyol vezetés két taktika közül választhat. "Vagy elássák minél mélyebbre a csalásokat, de akkor azok sokkal jobban visszaüthetnek egy hazai rendezésű olimpián, ami erős nemzetközi kontroll alatt van. A másik út a megtisztulás, az események alapján úgy néz ki, a spanyolok ezt választják."

A MACS vezetője úgy véli, a cél elsősorban az aktív sportolók nyakon csípése lesz. "Ők lesznek a célpontok, nem véletlen, hogy sokan visszavonultak. Bár visszamenőleg is lehet büntetni, nem ez a jellemző." Itt is Armstronggal példálózott, aki szerinte hozzájárult a bukásához azzal, hogy a visszavonulása után visszatért. "Túlfeszítette a húrt, vagyis húzogatta a macska bajszát, pedig a macska is tud harapni."

Húsz éve tart a döbbenetes spanyol söprés

Ha nem is lesznek a célkeresztben, a készülő lavina a korábbi sportolókat is fenyegeti, Fuentes egyik ígért fejezete ugyanis az 1992-es olimpián beköszönt spanyol aranyeső hátterét mutatja be. Tény, hogy a barcelonai sikereiket nem a hagyomány és az évtizedeken át összegyűjtött tudás alapozta meg: előtte a spanyolok 16 olimpián összesen 5 aranyérmet nyertek, mindezek után a hazai játékokon 13 aranyat söpörtek be. A barcelonai eredményekről az 1988-as olimpia után doppinggal lebukó Cristina Perez nyilatkozata is sokat elárul: "Tudom, mi történt 1992-ben, én vagyok Pandora szelencéje, ha megnyílnék, lerombolhatnám a sportot" - mondta 2008-ban a spanyol gátfutó, aki nem mellékesen Fuentes felesége. "De tisztelve a sokat áldozó társaimat, inkább csendben maradok." A spanyolok az 1992 után rendezett olimpiákon sorrendben már újra csak 5, 3, 3, 5 és 3 elsőséget könyveltek el.

Rafael Nadal 11 GS-győzelemmel járult hozzá a spanyol aranykorszakhoz Forrás: AFP/Thomas Lovelock

Hasonlóan szembetűnő volt Spanyolország berobbanása a csapatjátékokba a 2000-es években. 2005-ben a férfikézilabda-vb-t nyerték meg, 2006-ban a férfikosárlabda-vb-t, 2007-ben a férfiröplabda-Eb-t, 2009-ben a férfikosárlabda-Eb-t, 2010-ben pedig a foci-vb-t, úgy, hogy ezek közül egyikben sem született soha előtte spanyol aranyérem. Ehhez jött a fociválogatott 2008-as és 2012-es Eb-győzelme, a 2011-es férfikosár-Eb megnyerése, majd a férfi kézisek idei vb-győzelme a dánok kiütésével. Ugyanakkor nem tétlenkedtek a 2001-től 2009-ig az Eb-n zsinórban ötször dobogós női kosarasaik, és a 2008-ban Eb-ezüstöt, 2011-ben vb-bronzot nyerő női kéziseik sem.

Bár az elképesztő eredménysor sokakban gyanúkat ébreszthet, Tiszeker Ágnes arra figyelmeztetett, hogy a csapatsportokat más szemmel kell vizsgálni. "Ez egy speciális terület, mindenkit nem lehet doppingolni, márpedig itt nem az egyén, hanem a csapat határozza meg az eredményeket. Ezzel együtt egy-egy név itt is elő fog kerülni, de nem a teljes csapat fog lebukni, és az eredményeket sem lehet elvenni, csak akkor, ha többen buknak le." A szakértő hozzátette, az egyéni sportokban a nyomás sokkal nagyobb a versenyzőn, mivel az eredménykényszer terhét nincs kivel megosztani, így a dopping is sokkal valószínűbb és gyakoribb.

Nem lenne vb-címünk, ha én vallanék

A szurkolókat leginkább a világot hosszú évek óta uraló spanyol foci izgatja, aminek a teljes tisztaságát a vonatkozó híreket csokorba gyűjtve nehéz nem megkérdőjelezni. Fuentes már 2010 decemberében megpendítette ezt a húrt, amikor ezt mondta: "Nem lenne vb- és Eb-címünk, ha én vallanék." A Fuentes pácienseként lebukó biciklis, Jesus Manzano is jelezte a kihallgatásakor, hogy látott híres focistákat bejárni a doppingdokihoz. Fuentes az idén májusban meglobogtatott fejezetei közül is szentelt egyet a focinak a Hogyan készítettem fel egy csapatot a BL-ben címmel ellátva.

Az utóbbi rejtvény megoldását alighanem az idén februárban kitálaló Inaki Badiola adja meg, aki a 2003-ban BL-induló Real Sociadad elnöke volt 2008-tól. Érkezésekor furcsa gyógyszerekre történő kifizetéseket talált, amiből Fuentesnek évente 300 ezer euró jutott. Két orvost kirúgott a klubtól, amikor kiderült, hogy egyes focistákat évek óta doppingolnak, de nyomozást nem indítottak a játékosok ellen.

A vádak ellen természetesen folyamatosan védekeznek az érintettek, legutóbb Xavi, aki egy hónappal ezelőtt fejtette ki, hogy 15 év alatt sem a válogatottnál sem a Barcelonában nem tapasztalt doppingot semmilyen formában. A FIFA ugyanakkor nem ment el szó nélkül az események mellett, pár nappal a Barcát ért doppingvádak után 2011-ben a csapat tíz játékosát is ellenőrizte egy edzésen. Később pedig a WADA-val folytatott tárgyalások után a nemzetközi szövetség úgy döntött, a 2014-es vb-n bevezeti a vérvizsgálatot.

Xavi állítja: 15 év alatt semmilyen formában sem találkozott a doppinggal Forrás: AFP/Lluis Gene

A sporttörténelem legnagyobb eltussolása?

A spanyol sport helyzetének súlyosbodását látva a helyi olimpiai bizottság elnöke, Alejandro Blanco Bravo furcsán hangzó jelszót adott ki: "A Puerto-ügy nem áshatja alá a spanyolok 2020-as olimpiára szóló pályázatát." Ha ezt arra értette, hogy példás büntetésekkel tisztítják meg a spanyol sportot, azzal egyelőre adósak maradtak, és sokaknak úgy tűnik, hogy inkább a szőnyeg alá söpréssel védik a pályázatukat.

A világ reakciójából ítélve erősen kétséges, hogy az elnök vágya teljesül, a Puerto-ügy kurta lezárása nemzetközi felháborodást váltott ki, és a mostani rendőrségi akció után kiderült számadatok sem a spanyol pályázatot erősítik. A britek olimpiai bajnok kerékpárosa, Nicole Cooke például egyenesen arra szólította fel országa olimpiai bizottságának tagjait, hogy minden eszközzel akadályozzák meg a spanyol olimpiai pályázat révbe érését. "Egy olyan országban, amelynek a jogrendszere megenged egy ilyen eljárást, a jövőben egyáltalán ne rendezhessenek olimpiát" - utalt a minták megsemmisítését elrendelő bírói döntésre. A brit antidopping szervezet első embere, Andy Parkinson csatlakozott Cooke-hoz: "Nem helyes, hogy az antidopping szervek nem hoznak azonnali lépéseket tiszta sportolóink védelmében." Az olasz doppingügynökség (CONI) ügyvédje pedig már akkor kiakadt, amikor a bírónő még a tárgyalások során elutasította, hogy Fuentes közzétegye az általa kezelt sportolók nevét.

A Fuentest elbocsájtó bírói ítélet Andy Murraynél is kiverte a biztosítékot: "A Puerto-akció már nem tréfa, a legnagyobb eltussolás a sport történetében!" Ugyanakkor még Rafael Nadal is igyekezett kifejezni elégedetlenségét: "Szerintem hiba, hogy nem hozták nyilvánosságra Fuentes pácienseinek nevét." A WADA mellett a nemzetközi kerékpárszövetség első embere, Peter McQuaid is tiltakozott, és az UCI be is nyújtotta fellebbezését. A spanyol ügyészség is jelezte, hogy megtámadja az elsőfokú bírósági döntést, és kétéves letöltendő börtönt kér Fuentesre.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szeptemberben dönt a 2020-as olimpia helyszínéről. A spanyol pályázatnak nyilván nem használna a világverő sportolóik lebukása hónapokkal a döntés előtt (szeptember 7-én derül ki, hogy Tokió, Isztambul vagy Madrid rendezi a játékokat), ám a helyzet további fagyasztásával is csak egyre veszít a népszerűségéből. Úgy tűnik, nincs jó megoldás.

Exkluzív tartalmakért lájkold Facebook-oldalunkat!