Vágólapra másolva!
Mentálisan jobban elfáradhatnak, mint a meccset végighajtó játékosok, az óriási stressztől olykor ijesztő élettani hatásokat produkálnak, de a feszültséget nem lehet ugrálással és kiabálással levezetni  a pálya szélén. Az edzősködés felér egy extrém sporttal, és néha az önkontroll megőrzéséért tett gondos előkészületek is csak három percig használnak. 

A Konföderációs Kupa döntőjében Luiz Felipe Scolari, a brazilok szövetségi kapitánya 3-0-s vezetésnél is ezer fokon égett a spanyolok ellen. Az edzőről ömlött a víz, vörös fejjel mutogatott és ordibált játékosainak, miközben az erek kidülledtek a homlokán.

A kispad melletti túlpörgésre persze számtalan jelenetet lehetne még felhozni, José Antonio Camacho, a spanyolok korábbi szövetségi kapitánya például sokaknak beégett az emlékezetébe, amikor a 2002-es focivébén annyit mozgott a pálya szélén, hogy nagyobb izzadságfolt éktelenkedett a hóna alatt, mint néhány játékosának. De nem csak a focira jellemző, hogy az edzők gyakran még a sportolóknál is jobban beleélik magukat a meccsbe. Amerikában egy egyetemi kosáredző, Mike Rice azzal került be a hírekbe, hogy hajlamos volt teljesen elveszíteni a kontrollt önmaga fölött, nemcsak alpári hangnemben üvöltött a játékosaival, hanem lökdöste őket, hozzájuk vágta a labdát, ki is rúgták egy idő után.

Rice dühöngései:


Az oroszok legendás kéziedzője, Jevgenyij Trefilov szintén a játékosai leordításával vezeti le a felgyülemlett feszültséget, de előfordult olyan is, hogy összeverekedett az ellenfél edzőjével.

Néhány magyar edző és egy sportpszichológus segítségével arról próbáltunk képet kapni, mi zajlik a pálya szélén sokszor tehetetlenségre ítélt főnökökben, mennyire nehéz magukat egy-egy kritikus szituációban kordában tartaniuk, hogyan készülnek fel a rendkívüli a stresszhelyzetekre, és milyen eszközeik vannak a feszültség levezetésére meccs közben.

Az edzősködés egy extrém sport

"Sokan nem tudják, hogy mit élünk át a kispadon, nyugodtan mondhatjuk, hogy az edzőség egy extrém sport" - állítja Véber György, a Mezőkövesd focicsapatát az NB I-be feljuttató vezetőedző. "Rengeteg dologra kell figyelnünk a pálya szélén, nagyon stresszes meló, van, hogy mentálisan jobban elfáradunk, mint a játékosok, volt, hogy úgy éreztem, mintha kilúgozták volna az agyamat."

"Fiatalodni nem fogunk tőle, az biztos" - szögezi le Elek Gábor, a Ferencváros nőikézilabda-csapatának edzője. "A ráncainknak nem tesz jót, az éjszakai alvásomat sem segíti elő, de mégis baromi izgalmas szakma, mert jó emberekkel dolgozhatok együtt."

Elek szerint edzői szempontból nagy a különbség a labdarúgás és a kézilabda között, hiszen mérkőzés közben kevésbé döntésigényes sportág a foci. "Ezért is fontos, hogy soha ne veszítsük el az önuralmunkat, hiszen ha elveszítjük a kontrollt, akkor elveszítjük az egész meccset. Persze előfordult már velem is, hogy nem tudtam türtőztetni magam, például a legutóbbi szezonban a Larvik elleni BL-meccsen, idegenben felálltunk vesztes állásból, amikor reklamálásért kaptam egy teljesen felesleges kettő perces kiállítást. Abban a pillanatban a csapatnak is szanaszét ment a feje, hiszen a játékosok azt látták, hogy én elveszítettem az önuralmamat, ők pedig követtek engem, Tomori Zsuzsa is partner volt ebben, és végleg kiállították őt is."

Elek Gábor is veszítette már el az önuralmát Forrás: AFP/Kisbenedek Attila

Véber elismeri, hogy ő is csinált hülyeségeket, többször is kiállították, de olyat soha nem tett, amit később megbánt volna.

A nőivízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Merész András fiatalabb edzőként egyszer nagyon mérges volt az egyik játékosára, de nem akarta leszidni, ezért úgy döntött, hogy a kispadon vezeti le a feszültségét. "Bele akartam rúgni, de láttam, hogy rögzítve van, ezért a mellette lévő műanyag széket rúgtam el, az pedig berepült a nézők közé. Ennél súlyosabb incidens nem volt, de meccs közben szándékosan nem fogok például üdítős palackot a kezemben, nehogy eldobjam, ha felidegesítenek."

Banális dolgokkal is meg lehet bántani egy nőt

Merész az utóbbi időben mindig próbál odafigyelni arra, hogy higgadtan viselkedjen meccs közben, főleg az olyan találkozókon, amelyeket a tévé közvetít. "Közeli képeket adnak, odadugják a mikrofont elém, pedig azért nehéz higgadtnak maradni. De azért is kell vigyáznom a számra, mert egy női csapatot vezetek. Nem feltétlenül a káromkodásra gondolok, hanem arra, amit mondok, mert bizony banális dolgokkal is könnyen meg lehet bántani egy nőt."

A vízilabdában elvileg nem lehetne a meccs közben hangos szóval irányítani a játékosokat, erre minden világverseny előtt külön felhívják az edzők figyelmét. Ezzel együtt persze Merész is folyamatosan magyaráz, és sokszor ugyanúgy beleéli magát a meccsbe, mint valamelyik játékosa, a különbség az, hogy amíg a pólós a medencében a mozgással le tudja vezetni a feszültséget, addig az edzőnek erre nincs lehetősége.

"Volt, hogy visszanéztem valamelyik meccset, és azt láttam magamon, hogy csak kapkodom a levegőt, hogy felmegy a vérnyomásom, és olyan élettani hatásokat produkál a szervezetem, mint a medencében a játékosoknak. Egy nemzetközi meccsnek annyi előnye azért van, hogy magyarul oda lehet szólni a bíróknak, mert úgysem értik."

Merész Andrásnak a parton kevesebb eszköze van levezetni a feszültséget Forrás: AFP/KHALED DESOUKI

Merész egyetért Elek Gáborral abban, hogy a játékosok miatt is oda kell figyelni arra, hogy hogyan viselkedik az edző a kispadnál. Ahogy ő fogalmazott, a játékosok szeretik a higgadt edzőket, de kell egy keménykezű irányító is. "A vezetőedző ostorral jár, a másodedző pedig hájjal keneget, így osztjuk fel a szerepeket. De rengeteg mindentől függ az, hogy mennyire borul el az edző agya a meccs alatt, a legfontosabb például a nyugodt családi háttér. Ha egy irodai alkalmazott például bemegy dolgozni úgy, hogy a gyereke beteg otthon, akkor sokkal könnyebben felhúzza magát, ugyanez van velünk is. Szerencsére az én stábom tagjai, ha látják, hogy elgurultak a gyógyszereim, akkor gyorsan összeszedik, és beadják nekem, ez remekül működik nálunk" - mondja a pólósok szövetségi kapitánya, külön kiemelve Sárvári Györgyöt, aki az úgynevezett coachingért, a csapatépítésért felelős.

Merész András szerint Sárvári rengeteget segített azzal, hogy a játékosok mellett vele is sokat beszélgetett. Úgy véli, hogy az utóbbi időben egyre elterjedtebb sportpszichológusi segítséget az edzőknek is igénybe kellene venniük. "Nem akarom megbántani a kollégáimat, de vannak, akiknek szükségük lenne rá. Nem lenne butaság, ha a pszichológusok megtanítanák az edzőket, hogyan kell levezetni a feszültséget meccs közben. A személyiségfejlődés nem áll meg huszonévesen, a magamfajta vénembereket is lehet még formálni."

Két csapdába eshet az edző

Lénárt Ágota sportpszichológus osztja Merész véleményét. A számos olimpiai bajnok sportoló, többek között Gyurta Dániel, Risztov Éva vagy Berki Krisztián mentális felkészítését is segítő szakember úgy látja, az edzők két csapdába eshetnek bele egy meccsen. "Egyrészt ők nem mozognak, bennük csak gyűlik a feszültség, az, hogy felugrálnak, vagy kiabálnak, még nem elég a levezetéshez. Másrészt nem az edző a felelős ezekben a szituációkban, tudja, hogy mit kellene csinálnia a játékosnak, de ő nem teheti meg helyette, és amikor közvetve jön elő a felelősség, az sokkal nagyobb feszültséget okoz."

A sportpszichológus az úgynevezett modellezést javasolja az edzőknek, azaz fejben készüljenek fel minden egyes olyan szituációra, ami a mérkőzésen előfordulhat, így élesben már nem lesz újdonság a kialakult a helyzet, és könnyebben tudnak alkalmazkodni.

Lénárt szerint nagy hibája a mai élsportnak, hogy sokszor a vezetők sokszor nem hagynak elég időt a csapatépítésre, és mivel az edzők jönnek-mennek, így a játékosok sem veszik olyan komolyan, mert tudják, hogy úgyis jön helyette másik. "Fontos az érzelmi helyzetek megfelelő kezelése is, például ha egy edző kiabál, vagy rugdos, az nem tesz jót a csapatnak, mert a játékosok tehetetlennek látják az edzőt, és ők is elbizonytalanodnak."

Negatív élettani hatása is lehet, ha az edzők nem tudják megfelelően levezetni a feszültséget, a folyamatos stressz betegségekhez vezethet, egy-egy ordítás után átmeneti agyi keringési zavar is bekövetkezhet, és ha nem beszélik ki magukból a felgyülemlett feszültséget egy olyan embernek, akiben megbíznak, akkor a feszültség érzelmi fásultságot is okozhat - mondja Lénárt Ágota.

Véber György elismeri, korábban neki is voltak problémái azzal, hogy türtőztesse magát, de ahogy öregszik, egyre rutinosabb és nyugodtabb lesz. Szerinte ezzel együtt nagyban függ a dolog megítélése attól, hogy kihez köthető a vehemens viselkedés. "Pintér Attila mondta, és egyetértek vele, hogy sokszor amit ő csinál a pálya szélén, azt bunkóságnak könyvelik el, de ha ugyanezt Ricardo Moniz, a Fradi edzője csinálja, akkor arra azt mondják, hogy mennyire együtt él a csapatával. Én is be lettem skatulyázva, hogy nálam mindig lehúzzák a rolót, valóban sok problémám volt a bírókkal vagy a szurkolókkal, de egyrészt sokat változtam, másrészt a habitusom nekem ilyen, ugyanúgy, ahogy Scolari is hajtotta a csapatát 3-0-nál a spanyolok ellen, én is ugyanígy teszek hasonló helyzetben. Azt viszont soha nem értettem, hogy lehet rezzenéstelen arccal, mindent lenyelve, hidegvérű úriemberként végigülni egy meccset."

A mérkőzés előtt is lehet tenni azért, hogy nyugodtabban kezdődjön az edző számára a találkozó. Elek Gábor például egy-egy fontosabb csatát megelőzően elvonul egy sötét szobába, és az egész napot az ágyban tölti. "Olvasok vagy csak tévézek, általában természetfilmeket nézek. Sportot soha. Maximum Forma-1-et."

Véber Györgynek nincs ilyen rituáléja. Az egyik meccs előtt ugyan elhatározta, hogy semmire nem fog reagálni a pálya szélén, de nem sokáig bírta, a harmadik percben már a pályának háttal állva üvöltözött.

Merész András maga sem érti, hogy hogyan alakult ki nála ez a szokás, de ő a Scooter együttes számaiból készült válogatást szokta hallgatni. "Valami jó technót, általában Scootert hallgatok, hogy felpörögjek tőle. Egyébként soha máskor nem hallgatok ilyen zenét, a rockot szeretem, de ha például veszek egy új telefont, akkor azonnal feltöltök rá egy Scooter-válogatást, hogy a meccs előtt legyen, ami felpörget."

Ami felpörgeti Merész Andrást: