"Oscar Pistorius gyerekkora óta szorongásos zavarral küzd, miután 11 hónapos korában amputálni kellett mindkét lábát, 14 éves korában pedig meghalt az édesanyja. Emiatt a betegség miatt viselkedhetett az ominózus éjszakán úgy, ahogy: amikor azt hitte, hogy egy betörő van a házban, nem elmenekült, ahogy minden más ember tette volna, hanem inkább fegyvert ragadott, és lőtt" – ezt mondta a védelem pszichiátere, Merryll Vorster a barátnője szándékos megölésével vádolt paralimpiai bajnok bírósági tárgyalásán. Erre reagálva Gerrie Nel főügyész azt kérte, hogy 30 napra küldjék pszichiátriai megfigyelésre a sportolót, aki tavaly februárban, Valentin-napon lelőtte a barátnőjét, Reeva Steenkampot, mert, mint állítja, betörőnek hitte.
Pistorius elmeállapotát hétfőtől egy hónapig a pretoriai Weskoppies Pszichiátriai Klinikán három pszichiáter és egy klinikai pszichológus vizsgálja, és megpróbálják eldönteni, hogy beszámítható-e, tudatában volt-e annak, amit tett, és veszélyes-e a társadalomra. De mi történik pontosan egy ilyen megfigyelésen, mi várhat a klinikán az egyelőre járó betegként kezelt (tehát mindennap hazaengedett) Pistoriusra?
"Nem tudom, hogy Dél-Afrikában hogyan zajlik ez, nálunk akkor küldenek valakit ilyen megfigyelésre, ha felmerül az a gondolat, hogy az adott cselekményt a beszámítási képességét korlátozó elmeállapotban követte el" – mondta az Origónak Bodor György igazságügyi elmeorvos-szakértő.
Pistorius megérkezik a klinikára:
Magyarországon is 30 naposak az efféle megfigyelések, de további 30 nappal meghosszabbíthatók, ha szükség van rá a szakvélemény kialakításához. Bodor György szerint ilyenkor feltáró beszélgetéseket, pszichológiai vizsgálatokat végeznek, és ha a kóros jelenségek hátterében agyi károsodás lehetősége is felvetődik, képalkotó eljárásokkal (CT, MR stb.) agyi eltéréseket keresnek. "A megfigyelt személy önéletrajzát tárják fel, az esetleges testi betegségek jelenlétét vizsgálják, és a bűncselekményről is kérdezik, hogy kiderítsék, tudta-e, mit követ el. Persze kórházi körülmények között máshogy viselkedik az ember, de általában ez a harminc nap így is elég szokott lenni ahhoz, hogy kiderüljön, kóros-e az elmeállapota."
Egy fokvárosi jogi egyetemen tanító tanár, Kelly Phelps azt nyilatkozta, Pistorius három esetben kerülheti el a büntetését, ami 25 évtől akár élethosszig tartó börtönig is terjedhet. Akkor, ha az orvosok arra jutnak, hogy alapvetően nincs tisztában azzal, mi a jó és a rossz emberi cselekedet közötti különbség, vagy ha szorongásos pszichikai betegségéből fakadóan az életét féltette, és önvédelemből lőtt, esetleg akkor, ha a betörőktől való, gyermekkori eredetű félelme következtében gyilkolt.
"Lehetséges, hogy az adottságai, a neveltetése és a környezeti hatások miatt kialakult benne ilyen betegség" – mondta kérdésünkre Bodor György. "A szorongásos zavartól szenvedő emberek általában visszahúzódóak, ódzkodnak az ilyenfajta megoldásoktól, de bizonyos esetekben előfordulhat, hogy indulati helyzetben dühkitöréssel reagálnak. Elképzelhető, hogy a korábbi szorongásai miatti feszültséget addig magában tartotta, és az akár ki is törhetett belőle."
Az elmeorvos-szakértő hozzátette, Pistorius sikerorientált ember, akár ez is kihathatott a viselkedésére, bármi kiválthatta a reakciót. "Ugyanakkor kultúra kérdése is, hogy ki mit csinál, ha betörő van a házában. Vannak olyan országok, ahol teljesen elfogadott, hogy az ember úgy védi saját magát és az értékeit, hogy fegyvert ránt" – tette hozzá Bodor György.
A magyar szabályok szerint, ha a vizsgálat során kiderül, hogy a tettes beszámítható állapotban volt, és nincs elmezavara, akkor ugyanolyan bánásmódban részesül, mint bármely más vádlott, abban az esetben azonban, ha kiderül, hogy kóros az elmeállapota, és a cselekedetében ez szerepet játszott, kényszergyógykezelésre utalják.
