GERMANY, Berlin : Ines Geipel, former German Democratic Republic (GDR) athlete speaks to AFP in Berlin on October 28, 2014. Geipel, a prominent spokeswoman, demands a historical clearance in the world of organized sports. She herself renounced her world record of 1984, because it was the result of coerced doping and therefore shouldn´t be a yardstick for today´s athletes. Geipel is officially considered a victim of coerced doping in Eastern Germany. AFP PHOTO / ODD ANDERSEN
Vágólapra másolva!
Miközben Európa a berlini fal leomlásának 25. évfordulóját ünnepli, a helyi sportsajtó hetek óta arról ír, hogy még mindig nem sikerült elítélni a Stasi által felügyelt állami doppingprogram kitervelőit és végrehajtóit, és az áldozatok továbbra sem kapnak semmilyen kárpótlást. Van, aki már nem is kaphat: október 20-án, 63 éves korában elhunyt az egykori olimpiai ezüst- és bronzérmes súlyemelő, Gerd Bonk.
"A rendszer kárvallottjainak nincs miért ünnepelniük a fal leomlását. Az áldozatok állapota drasztikusan romlik, és a halállista egyre bővül" – jelentette ki az egykori világcsúcstartó sprinter, Ines Geipel, a doppingolás áldozatainak megsegítésére létrehívott szervezet (DOH) elnöke. Az egykoron tudta nélkül szintén doppingszerekkel tömött, jelenleg íróként és egy berlini főiskola professzoraként dolgozó Geipel a DOH legutóbbi, három hete megtartott ülésén beszélt a problémáról.
"A belügyminisztériumnak, az igazságügyi minisztériumnak és a teljes szervezett sportéletnek egységesen kellene fellépnie. Most kell cselekedni!" – mondta Geipel arról, hogy a Stasi-akták feldolgozásakor több jelenleg is aktív sportvezetőről kiderült: együttműködött a keletnémet titkosszolgálattal, és tudott az állami doppingprogramról (Staatsplan 14.25).
A bűnösök élnek és virulnak
A szervezet egyik célpontja az egykori Európa-bajnoki bronzérmes, többszörös német bajnok magasugró, Rolf Beilschmidt, aki Türingia tartomány sportbizottságának első számú vezetője, de eddig hiábavaló volt minden kísérlet, nem sikerült lemondatni. A Német Olimpiai Bizottság már jelezte, hogy kivizsgálja az ügyét.
Ines Geipel hosszú ideje harcolt az áldozatok megsegítéséért Forrás: AFP/Odd Andersen
"Ebből látszik, hogy napjaink sportélete egyáltalán nincs felelőssége teljes tudatában. Az egykori bűnösök élnek és virulnak, és újraépítették a hálózatot" – mondta Geipel.
Szerinte míg az egyik oldalon a bűnösök hivatalban maradtak, a másik oldalon halottak, betegek és kómában fekvő áldozatok vannak. Amikor ezt elmondta, a 63 éves egykori keletnémet súlyemelő, Gerd Bonk még csak kómában volt, egy nappal később, október 20-án azonban meghalt.
Bonk a dopping legújabb áldozata
Bonk 1951. augusztus 26-án született, pályafutását a BSG Motor Nema Netzschkauban kezdte atlétaként. 1967-ben 17,82 méteres teljesítménnyel beállította a keletnémet ifjúsági súlylökőrekordot. Edzései részét képezte a súlyemelés is, és miután elindult pár versenyen, rájött, hogy abban a sportágban sikeresebb lehet. 1969-ben a Karl-Marx-Stadthoz (jelenleg Chemnitz) került, ahol Klaus Kroll irányításával két év múlva már német bajnok volt szupernehézsúlyban.
Az 1972-es olimpián ólomsúlyban bronzérmes lett a szovjet Vaszilij Alekszejev és a nyugatnémet Rudolf Mang mögött, négy évvel később már csak Alekszejev előzte meg, és ezüstéremmel térhetett haza Montrealból. 1975-ben vb-2., 1976-ban Európa-bajnok lett, de miután kimaradt a moszkvai olimpiára készülő keretből, visszavonult a profi súlyemeléstől.
Gerd Bonk Forrás: Wikipedia
Miután 2002 augusztusában hatályba lépett a dopping áldozatainak támogatásáról szóló törvény, egyszeri, 10 438 eurós kompenzációban részesült. A nyilvánosságra került adatok szerint tudtán kívül döbbenetes mennyiségű anabolikus szteroidot kapott aktív pályafutása során, ez vezetett későbbi súlyos betegségéhez.
Egy 2003-as interjúban elmondta, hogy súlyos cukorbetegségben szenved, veseműködési zavarai vannak, és más szervei is károsodtak. Az utóbbi években már csak kerekesszékben tudott közlekedni.
Rák, öngyilkosság, depresszió
Bonk halála ismét ráirányította a közvélemény figyelmét az egykori NDK-s doppingolásra. Sokan úgy vélik, a 12 éve megítélt pár ezer euró nem nagy segítség azoknak, akik a rendszer áldozatává váltak.
A Welt beszámolója szerint csak tavaly 700 új áldozat jelentkezett a DOH-nál. "A helyzet katasztrofális. Ugyan egyszer már volt kártérítés, de mi azt várjuk, hogy a politika végre komoly lépésre szánja el magát" – nyilatkozta Geipel, utalva arra, hogy a doppingolás miatt megnyomorított egykori sportolókat megilletné egyfajta rendszeres járadék.
Forrás: AFP/Joel Saget
Az áldozatok szinte mindegyike súlyos betegségekkel küzd, de a rák és a szervi problémák mellett az öngyilkossági kísérletek száma is magas. A szervezet jelenlegi nyilvántartása szerint nyolcvan esetben súlyos depresszió a probléma. Sokan úgy érzik, teljesen egyedül maradtak. "A társadalmi szolidaritás velünk szemben nulla" – nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő érintett a Weltnek.
"A közelmúltban jelentkezett egy asszony. Azt mondta, tornász volt, és 12 évesen már a gerincébe kapott injekciókat. Most a negyvenes évei közepén jár, és segítségért folyamodott a szervezethez, ugyanis mozgásképtelen. Azt kérte, ha lehet, szereltessünk a lakásába liftet. Az ilyen esetekben hívjuk az áldozatokat felvonógyerekeknek" – mesélte Geipel, aki több hasonló esetről is tud.
Áttörést hozhat a Spiegelberg-ügy
Kerstin Spiegelberg esete jelent némi reményt a szervezetnek. Az egykori kajakos perre vitte az ügyét, és tavaly szeptemberben – igaz, még csak első fokon – nyert. Ha az ítélet jogerőre emelkedik, akkor Spiegelberg a doppingolás áldozataként a rendszeres kárpótlásban részesülhet.
Spiegelberg azonban hét éve pereskedik, erre a legtöbb áldozatnak nincsen pénze, türelme és ideje. A közelmúltban ugyan a német zöld párt (Die Grünen) megpróbálkozott azzal, hogy 200 eurós állami nyugdíjat harcoljon ki, de ezt a német Bundestag 2013-ban elutasította.
