Társoldalunk:

Harminc év után sincs nyugalom

2014.11.26. 15:41

A moszkvai és a szöuli olimpián nyújtott teljesítmény alapján 1984-ben, Los Angelesben is sikerrel szerepeltek volna a magyar sportolók. A bojkott azonban pályafutásokat tört ketté, elvette az ötkarikás szereplés lehetőségét sok olyan versenyzőtől, akik később nem juthattak el olimpiára. A közelmúltban megjelent 1984 - A kettétört olimpia című könyv visszaidézi a történteket, és megszólaltatja az érintetteket.

A szocialista országok, köztük Magyarország által bojkottált Los Angeles-i nyári játékok hátteréről szól a 1984 - A kettétört olimpia című könyv, amelyet az egykori Népstadion azon épületszárnyában mutattak be, ahol két emelettel feljebb, 1984. május 16-án a döntést meghozták. 

A Kék Európa Stúdió gondozásában napvilágot látott 400 oldalas műben több mint másfélszáz magyar versenyző emlékezik vissza a történtekre. A sajtóbemutatón megjelent világ- és Európa-bajnok, kétszeres olimpiai bronzérmes Stefanek Gertrúd elmondta, ő bizony megkönnyezte a döntést.

A Los Angeles-i Coliseum a harminc évvel ezelőtti olimpiai megnyitó idejénForrás: AFP

Piros hetessel az olimpiára

A korábbi öttusázó, 1988-ban csapatban olimpiai aranyérmes, hatszoros világ-és ötszörös Európa-bajnok Fábián László, a MOB jelenlegi sportigazgatója azt mondta, látva a ’80-as moszkvai, és a ’88-as szöuli sikereket, biztos benne, hogy sok érmet szereztek volna a magyarok Los Angelesben. „A szomorú döntés ellenére él bennem egy mókásabb emlék is, a világbajnok Székely Zoltán, aki - miután a vívók Barátság-versenyét Budapesten rendezték - azt mondta, sohasem hitte volna, hogy a piros hetes busszal megy majd az olimpiára” - emlékezett vissza.

Döntés után kivívott kvóta

A női kosárlabdázók voltak a leghihetetlenebb helyzetben, ugyan 1984. május 16-án délelőtt megszületett a MOB-döntés, de aznap délután a csapat a kubai selejtezőn kiharcolta a szereplés jogát. A lányok azonban hiába dobálták a magasba Killik László szövetségi kapitányt, nem játszhattak az olimpián. A szakág magyar képviselői pedig azóta sem tudták kiharcolni a részvételt.

A női kosárdöntőben az amerikaiak 85-55-re verték KoreátForrás: AFP

„Nagyon szégyellem magam a társaim előtt, mert csapatkapitányként nem tudtam összekapni a csapatot, így a Barátság-versenyen az utolsó helyen végeztünk, azaz mi nem vagyunk jogosultak semmilyen járadékra” - mondta Kiss Lenke.

"Zokogva néztük, hogy azok a koreaiak lettek ezüstérmesek, akiket két héttel korábban legyőztünk" - nyilatkozta egy korábbi Origo-interjúban a 328-szoros válogatott, Eb-3. kosaras.

Gáspár leverte a radiátort 

Az olimpiai bajnok úszó, Wladár Sándor feltette a kérdést, vajon a könyvbemutató kapcsán miért csak az áldozatok szólalnak meg, hol vannak azok, akik annak idején meghozták a döntést. Az egykori kiváló kézilabdakapus, Rácz Marianne szerint a magukra hagyott sportolók harminc év után is igényelnének egy olyan fórumot, beszélgetést, ahol mindkét fél elmondhatná a véleményét.

A világ- és Európa-bajnok Gáspár Tamás azt mondta, a keze bánta a bejelentést, mert leütött egy radiátort a helyéről. „A birkózó-szövetségben a szobám falát a sportág olimpiai bajnokinak fotói díszítik. Amikor megkérdezik tőlem, hogy én miért nem szerepelek ott, csak azt tudom mondani: hiába érzem magam annak, mégsem Los Angelesben kaptam aranyat.”

Nem maradt jegyzőkönyv

Hogy dönthetett volna másképpen a Magyar Olimpiai Bizottság, nem tudni. A városi legendák szerint két „sikertelen” szavazás után harmadszorra sikerült eldönteni csak a távolmaradást, de ez állítólag nem igaz. Bár az is igaz, hogy az ülésről semmilyen jegyzőkönyv nem maradt, állítólag megsemmisítették. Egyetlen angol nyelvű feljegyzést sikerült találni, amit még Schmitt Pál küldött el a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnökének, Juan Antonio Samaranchnak.

Látványos volt a Los Angeles-i megnyitóForrás: AFP

Korábban az a hír járta, hogy a MOB-közgyűlésen egyetlen ember, a Magyar Kézilabda Szövetség által delegált dr. Jacsó István nem szavazta meg a távolmaradást. 2009-ben a bátor sportvezető sírjánál tartott megemlékezésen Horváth Vilmos, a Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület elnöke azt mondta, rajta kívül még három személy akadt, akik tartózkodtak, közülük Békesi László, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökének (egykori pénzügyminiszter), illetve Bogár Pál, az 1955-ös Európa-bajnok kosárlabdacsapat kapitányának neve ismert, a harmadik személyt még nem tudták beazonosítani.

Ehhez képest a könyv új megvilágításba helyezett mindent, állítólag Jacsó sem nemmel szavazott, egyszerűen csak tartózkodott.

Kérdések és válaszok

Az 1987-es születésű szerző, az elsőkönyves Radványi Benedek kitért rá: miközben összegyűjtötte, az érintettek hogyan élték meg a bojkottot, olyan kérdésekre is választ talált, mint például hogy miért lehettek ott a románok a három évtizeddel ezelőtti nyári játékokon, s a magyarok miért nem, vagy hogy kötelező volt-e a bojkott, a Szovjetunió melletti felsorakozás, avagy kínálkozott volna más lehetőség is.