Meglepő ötlettel rukkolt elő az orosz Liberális Demokrata Párt alelnöke, Jegor Anyiszimov: a képviselő azt szeretnél elérni, hogy a hazai sportolók legfeljebb kétszer vehessenek részt olimpián, ezáltal a fiatal tehetségek több lehetőséghez juthassanak.
A törvényjavaslatot, amelyet korábban a nacionalista párt elnöke, Vlagyimir Zsirinovszkij is támogatott, az orosz parlament a közeljövőben tárgyalja majd.
Anyiszimovot nem titkoltan a tavalyi szocsi történet bosszantotta fel, amikor súlyos egészségügyi problémái ellenére az Orosz Olimpiai Bizottság benevezte a szocsi játékokra Jevgenyij Pljuscsenkót.
A műkorcsolyázás klasszisa a szocsi csapatversenyben pályafutása második olimpiai aranyát is megszerezte, azonban az egyéni verseny rövidprogramjának bemelegítése során egy leérkezésnél eltört a hátgerincében lévő csavarok egyike, így végül nem tudott jégre lépni.
"Pljuscsenko biztosan jóval korábban tudta, hogy a háta nincs rendben, mégsem lépett vissza, ezzel megakadályozta, hogy helyette más orosz műkorcsolyázó induljon egyéniben. A javaslat nagyobb esélyt adna a fiatal tehetségeknek, ezzel egyes sportolók nem tudnák kisajátítani a jogot, hogy részt vegyenek az olimpián" – mondta a törvényjavaslat beterjesztője.
"Nem értem, hogyan lehetne megtagadni a jogot egy sportolótól, hogy egy olimpián versenyezhessen.
Ez a javaslat megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan. Van elég sportban járatos szakértőnk, van egy illetékes sportminiszterünk, ezeket a kérdéseket nekik kell megoldani" – reagált Pljuscsenko.
Mi történne, ha a Duma elfogadná a törvényjavaslatot? Nyilvánvaló, hogy a drasztikus fiatalítás az érmek számában is meglátszana. 1996 óta a csapat összesen 133 aranyat és 397 érmet nyert a nyári játékokon, Atlantában és Sydneyben a második, Athénban és Pekingben a harmadik, Londonban pedig a negyedik lett az éremtáblázaton.
A téli olimpiákon az 1994-es játékok óta 49 aranyat és 124 érmet nyertek a az oroszok, a vancouveri mélypontot (3 arany, 15 érem, 11. hely az éremtáblán) éppen a szocsi olimpia billentette helyre.
Oroszország a nyári játékokon:
| arany | ezüst | bronz | érem | hely | |
| 1996 Atlanta | 26 | 21 | 16 | 63 | 2. |
| 2000 Sydney | 32 | 28 | 29 | 89 | 2. |
| 2004 Athén | 28 | 26 | 36 | 90 | 3. |
| 2008 Peking | 23 | 21 | 29 | 73 | 3. |
| 2012 London | 24 | 26 | 32 | 82 | 4. |
Oroszország a téli játékokon:
| arany | ezüst | bronz | érem | hely | |
| 1994 Lillehammer | 11 | 8 | 4 | 23 | 1. |
| 1998 Nagano | 9 | 6 | 3 | 18 | 3. |
| 2002 Salt Lake City | 5 | 4 | 4 | 13 | 5. |
| 2006 Torino | 8 | 6 | 8 | 22 | 4. |
| 2010 Vancouver | 3 | 5 | 7 | 15 | 11. |
| 2014 Szocsi | 13 | 11 | 9 | 33 | 1. |
A korlátozással olyan klasszisok maradnának le a játékokról, mint például Jelena Iszinbajeva, aki Rióban, negyedik olimpiáján a harmadik aranyára hajtana (legutóbb, Londonban csak a bronzérmet csípte meg). A 32 éves sportoló háromszor nyert világbajnokságot, négyszer volt fedett pályán aranyérmes, egyszer Európa-bajnokságon is győzött.
"Ennek a javaslatnak semmi köze a realitáshoz. Minden sportolónak joga van az olimpiai szerepléshez, ha kvalifikálta magát a játékokra. Az ötlet borzasztó" – háborgott Iszinbajeva.
A háromszoros olimpikon, négyszeres olimpiai bajnok úszó, Vlagyimir Szalnyikov még keményebben fogalmazott. "Aki ezt kitalálta, csak olyasvalaki lehet, aki semmi köze a sporthoz. Nem is látom értelmét, hogy időt pazaroljak a véleményezésre.
Holnap majd jön valaki, aki azt javasolja, vegyük fel a 100 méteres ejtőernyő nélküli ugrást az olimpia programjába"
– mondta az Orosz Úszó Szövetség elnöke.
Hozzátette, megfelelő szaktudás hiányában ő se merne vitatkozni az űrutazással kapcsolatos kérdésekről. "Az olimpiai játékokat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság irányítja, létezik olimpiai charta, amely szabályozza, hogy ki, hogyan versenyezhet az olimpián."
Az aktív sportolókat tekintve nem védhetné meg címét a magasugró Anna Csicserova, aki korábban Pekingben egy bronzzal gazdagodott, a háromszoros olimpiai bajnok szinkronúszó Natalija Iscsenko és Szvetlana Romasina, a röplabdázó Szergej Grankin és a négy olimpiai éremmel is rendelkező társa, Szergej Tetyuhin.
Sőt, 23 évesen befejezhetné pályafutását a kardban olimpiai ezüstérmes Szofija Velikaja mellett Julija Jefimova, aki Londonban bronzérmet szerzett 200 méteres mellúszásban, ám pechjére ott volt már 16 évesen Pekingben is, illetve a szintén 23 éves Danila Izotov, aki a gyorsváltókkal hét éve ezüst-, három éve bronzérmet nyert.
Ráadásul a 2018-as pjongcsangi olimpiáról lemaradnának a legjobb jégkorongozók – például Jevgenyij Malkin, Alex Ovecskin és Pavel Dacjuk – is.
Orosz források szerint valószínű, hogy a törvényt nem szavazza meg végül a parlament, nem utolsósorban azért, mert a Duma több tagja is egykori olimpikon. Köztük a műkorcsolyázó Irina Rodnyina, aki három olimpián is aranyérmes lett, emellett tízszeres világ- és tizenegyszeres Európa-bajnok.
Ha ilyen szabályozás lett volna érvényben, csak az orosz érát nézve olyan klasszisok eredményei nem születtek volna meg, mint az ötszörös olimpiai bajnok sífutó, Larissza Lazutyina (1992-ben, 1994-ben és 1998-ban is nyert) vagy az ötszörös aranyérmes szinkronúszó, Anasztaszija Davidova (2004 és 2012 között három olimpián győzött).
A négyszeres olimpiai bajnok úszó, Alekszander Popov az első érmeit még a Független Államok Közössége tagállamaiból létrejött Egyesített Csapat színeiben szerezte 1992-ben, de aztán még két olimpián rajthoz állhatott.
Hasonló helyzetben volt a kardvívó Sztaniszlav Pozdnyakov is, barcelonai aranyához Atlantában kettőt, Sydneyben egyet tett hozzá, és még Athénban is ezüstöt szerzett csapatban.
A sífutó Julija Csepalova aranyat nyert Naganóban, Salt Lake Cityben és Torinóban is, de a birkózólegenda, Alekszander Karelin és a kézilabdakapus, Andrej Lavrov is úgy szerepelt kétszer orosz színekben, hogy előtte szovjetként és FÁK-versenyzőként is behúzott egy-egy aranyat.
A szovjet időkből pedig elég csak három olyan tornászt említeni, akik három olimpián annyi érmet szereztek, hogy az örökranglista top öt versenyzője közé tartoznak: Larissza Latinyina 18 (9 arany, 5 ezüst, 4 bronz), Nyikolaj Andrianov 15 (7, 5, 3), míg Borisz Sahlin 13 éremig (7, 4, 2) jutott.
