Társoldalunk:

Nyereséget hozó olimpiát vizionál a MOB

2015.06.10. 11:16

Gondolta volna, hogy az olimpiarendezés nemhogy nem kerülne sokba, de még keresnénk is rajta több mint 300 milliárdot? Elkészült a MOB által megrendelt megvalósíthatósági tanulmány.

Az olimpia "megvalósítható és hasznos vállalkozás" lenne Magyarország számára, Budapest "esélyes pályázó" – a MOB tájékoztatása szerint ezek a 2024-es olimpiarendezésről készült megvalósíthatósági tanulmány legfontosabb megállapításai.

A MOB szerdai közgyűlésén mutatták be a PwC nemzetközi tanácsadó cég által készített tanulmányt, az ennek megállapításaiból készült összefoglalót juttatta el a MOB a sajtónak. A közgyűlés ezután megszavazta, hogy Budapest megpályázza a 2024-es olimpia megrendezését.

Kellene azért 770 milliárd

A számítások szerint 774 milliárd forintnyi befektetésre lenne szükség, de a magyar gazdaság többletjövedelme 1100 milliárd forintra rúgna. Ez a befektetés pedig kigazdálkodható. Feltéve, hogy sikerül átlagosan 3 százalékos gazdasági növekedést produkálni  – állapítja meg a tanulmány.

Szabó Bence, a MOB főtitkára (b) és Borkai Zsolt elnökForrás: MTI/Illyés Tibor


A PwC szerint a magyar költségvetés számára az "olimpiarendezés bőven finanszírozható és megtérülő" befektetést jelentene. 2015 és 2025 között ugyanis évente átlagosan csak a költségvetés fél százalékát kellene erre fordítani, miközben a legkiemelkedőbb években az olimpia akár 0,3 százalékponttal is meglökhetné a GDP-növekedést. Eközben 2017 és 2025 között összesen 100 ezer pluszmunkahely jönne létre.

A GDP-többlet értéke elérhetné a 3000 milliárd forintot, ebből a lakosság többletbevétele 1000 milliárd, a vállalkozásoké 900 milliárd lehetne, az ezen felüli összeg az állami költségvetés bevétele. Ráadásul közben Magyarország versenyképessége is javulna. Összességében a rendezés "segítené Magyarország felzárkózását Nyugat-Európához, a magyar életszínvonal közelítését a nyugatihoz" – írja a MOB a közleményben.

Nem kell feleslegesen építkezni

A PwC szerint az infrastrukturális feltételek 2024-re "lényegileg olimpia nélkül is adottak lesznek", sőt "a szükséges sportlétesítmények zöme is elkészül addig, az olimpiarendezés szándékától függetlenül". A cég emellett azzal számol, hogy a kizárólag az olimpia lebonyolításához szükséges létesítmények mindegyike ideiglenes lesz.

Tarlós István (b) Gyárfás Tamással, a Magyar Úszószövetség elnökével (b2) fog kezetForrás: MTI/Illyés Tibor


Azt, hogy Budapest esélyes, azzal indokolják, hogy a NOB Agenda 2020 reformja, a gazdaságos olimpia programja pont azzal a céllal született meg, hogy utat nyisson a Budapest méretű nagyvárosok olimpiarendezése előtt. És
"Budapest lesz a leginkább Agenda 2020-szerű, az új NOB stratégiába leginkább illeszkedő pályázó 2024-re".

További érv, hogy az olimpiai éremtáblázat első tíz helyezettje közül egyedül Magyarország nem rendezett még olimpiát. Az ország 167 aranyéremmel nyolcadik a tabellán. A rangsor további helyezettjei: 1. Egyesült Államok, 2. Oroszország, 3. Németország, 4. Nagy-Britannia, 5. Franciaország, 6. Kína, 7. Olaszország, 9. Svédország, 10. Ausztrália.

Lenne itt egy fontos feltétel

A megvalósíthatósági tanulmányban az is benne van, hogy készítésekor feltételezték az átlagosan évi 3 százalékos gazdasági növekedést, és az olimpiától függetlenül elhatározott fejlesztések, fejlesztési tervek tényleges megvalósulását.

A GDP tavaly 3,6 százalékkal nőtt. Az Európai Bizottság legfrissebb, idén tavaszi előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedése 2015-ben 2,8, 2016-ban 2,2 százalékos lesz, ennél távolabbi előrejelzés egyelőre nem áll rendelkezésre.

Magyarország és az olimpiai rendezés

Budapest először az 1916-os nyári olimpiai játékokra pályázott – a rendezési jogot Berlin kapta, de az olimpia az első világháború miatt elmaradt. Magyarország az 1920-as olimpiára is pályázott, és Budapest a háború előtt elnyerte a rendezés jogát. Azonban nemhogy nem rendezhette meg, de mint a háborúban vesztes hatalom képviselőit, kizárták a magyar sportolókat az olimpiáról, amelyet végül Antwerpen rendezhetett meg. Budapest így az egyetlen olyan város, amelynek megítélték a rendezés jogát, de soha nem rendezhetett olimpiai játékokat.

1920 után az 1936-os olimpiára is pályázott a magyar főváros, azonban ismét Berlin lett a befutó, 1944-ben pedig London előzte meg – mások mellett – Budapestet. Igaz, az az olimpia megint elmaradt, ezúttal a második világháború miatt.

1960-ra is pályáztunk

Az 1952-es olimpián, Helsinkiben összesen 42 érmet nyertek a magyar sportolók, köztük 16 aranyérmet, Magyarország pedig az éremtáblázat harmadik helyén végzett az Egyesült Államok és a Szovjetunió mögött. A rendkívül sikeres finnországi szereplés után ismét felmerült az olimpiai rendezés ötlete: Budapest pályázott az 1960-as játékok rendezésére. Ekkor már javában zajlott a Népstadion építése is, amelyet 1953-ban adtak át. Ugyanakkor az új stadion is kevésnek bizonyult: 1955-ben Párizsban Rómát választották házigazdának.

Az első Orbán-kormány vette elő a témát

Az 1960-as olimpia óta hivatalosan Magyarország nem adott be pályázatot az olimpiai játékok megrendezésére, bár az utóbbi években többször is felvetődött a rendezés ötlete.

Az első Orbán-kormány idején, 2000-ben maga a miniszterelnök beszélt arról, hogy Budapest megpályázza a 2012-es olimpiát. Akkori becslések szerint 1000 milliárd forintba került volna az országnak, hogy Budapest rendezhesse a játékokat.

Az esetleges 2024-es rendezésről a KPMG is készített egy tanulmányt.