A GDP tavaly 3,6 százalékkal nőtt. Az Európai Bizottság legfrissebb, idén tavaszi előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedése 2015-ben 2,8, 2016-ban 2,2 százalékos lesz, ennél távolabbi előrejelzés egyelőre nem áll rendelkezésre.
Magyarország és az olimpiai rendezés
Budapest először az 1916-os nyári olimpiai játékokra pályázott – a rendezési jogot Berlin kapta, de az olimpia az első világháború miatt elmaradt. Magyarország az 1920-as olimpiára is pályázott, és Budapest a háború előtt elnyerte a rendezés jogát. Azonban nemhogy nem rendezhette meg, de mint a háborúban vesztes hatalom képviselőit, kizárták a magyar sportolókat az olimpiáról, amelyet végül Antwerpen rendezhetett meg.
Budapest így az egyetlen olyan város, amelynek megítélték a rendezés jogát, de soha nem rendezhetett olimpiai játékokat.
1920 után az 1936-os olimpiára is pályázott a magyar főváros, azonban ismét Berlin lett a befutó, 1944-ben pedig London előzte meg – mások mellett – Budapestet. Igaz, az az olimpia megint elmaradt, ezúttal a második világháború miatt.
1960-ra is pályáztunk
Az 1952-es olimpián, Helsinkiben összesen 42 érmet nyertek a magyar sportolók, köztük 16 aranyérmet, Magyarország pedig az éremtáblázat harmadik helyén végzett az Egyesült Államok és a Szovjetunió mögött. A rendkívül sikeres finnországi szereplés után ismét felmerült az olimpiai rendezés ötlete: Budapest pályázott az 1960-as játékok rendezésére. Ekkor már javában zajlott a Népstadion építése is, amelyet 1953-ban adtak át. Ugyanakkor az új stadion is kevésnek bizonyult: 1955-ben Párizsban Rómát választották házigazdának.
Az első Orbán-kormány vette elő a témát
Az 1960-as olimpia óta hivatalosan Magyarország nem adott be pályázatot az olimpiai játékok megrendezésére, bár az utóbbi években többször is felvetődött a rendezés ötlete.
Az első Orbán-kormány idején, 2000-ben maga a miniszterelnök beszélt arról, hogy Budapest megpályázza a 2012-es olimpiát. Akkori becslések szerint 1000 milliárd forintba került volna az országnak, hogy Budapest rendezhesse a játékokat.
Az esetleges 2024-es rendezésről a KPMG is készített egy tanulmányt.