A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) döntésének értelmében Irán fogja rendezni a jövő évi női világbajnokságot. A döntés kihirdetése után néhány órával a perzsa szervezők jelezték, hogy a tornán résztvevő valamennyi nőnek kötelező lesz a verseny ideje alatt hidzsábot – azaz a hajat teljsen eltakaró fejkendőt – viselnie,
különben törvényszegést követ el, és büntetésre - akár letartóztatásra is - számíthat.
A fejkendő viselése az 1979-es iszlám forradalom óta kötelező Iránban, amit a szigorú erkölcsi rendőrség kőkeményen ellenőriz is.
Az irániak lépését, és ezzel együtt a FIDE döntését, azonnal óriási felháborodás követte. Több éljátkos is jelezte, amennyiben valóban kötelezővé teszik a hidjáb viselését, úgy nem fognak részt venni a világbajnokságon.
„Elfogadhatatlan, hogy egy olyan országnak adják a legfontosabb női sakkverseny rendezési jogát, ahol a nőket a hidzsáb viselésére kötelezik" – adott hangot ellenérzéseinek az amerikai bajnok, Nazi Paikidze. – Büszek vagyok rá, ha hazámat képviselhetem egy világversenyen, de, ha a helyzet nem változik, akkor nem fogok részt venni a világbajnokságon."
Hasonló véleményen van az ecuadori Carla Heredia, korábbi Pan-Amerika-i bajnok is, aki szerint senkit nem lehet akarata ellenére a hidzsáb viselésére kötelezni.
Semmilyen kormány vagy intézmény, de még a női világbajnokság sem kényszeríthet nőket arra, hogy viseljék, vagy éppen levegyék a fejkendőt
– állt ki a másik oldal mellett is. – Ez szembe megy azzal, amit a sport képvisel. A sport mentes kellene, hogy legyen mindenféle diszkriminációtól, legyen szó nemről, vallásról vagy szexuális identitásról" – idézi Herediát a National Post amerikai lap.
A FIDE egyébiránt idén már rendezett egy tesztversenynek is beillő kisebb világkupaviadalt Iránban, és az sem ment el simán. Többen is inkább otthagyták a versenyt, semmint engedve a szervezők kérésének, felvegyék a hidzsábot.
„A februári veresenyen a szövetség vezetőivel úgy döntöttünk, hogy a játékosokra bízzuk a döntést. Pia Cramling, például felvette a kendőt – mondta a svéd válogatott szövetségi kapitánya, Stellan Brynell az ország egyik legjobb női játékosáról. – Nehéz egy ilyen szituációban nemet mondani. A probléma leginkább ott kezdődik, hogy nem kellene egy olyan országnak adni a vb-rendezés jogát, ahol ilyen törvények vannak életben.
„Egyébként sincs túl sok női sakkozó, erre elküldik őket egy olyan országba, ahol kimondottan nehéz a nők helyzete – idézi az Expressen az idei 20 éven aluli skandináv bajnokot, Angelina Franssont. –
Egy olyan országban kellene versenyeznünk, ahol nem lehet szabadon mozogni, és jól meg kell gondolnod, hogy mit viselsz és mit mondasz.
Hasonló véleményen van a korábbi férfi világbajnok, a birt Nigel Short is, aki így fogalmazott:
„A legkülönbözőbb kultúrális hátterű versenyzők vennének részt a világbajnokságon. Gondoljunk csak bele, hogy, például,
egy mélyen keresztény versenyző miért akarna felvenni egy hidzsábot, ami a muszlim vallás egyik, a nők elnyomását hirdető jelképe?
Miközben a versenyzők a FIDE-t kárhoztatják, hogy csak a pénzért adta oda Iránnak a rendezés jogát, a szövetség nem látja ilyen tragikusan a helyzetet.
A női bizottságot vezető Polgár Zsuzsa vélemény szerint csupán arról van szó, hogy a résztvevőknek el kell fogadniuk a rendező ország törvényeit, valamint a kultúrális különbözőségeket.