A sport és az üzlet

Elsőre nem is gondolnánk, hogy egy-egy sportesemény milyen nagyszabású és hosszútávú változásokat képes elindítani a rendezvénynek otthont adó város életében. Fontos a körültekintő, pontos és előrelátó tervezés. Ez pedig csak egyetlen a számos téma közül, amelyeket érinteni fognak a 4. Nemzetközi Sportmenedzsment Konferencián, ahol a sportipar alakítói megvitatják a jövőt érintő kérdéseket és a legfontosabb szakmai trendeket. Dr. Váczi Jánost, a helyszínnek otthont adó Hegyvidéki Önkormányzat alpolgármesterét, valamint Dr. Berkes Pétert, marketing szakértőt, az esemény szakmai igazgatóját kérdeztük. 

Miért fontos és jelentős ez a rendezvény?

VJ: A Nemzetközi Sportmenedzsment Konferencia, a sportipar stratégiai, üzleti és kommunikációs kérdéseivel foglalkozó, szakmai találkozó. Úgy gondolom ez az esemény hiánypótló ma Magyarországon. Mindenkit szeretettel várunk rá, hiszen ez a rendezvény ingyenes, mindössze egy gyors előzetes regisztráció szükséges annak, aki el szeretne jönni. Regisztrálni a rendezvény weboldalán lehet, a konferencia pedig Budán, a Csörsz utcai MOM Kulturális központban lesz, március 21-én, kedden 9 órától.

BP: A rendezvény azért jött létre, mert - bár időszakosan rendeznek olyan konferenciákat, melyek a sport egy-egy szakmai szegmensét, gazdasági kérdését taglalják - úgy éreztük, hogy hiányzott a magyarországi sportüzlet rendszeresen megjelenő, valódi fóruma. A konferenciával a szakmai párbeszédet is szerettük volna előmozdítani. Egy olyan rendezvénnyé nőtte ki magát, ahol a sportipar neves alakítói megbeszélik a mindennapokat, a jövőt érintő kérdéseket és a legfontosabb szakmai trendeket.

Dr. Váczi János, a Hegyvidéki Önkormányzat alpolgármestere egy korábbi Sportmenedzsment Konferencián

Az idei már a negyedik, hogyan, miben fejlődött a rendezvény az elmúlt években? Miben lesz más a mostani, mint pl. az első?

BP: Az erős rendezvényzaj miatt fontos a kreativitás, nem csupán a rendezvény tartalmi vonatkozásában, hanem az azt kommunikáló tevékenység során is. Továbbá a közönség bevonását lehetővé tevő újításokra is egyre nagyobb figyelmet kell szentelni.

VJ: A változások közepette, hiszen a témája, tematikája a rendezvénynek mindig változik, van egy visszatérő, állandó elem. A mindenkori sportért felelős szakállamtitkártól évről-évre képet kapunk a Magyar Kormány sportfejlesztésekkel és sportmenedzsmenttel kapcsolatos elképzeléseiről, terveiről. Tavaly a rendezvény segítségével arra kerestük a választ, hogy melyek a legértékesebb sportmédia jogok, melyek a legfontosabb innovációs trendek a sportmédia-tartalom előállítás terén, a tartalomszolgáltatók, tévécsatornák mekkora összegeket költenek a nagy sportesemények közvetítési jogainak megvásárlására. Idén azt járjuk körül, hogy miért fontos, miért éri meg nagyszabású sporteseményeket rendeznie egy országnak.

BP: Tervezünk egy sportolói kerekasztal-beszélgetést is, Kovács Katalin, háromszoros olimpiai és 31-szeres világbajnok kajakozó, Nagy Bettina, fitness modell, WBPF Fitness Világbajnok és Szívós Márton világbajnok vízilabdázó - beszélnek majd arról, hogy hogyan kell ismertséget építeni, a média milyen hozzáadott értéket jelent a sportoló piaci értéknövekedésében.

Talán nehéz egy konferenciáról emlékezetes pillanatokat kiemelni, de hátha volt ilyen korábban. Melyek voltak ezek és miért?

VJ: Tényleg nehéz egy-egy emlékezetes elemet kiemelni, mivel az eddigi három eseményt kiemelkedő érdeklődés követte. 53 márka képviseletében, 102 előadás hangzott el, melyet közel ezer résztvevő hallgatott meg.

Talán azt emelném ki, amikor két éve az Indiana-bloomingtoni Egyetem sportigazgatója olyan számadatokkal kápráztatta el a hallgatóságot, amelyek a magyarországi egyetemi, de még a versenysportban is szinte értelmezhetetlenek: az ottani, finanszírozás szempontjából középmezőnybe tartozó egyetem sportköltségvetése a 2014–15-ös évadra 75 millió dollár volt, amely több mint 20 milliárd forintnak felel meg.

BP: Szakmatörténeti érdekesség volt, amikor 2015-ben egy kerekasztal-beszélgetés keretén belül asztalhoz ültettük a hazai játékos-ügynökségi piac meghatározó szereplői; Dzsudzsák Balázs karrierjét menedzselő Vörösbaranyi József, az MKB Veszprém kiválóságát, Nagy Lászlót és Jakabos Zsuzsát menedzselő Szörnyi Attila, továbbá Vladan Filipovics és Paunoch Péter arról beszéltek, hogy milyen hozzáadott értéket jelent a játékos-ügynök feladatköre, melyek a tehetségmenedzselés és a személyes márkaépítés legújabb trendjei. Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke pedig a mi eseményünkön beszélt arról, hogy az új Fradi stadion számítógépes szerverszobája akkora, mint a NASA-é, valamint hogy 460 millió forintos bevételük volt a merchandisingból.

Menedzseri kerekasztal-beszélgetés

Hogyan járult hozzá a konferencia az elmúlt években ahhoz, hogy fejlődjön, vagy előrébb jusson Magyarország sportélete?

BP: Azért dolgozunk, hogy a véleménycsere, a szakmai nézetek ütköztetése és a lehetséges megoldások felkutatása új távlatokat nyisson a sportüzleti elképzeléseknek. A konferencia egy véleményplatform. Élő és működő stratégiai irányvonalak kialakítására nyílik lehetőség, hiszen mindannyiunkat érintő üzleti problémákon lehet gondolkodni támogató közegben.

Milyen formában és hogyan kapnak helyet az idei jelentős sportesemények a konferencián?

VJ: A 2017-es év rendezvényszervezési szempontból kiemelkedőnek ígérkezik, hiszen hazánk ad majd otthont többek közt az Európai Ifjúsági Olimpiának, a Vizes világbajnokságnak, a Cselgáncs világbajnokságnak, a Ritmikus Gimnasztika Európa bajnokságnak.

A magyar sport eddigi legnagyobb nemzetközi eseménye a 2017-es FINA Világbajnokság lesz. Szántó Éva, a szervezőbizottság ügyvezető igazgatója arról tart majd előadást, hogy melyek a sportesemény megrendezése terén a siker kritériumok.

Zelcsényi Miklós, a Balatonman, Maratonman, Ultrabalaton főszervezője azt mutatja meg, hogy a nulláról indulva hogyan lehet felépíteni egy prémium-kategóriás rendezvényt. De szeretném megemlíteni, hogy itt nálunk a számos világeseménynek helyt adó MOM Sportban rendezik idén a Kick Box es Szkander VB-t, valamint a minden évben óriási sikert jelentő FitParádét.

Miért érdemes erre a rendezvényre ellátogatni? Például egy szakmabelinek? Hiszen kicsi ország ez - mindenki ismer mindenkit, amúgy is bármikor találkozhatnak és megbeszélhetik, amit szeretnének. Vagy akár egy kívülállónak, hétköznapi érdeklődőnek, szakmán kívülinek?

BP: Egy szakmai esemény sikerességét alapvetően meghatározza, hogy nem csupán network platform, és nem egy sima „event for sale" típusú rendezvény a konferencia. Minden évben törekszünk rá, hogy legyen olyan része is, ami beépíthető a napi munkamenetbe. Az, hogy láttam valakit a YouTube-on nem összevethető a személy közeli élmény varázsával. Négy éve folyamatosan meg kell újulnunk. Idén az előadások interaktivitását elősegítő okos telefonos alkalmazással készülünk. De akármire is jönnek be a vendégek - legyen az a személy közeli élmény varázsa, az üzletszerzés lehetősége, a kíváncsiság vagy bármi más - biztos vagyok benne, hogy az előadások hasznosak lesznek. Muszáj időnként energiával, tudással feltöltekezni, kiszakadni a mindennapos darálásból, amire jó apropó egy ilyen rendezvény.

Üzlet-e egyáltalán Magyarországon a sport? Ha igen, kinek az?

VJ: Általános igazság, hogy az üzleti szemléletnek három fontos komponense van; mekkora a sportba érkező állami pénz és magántőke-befektetés, kiépült-e az üzleti intézményrendszer és mennyire érvényesül a szolgáltatói/marketing szemlélet. A hatékonyan működő sportpiacokon üzlet a szövetségnek, klubnak, sportolónak, menedzsernek, médiának és a támogató háttériparágnak. A jelenlegi magyar sportban fejlett típusú üzleti szemléletről csak fenntartással beszélhetünk, hiszen a jelentős, sőt sok esetben domináns állami szerepvállalás bár fontos tényező a forrásbővítésben, de el is kényelmesíti a sportiparban dolgozókat.

BP: A hazai teljesítménysport szereplőinek esetében az üzleti tudatosság hagy tehát kívánnivalót. A sportvállalkozások gyakorlata a „szimatmarketing" kifejezéssel jellemezhető, mely jól leírja a többségük esetleges marketingmunkáját. Elsősorban azért, mert nincs megfelelő számú, illetve elég képzett, illetve a szükséges tapasztalattal rendelkező szakértőjük. A sportban nem igazán léteznek klasszikus értelemben vett márkák. A belga futballválogatott (Red Devils) márkaépítése ebből a szempontból modell értékű, számos elem átvehető a márkaépítési stratégiájából. Egy átlagos sportklub a bevételeinek 5-8 százalékát kényelmesen elkölthetné márka- és marketingcélokra. A klubok alkalmazhatnának akár reklám- és PR-ügynökségeket, vagyis nem kötelező „házon belül" megoldani a marketing menedzselését. További korlát, hogy reklámokban, hirdetésekben nem jelennek meg olyan mértékben magyar sportolók, mint az a nemzetközi piacokon megszokott. Például szomorú volt látni a foci Eb alatt, hogy itthon általában csak a szurkolói élmény megjelenítéséig jutottak el a hirdetések, a szurkolókat emelték be a reklámokba és nem konkrét labdarúgókat használtak reklámarcként.

Az Indianai Egyetem doktori programját vezető prof. Paul M. Pedersen beszélt az amerikai sportiparról

Foci és kézilabda után mely sportágak kapnak még kiemelt figyelmet és hangsúly a rendezvényen?

BP: Az úszás, vízi sportok, triatlon, illetve általánosságban a szabadidősport.

Lesz-e az idei eseménynek központi témája, kérdése, amit sokan érintenek majd?

VJ: Igen, ahogy mondtuk, az idei konferencia a kiemelt magyarországi sportesemények szervezési és üzleti kérdéseivel foglalkozik. Az előadók között lesznek az állami és a civil sportszektor irányítói, vállalati döntéshozók, sportszervezeti vezetők. Szóval meghatározó véleményformálók rendhagyó és gondolatgazdag előadásait hallgathatják meg az érdeklődők március 21-én a Csörsz utcai MOM Kulturális központban.