 |
Bevásárlóközpont |
 |
Vegye meg kedvenc hokicsapata mezét! Flyerstől Panthersig. Részletek>>> |
 |
 Játék

|
 |
 Sportszimuláto- rok sokasága a Techbázisban, csocsótól az NHL-hokiig.

 Játsszon velünk!!

|
 |
Fórum
|
 |
NHL
|
 |
 |

|
Stanley-kupa-döntő, 7. mérkőzés: Tampa Bay Lightning - Calgary Flames 2-1 (1-0, 1-0, 0-1) gól: Fedotyenko (14., 35.), illetve Conroy (50.) kapusok: Habibulin (16 védés/17 lövés), illetve Kiprusoff (13 védés/15 lövés) A párharcot 4-3-as összesítéssel a Tampa Bay nyerte.
A Tampa Bay Lightning csak egyszer vezetett a Calgary elleni párharcban. A hetedik meccs után. Gyakorlatilag végig a kanadaiaknak állt a zászló a döntőben, de hiába vezettek háromszor is, a Tampa mindannyiszor bevetett egy nyerő embert, aki kiegyenlítette a csatát. Hogy ki tette a legtöbbet a lesajnált Tampa sikeréért (Amerikában úgy tartják, az úgynevezett profi csapatok legrosszabbikai közé tartozott fennállása 12 évének legnagyobb részében), nem tudni: talán Nyikolaj Habibulin, aki a playoffban ötször húzta le a rólót, netán Brad Richards, akit a rájátszás MVP-jének (Conn Smythe-trófea) választottak (12 gól, 14 gólpassz), s aki ha gólt lőtt, egyszer sem kapott ki csapata (31 győzelem, két döntetlen, a rájátszásra vetítve 9-0!), esetleg a hétfőn két gólt szerző Ruszlan Fedotyenko, vagy a veterán Dave Andreychuk, aki nem kevesebb, mint 22 évet várt arra, hogy magasba emelhesse a sporttörténelem egyik legtekintélyesebb serlegét.
| Tampa Bay Lightning |
|
kapusok: Nyikolaj Habibulin, John Grahame védők: Dan Boyle, Darryl Sydor, Pavel Kubina, Jassen Cullimore, Brad Lukowich, Cory Sarich, Darren Rumble támadók: Brad Richards, Martin St. Louis, Fredrik Modin, Vincent Lecavalier, Dave Andreychuk, Ruszlan Fedotyenko, Cory Stillman, Tim Taylor, Andre Roy, Dimitrij Afanaszenkov, Chris Dingman, Eric Perrin, Martin Cibak, Nolan Pratt, Stan Neckar, Ben Clymer, Shane Willis vezetőedző: John Tortorella
|
|
Valószínűbb azonban, hogy hiába keresnénk kulcsembert a Tampában, valamit mindenki hozzátett a gárda sikeréhez (csapatmunka). Amelynek értékéről csak annyit, hogy a tengerentúlon annyira sem számítottak rá, mint itthon a Balaton FC-nek a professzionálisnak csúfolt labdarúgóligában bemutatott menetelésére, az elemzők szerint a floridaiak minden idők "legmeglepőbb" győztesei. De mit érdekli ez Dave Andreychukot, aki oly sok kínlódás után végre talált egy olyan együttest, amely megnyerte neki a Stanley-kupát, a 40 éves csatárnak 1759 mérkőzést kellett lejátszania ahhoz, hogy felhúzhassa a bajnoki aranygyűrűt. Megérte? Hát persze.
"Ez egy valóra vált álom" - keresgélte a szavakat Andreychuk, aki rögvest megcsókolta a trófeát, miután átvette Gary Bettman NHL-komisszáriustól. "Eltartott egy kis ideig, míg eljutottam idáig, s ami most a fejemben kavarog, azt nehezen tudom szavakba önteni. Itt vannak az évek, amikor kizúgtam a rájátszás első körében, azok, amikor el sem jutottam odaáig. A játékosok, akikkel együtt játszottam egészen mostanáig, a hazai pályán megnyert Stanley-kupáig. Tényleg nem tudom, mit mondjak, nagyon boldog vagyok." Ne is háborgassuk tovább Andreychukot, szóljunk inkább a két gólt vállaló Ruszlan Fedotyenkóról.
| Az elmúlt tíz év döntői |
|
2004: Tampa Bay Lightning-Calgary Flames 4-3 2003: New Jersey Devils-Anaheim Mighty Ducks 4-3 2002: Detroit Red Wings-Carolina Hurricanes 4-1 2001: Colorado Avalanche-New Jersey Devils 4-3 2000: New Jersey Devils-Dallas Stars 4-2 1999: Dallas Stars-Buffalo Sabres 4-2 1998: Detroit Red Wings- Washington Capitals 4-0 1997: Detroit Red Wings-Philadelphia Flyers 4-0 1996: Colorado Avalanche-Florida Panthers 4-0 1995: New Jersey Devils-Detroit Red Wings 4-0
|
|
A Lightning 2002-es játékosbörzén az értékes negyedik választás jogát adta át a Philadelphiának (akkor még) alig ismert hősünkért és néhány második körös draftjogért cserébe. NHL-szakértők nem győzték hangsúlyozni, milyen rossz üzletet csinált a Tampa az ukránnal, ugyanezen szakírók most az egekig magasztalják a 25 esztendős játékost. Fedotyenko a döntő hetedik meccsén előbb megszerezte rájátszásbeli 11., majd 12. gólját, elévülhetetlen érdemeket vállalva a diadalban. "Nem érdekelt különösebben, mikor 2002-ben elcseréltek, ez egy üzlet, ahol a játékosok számítanak árucikknek" - szólt bölcsen a Sioux Cityben élő támadó, aki első idényében olyan rosszul játszott, hogy be sem fért a csapatba... S majdnem a döntő utolsó négy meccsét is ki kellett hagynia, a harmadik találkozón ugyanis fejjel a palánknak csúszott. Bizonyítva keménységét, csak egy összecsapást hagyott ki, s azt a maszkot sem volt hajlandó viselni, amit az orvosok "írtak fel" neki. "Nem kell túldramatizálni ezt a sérülést, nem volt olyan komoly, hogy kihagyjam miatta a döntőt" - vigyorgott Fedotyenko.
A sorsdöntő találkozó első tíz percében a 22 717 néző legnagyobb megrökönyödésére inkább a vendégek irányítottak, de nem tudták gólra váltani mezőnyfölényüket, mert a Tampa, csakúgy, mint egész évben, remekül védekezett. Aztán Saprikin kiállítása miatt emberelőnybe került a története első fináléját vívó amerikai együttes, amely - a statisztikák szerint - ebben a műfajban a legjobbnak számít. A kanadai lista élén zárt Richards távoli lövése kipattant a kapusról, és az előbb dicsőített Fedotyenko nem hibázott, közelről bevágta a vezető találatot. Amely már eleve jó előjelnek számított, tekintve, hogy a döntőben eddig mindig az a gárda győzött, amelyik a nyitó gólt szerezte, a Tampára vonatkoztatva ugyanez az adat 14 győzelem, két vereség. (Érdekes, hogy a Calgary legutóbbi 16 meccsén is az nyert, aki először talált be.)
| Egy kis statisztika |
|
- A Tampa zsinórban hatszor csúszott le a rájátszásról, mielőtt tavaly beverekedte magát a playoffba. A főcsoport-elődöntőben a későbbi győztes Nem Jerseytől kapott ki. - A Tampa véghezvitte azt a bravúrt, amely az utóbbi 33 évben csak a Coloradónak sikerült, még 2001-ben: 2-3-as állásról fordítva győzött a döntőben. - Ez volt az NHL történetének 13. olyan fináléja, amely hét meccsig tartott, és 11. alkalommal győzött a hazai klub (csak az 1945-ös és 1971-es esztendő volt kivétel). - A Flames lehetett volna az első Stanley-kupa-győztes negatív (5-7) hazai mérleggel. - Szintén a Flames lehetett volna az első, amely négy divíziógyőztest elnáspángolva ér révbe. - Habibulin az első orosz születésű kapus, aki megnyerte a kupát. - A Lightning rekordot jelentő 13 mérkőzésig hullámvasutazott (egyszer nyert, egyszer veszített), a sorozatnak ezennel vége szakadt. - A Calgary bukása azt jelenti, hogy továbbra is a Montreal Canadiens az utolsó kanadai klub, amely - még 1993-ban - megnyerte a Stanley-kupát. A Flames 26 találkozót vívott az idei playoffban, és ezt megelőzően hiába nyert tíz idegenbeli összecsapást, mégis elvérzett a záró derbin. Mindkét mutató NHL-csúcsbeállításnak számít. - Miikka Kiprusoff a meccs végére 1655 percet védett a rájátszásban, ami új NHL-csúcs.
|
|
Lendületben maradtak a hazaiak, Boyle a kapuvasat találta telibe, de újabb gól nem született. A második harmadban is főleg a védelmek és a kapusok jeleskedtek, majd a 35. percben az addig halványan teljesítő Lecavalier szép cselekkel hozta kihagyhatatlan helyzetbe Fedotyenkót, aki kilőtte a bal felső sarkot. Kiprusoffnak esélye sem volt a hárításra, mert egyik társa zavarta a "kilátásban".
Úgy tűnt, eldőlt a meccs, a vendégek ugyanis képtelenek voltak igazán veszélyes helyzetet kialakítani, a záró felvonásban is a Lightning került először ziccerbe. Kiprusoff azonban hárított, s ettől egy csapásra észhez tért az Iginla vezette Calgary. A kanadaiak teljesen beszorították a fáradni látszó "villámosokat", s tesztelni kezdték Habibulin reflexeit. Olyan tizenegy perccel a végső dudaszó előtt a játékvezetők úgy érezték, nekik kell izgalmassá tenniük az utolsó perceket, s kiszórták Prattet. Egy olyan ütközésért, amilyenből egy meccsen van száz, szimpla váll-váll csatáért. Hiába tüntetett a stadion, az ítéletet nem vonták vissza, a Calgary pedig köszönte szépen, s fél perc alatt kihasználta az emberelőnyt: Conroy szánta el magát lövésre, s a kék vonal közeléből eleresztett lökete védhetetlenül vágódott a bal felső sarokba.
A vendégek megérezték a vérszagot, még tovább fokozták a nyomást, hihetetlen magasságokba emelkedett az izgalom. A szurkolók úgy verték a palánkot, hogy majd' bedőlt a jégre, de hiába próbálkoztak Iginláék, nem tudtak kiegyenlíteni. Köszönhetően Habibulinnak, aki négy és fél perccel a vége előtt akkorát védett, hogy arra nem is nagyon van jelző: egy okosan, félmagasan, a vas mellé helyezett lövést tett ártalmatlanná - a kapu túloldaláról érkezve. Hihetetlen. A végén taktikai hibát is elkövetett a Calgary, egy perc sem volt hátra, amikor Ference kiállíttatta magát, így Kiprusoff lehívásával sem lehetett volna létszámfölényes helyzetet kialakítani. Az utolsó másodpercekben a Tampa csak rombolt, de mivel ezt hibátlanul tette, kezdődhetett a fiesta. "Nem hiszem, hogy bárki is számított erre a sikerre. Hihetetlenül rövid idő alatt értünk fel a csúcsra. A legfontosabb az volt, hogy a játékosokkal megértessük, jó csapatunk van, amely képes a legmesszebb eljutni. Végig arra törekedtünk, hogy folyamatosan javuljunk, így váltunk egy jó együttesből nagyszerűvé" - értékelt boldogan John Tortorella, a Tampa vezetőedzője.
"A végére elfogyott az üzemanyagunk" - nyugtázta kollégája, Darryl Sutter. "Azt hiszem, a győztes ötödik mérkőzés döntő volt, akkor ugyanis többet vesztettünk, mint amennyit nyertünk, hiszen kulcsjátékosaink sérültek meg. Az nyerte a párharcot, akinek több ereje maradt a zárásra, de ne legyünk elkeseredve, hiszen mindent megtettünk, ami tőlünk telt, ráadásul egy nagyszerű gárdától kaptunk ki."
"Egyszerűen hihetetlen!" - lelkendezett Brad Richards, a rájátszás MVP-je. "Nem tudom szavakba önteni, amit érzek. Egész évben csak arra koncentráltam, hogy a lehető legtöbbet segítsek a csapatnak, és talán kijelenthető, hogy sikerült hozzátennem valamit a sikerhez. Köszönöm a családomnak, hiszen iderepültek ma, hogy lássanak. Nagyon sokat segítettek."
koncz.dávid[origo]
|