Az elképzelések szerint a Bajnokok Ligájában az európai rangsor alapján a legjobb nyolc csapatot kiemelnék, a többiek selejtezők után juthatnának be a 16-os mezőnybe, ahol négy négyes csoportban folytatódnak a küzdelmek. Csoportonként a legjobb két-két együttes kerülne a negyeddöntőbe, ahol már hagyományos kuparendszerben rendezik a mérkőzéseket. Országonként csak egy csapat játszhatna a BL-ben, egyedül a címvédő "vihetne" magával még egy klubot.
Az EHF-kupában 64 csapat venne részt. Egy országból legfeljebb két együttes indulhatna a sorozaton. Azok a csapatok, amelyek kiesnek a BL-selejtezőn, szintén itt folytatnák a küzdelmeket. A City-kupa új neve Challenge-kupa lenne, és csak azoknak a nevezését fogadnák el, akiknek országai nem képviseltetik magukat a BL-ben és az EHF-kupában, vagy nem tudnak négy együttest indítani a másik három sorozaton. A Kupagyőztesek Európa Kupájának elnevezése és lebonyolítása nem változik.
Sinka László, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) főtitkára elmondta, hogy a változtatások a magyar csapatokat nem érintenék hátrányosan.
- Bízunk benne, hogy a reformok után a résztvevők az eddiginél komolyabb bevételhez jutnak majd - nyilatkozta a főtitkár. - A magyar szövetség még nem alakította ki álláspontját, melyet az EHF kongresszusán fog képviselni. Jövő csütörtöki elnökségi ülésünkön foglalkozunk a tervezett újításokkal, melyeket a következő idénytől szeretne bevezetni az EHF.
(MTI)