Vágólapra másolva!
Háromból semmi - összegezhetnénk tömören a magyar kézilabda kupacsapatok idei teljesítményét. A Fotex férfi és a Herz-FTC női együttese után a Győri Graboplast ETO hölgyei sem tudták megvalósítani a nagy álmot, miután katasztrofális, 8-0-s kezdés után 36-23-ra kikaptak a dán Ikast otthonában, így nem szerezhették meg a hőn óhajtott serleget.

Női EHF-kupa, döntő, visszavágó:
Ikast-Bording - Győri Graboplast ETO 36-23 (21-13)
Herning, 5000 néző
vezette: Ehrmann, Künzig (németek)
gól: K. Andersen 8, Jurack 8/2, Kjergaard 6, Daugaard 5/1, Siti B. 3, Jensen 2, Hansen 2, Blanco 2, illetve Görbicz 5/2, Nitescu 4/1, Mehlmann 4, Vérten 3, Kulcsár 3, Lovász 2, Moszkovaja 1, Kindl 1
büntető: 3/3, illetve 5/3
kiállítás: 4 perc, ill. 8 perc

Ötgólos előnnyel érkezett Dániába a pünködhétfői EHF-kupa döntőjének visszavágójára a Graboplast-ETO nőikézilabda-csapata. A fiatal együttes 30-25-re nyerte az első összecsapást, s optimistán vágott neki a dániai útnak. "Nálunk van az előny, de kézilabdában nem lehet biztosra menni még ennél nagyobb különbség esetében sem. Nagyon fontos, hogy nem nekünk kell futni az eredmény után, ugyanakkor arra sem szabad játszani, hogy őrizzük előnyünket. Ez öngyilkos taktika lenne, így hiába az öt gól, igyekeztem úgy felkészíteni a lányokat, mintha döntetlen állásból indulna a második felvonás" - nyilatkozta Vura József a találkozó előtt a Kisalföldben. A csapatban egyedül Jókai Nóra bajlódott sérüléssel, de vállalta az összecsapást.

Az Ikast házatáján nagyobb probléma merült fel: megsérült ugyanis Kristine Andersen, a csapat válogatott irányítója. Az Ekstra Bladet című újság "Kris-terapi" címmel kétértelműen fogalmazta meg írását, ugyanis Kristine sérülését Torben Kristiansens terapeuta kezelte koppenhágai klinikáján. A szakember - aki többek között futballban többször csodát tett a Laudrup testvérekkel is - megígérte Christian Dalmose vezetőedzőnek, hogy Andersent készállapotba hozza a fináléra. Sajnos, beváltotta ígéretét.

A világklasszisokkal teletűzdel ellenfél a herningi arénában magabiztosan készülhetett, de azért bizonyára bennük volt az a tudat, hogy egyszer már elbuktak egy finálét hazai környezetben. 1997. május harmadikán a City-kupa döntőjében a német Frankfurt volt az ellenfél, és az Urbanke vezette vendégek 29-25-re nyertek, s miután egy héttel később Németországban is kikaptak (26-24), elvesztették a döntőt.

Hogy ezúttal mindez ne történjen meg, ötezer lelkes - hogy a Fradi Bajnokok Ligája-döntőjére is célozzunk - kultúráltan szurkoló néző foglalt helyet a herningi vásárcsarnokban kialakított pálya nézőterén. A "dán Vikidál Gyula" gyönyörűen, apró tájszólással elénekelte a két csapat himnuszát. Tűzijáték, konfettieső, papírszalad-parádé, azaz minden adott volt ahhoz, ami egy igazi kupadöntőt jellemez. A találkozó aztán rémálomszerűen kezdődött. Kristine Andersen gyorsan jelezte, teljesen egészséges, majd a német gólkirálynő, Grit Jurack bombázta szét a győri kaput. A Győr kapkodott, Sirina semmit sem fogott, Görbicz, Mehlmann és Nitescu felelőtlenül lövöldözött. A maroknyi lelkes magyar szurkoló elhűlve nézte, amint négy perc negyven másodpercnél 5-0-t mutatott az eredményjelző, azaz az Ikast ledolgozta hátrányát. És ezzel még nem volt vége: Jurack, Jensen, majd Daugaard 8-0-ra növelte az előnyt. Pontosan hét percnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Görbicz révén megszülessen az első magyar gól!

Ami Sirinának nem ment, azt Bente Höjmark bepótolta a másik oldalon, s a jó kapusteljesítménnyel, no meg az Andersen, Jurack nehéztüzérséggel a félidő végére 19-8-ra, azaz tizenegy góllal vezetett a hazai együttes. Szerencse a nagy szerencsétlenségen, hogy az játékrész utolsó perceit 4-1-re a Győr nyerte, így "csak" nyolcgólos hátránnyal mehetett pihenőre a magyar csapat (21-13).

A félidei időkéréseknél is dühös volt Vura József, de hogy a félidőben hasznos tanácsokat adott, arra bizonyíték volt a második játékrész első fele. Lovász, Vérten, majd Görbicz két találata azt eredményezte, hogy a 40. percre 23-18-ra feltornázta magát a győri együttes. A megijedt dánok gyorsan egy 5-1-es szériával visszaállították a világ rendjét, rövid pihenő után Andersen gólokkal tért vissza pályára, s az 52. percre már megint kilencre nőtt az előny (30-21). Az utolsó perceket állva tapsolta végig a közönség, a sérült világklasszis, Kjersti Grini tombolt, a bajnok Viborg több játékosa sportszerűen szurkolt a vetélytársnak, amelyszó szerint közönségszórakoztató produkcióval 36-23-ra nyert, s összesítésben 61-53-ra megnyerte az EHF-serleget.

Vura József (a Győri vezetőedzője): "A fiatal játékosaim minden dicséretet megérdemelnek. A dánok sztárjai a fontos pillanatokban jól összpontosítottak. Várható volt, hogy a mérkőzés elején nagy iramot diktálnak majd, és minél előbb le akarják dolgozni a hátrányukat. Ez sajnos sikerült nekik. Ekkor még megpróbáltuk a lehetetlent, de a szerencse is elpártolt tőlünk.

Vanyus Attila, a Győri ETO elnöke: "Most egy kicsit el vagyunk keseredve, de a döntőbe jutás is óriási sikernek számít. Bízom benne, hogy jövőre még jobbak leszünk."

Pincési László

Ajánlat:

A mostoha körülmények áldozata volt a Herz-FTC