Vágólapra másolva!
1989-ben került fel az NB I-be a paksi Atomerőmű SE férfikosárlabda-csapata, azaz 13 évre volt szüksége ahhoz, hogy a csúcsra érjen. Merthogy vasárnap oda ért a Duna-parti gárda, miután a döntő ötödik, utolsó meccsén 75-74-re verte a Körmendet, ezzel pontot téve az utóbbi évek legizgalmasabb, legszínvonalasabb fináléjának a végére. A döntő legjobbja, az MVP - bár hivatalosan nem hirdették ki - vitán felül Terrence Davis, a paksiak 27 éves, 192 centis amerikai hátvédje volt.

Terry bácsi - a paksi rajongótábor így becézi - esetében a tartalom és a kivitel egyaránt elsőrangú: 18,8 pontos átlaga, s zsákolásainak, alapvonaltól alapvonalig tartó cikázásainak művészi összhatása is kiemelkedett a mezőnyből. Davist a vasárnap éjszakai győzelmi buli zárórájához képest "hajnali időpontban", vasárnap délután kettőkor hívtuk. A telefoncsörgés ébresztette...

- Hol múlatták az időt, és meddig?
- A Bongóban, a város legnépszerűbb diszkójában. Délelőtt fél kilenckor kerültünk ágyba...

- Kivel, ha nem indiszkrét a kérdés?
- Miért volna az? Teljesen "legálisan" mulattam, Katie-vel, a barátnőmmel, akivel négy éve járok. Egyetemi szerelem a miénk, a cincinnati egyetemen ismerkedtünk össze, amikor a posztgraduális képzésemet végeztem.

- Cincinnati a leghíresebb kosaras egyetemek egyike, bizonyára híres emberekkel járt együtt.
- Négy évvel előttem végzett Nick Van Exel, a Lakers korábbi, a Denver Nuggets jelenlegi sztárja, Kenyon Martin pedig akkor volt első éves, amikor én végzős, azaz negyedikes. Martin a New Jersey Nets egyik legjobbja volt a most befejeződött, Lakers elleni NBA-döntőn, az egyik meccsen 35 pontot dobott Shaquille O'Nealék ellen.

- És mit tanult Cincinnatiben?
- Büntetőjogot. Ha befejezem a kosaras pályafutásomat, talán rendőrtiszt leszek, talán nevelőtiszt valamelyik büntetésvégrehajtó intézetben.

- Edzősködni nem akar?
- Azt nem. Elég izgalom nekem a játék, ahhoz képest valóságos szanatórium lesz a rendőri munka vagy a börtön.

- Megviselte az idegeit a Körmend elleni döntő?
- Meg bizony, bár nagyon bíztam a végső sikerben. Ez életem első aranyérme, korábban sem a gimiben, sem az NCAA-ben, sem a Honvéddal nem győztünk.

- Volt fordulópontja a finálénak?
- Nem igazán. Mivel az alapszakaszt megnyertük, csak arra kellett ügyelnünk, hogy a három hazai meccsünket hozzuk. Azt nem mondom, hogy Körmenden nem igyekeztünk, de tudat alatt bennünk dolgozott: nem baj, ha kikapunk idegenben, otthon úgyis megverjük őket.

- Majdnem ráfizettek erre a taktikára...
- Igen, mert a Körmend csodálatosan küzdött vasárnap.

- Mit gondol, mi okozta azt az egy pontnyi különbséget, túl azon, hogy Németh elpuskázta a büntetőit?
- A mi csapatunknak hosszabb volt a kispadja, kilenc minőségi játékosunk volt, több, mint az ellenfélnek. Tavaly azért maradtunk alul a Kaposvárral szemben, mert lényegében csak heten voltunk.

- Miben javultak tavaly óta?
- Abban, hogy Madison helyett két magyar válogatott, Sitku Ernő és Fodor Gergely érkezett hozzánk. Ernővel már a Honvédben is együtt kosaraztam három évvel ezelőtt, jól ismerjük egymást, rá nagy szükségünk volt. Olyan az Atomerőmű, mint egy nagy család, ezért ha megkérhetem, ne is nagyon hangsúlyozza, hogy a szakma szerint én voltam az MVP. Ennek nincs jelentősége.

- Jól érzi magát Magyarországon?
- Mi az hogy! Ha újra születnék, magyar lennék! Tudja, mi a kedvenc ételem? A paprikás csirke!

- Ez azt jelenti, szívesen játszana a magyar válogatottban?
- Ez minden vágyam! Ha el lehetne intézni, én lennék a legboldogabb ember.

- Ha ezt nem is lehet garantálni, a Paks jövő évi ismétlését talán igen...
- Ezt én ezennel garantálom is. Együtt marad a csapat, mindenki aláírt még egy évet - velem együtt. Kedden Katie-vel hazautazom New Orleans-be, a szülővárosomba, aztán nyár végén visszajövök, és elkezdek edzeni az újabb bajnoki aranyért.

Ch. Gáll András

Korábban:

Egy ponttal győzött, kosárbajnok az Atomerőmű

Fórum:

Magyar kosárlabda