Társoldalunk:

Olimpia kvótákért a kézilabda-vébén

December 2-14-e között Horvátország ad otthont a 16. nőikézilabda-világbajnokságnak. Egy évvel az olimpia előtt a kvalifikáció jegyében lépnek pályára a csapatok, többek között a magyar válogatott, amely a szövetség célkitűzése alapján az első ötbe kell, hogy kerüljön. Ám már a csoportellenfelekkel szemben sem lesz könnyű a Mocsai-tanítványoknak. Nézzük, az [origo] milyen esélyeket ad a vb 24 csapatának!

December másodikán egy nehéz sorozat veszi kezdetét, amelyben a magyar nőikézilabda-válogatottra a legjobb esetben 9-10 mérkőzés vár. A célkitűzés ugyanis nem más, mint az olimpiai kvalifikáció megszerzése, ehhez az első öt hely valamelyikén kellene végezni. Az öt csoport- és három középdöntő-mérkőzést követően a kilencedik mérkőzés azt jelentené, a válogatott minimum az ötödik helyért mérkőzik, a tizedik találkozó lehetősége már az éremszerzést vetítené előre.

A gárda november elején kezdte meg a felkészülést, amelynek során 12 felkészülési találkozót vívott Mocsai Lajos együttese. A mérleg felemás, hiszen, ha a számok nyelvére fordítjuk le, akkor mindössze a meccsek felén sikerült nyerni, egy döntetlen mellett becsúszott öt vereség.

Valószínűsíthető, másként értékeli a szakma és a közvélemény ezeket az eredményeket, Mocsai Lajos szövetségi kapitány még a kínos kudarcokkal záruló hazai, AstraZeneca-kupát követően sem esett kétségbe, mondván, akkor sem volt hurráoptimizmus, amikor az olimpia bajnokot legyőztük, akkor sincs pánikhangulat, ha kétszer kikapunk zsinórban.

Tény, a hat győzelmet csupa vb-résztvevő ellen aratták Görbiczék, így a norvégiai Möbelringen-kupán Dánia (29-26), a párizsi négyes tornán Franciaország (30-27) és Angola (36-18), míg a már említett káposztásmegyeri "jégcsatában" Csehország is behódolt (29-23) - a másik két sikert barátságos meccsen a franciák (31-27) és az osztrákok ellen (36-29) érte el a csapat.

Forrás: MTI
Siti Eszter

A hajrában a kapitány eleget tett a december 2-i vb-rajt előtti utolsó kellemetlen feladatának és 17 fősről 16-osra szűkítette a keretét, ebből a ferencvárosi Tóth Tímea került ki győztesen, s végül a dunaújvárosi Kindl Gabriella maradt le a vébéről.

A csapat az utolsó hetet Hévízen töltötte, pénteken még legyőzte Ausztriát, s hétfőn reggel autóbusszal indult el a magyar határtől mindössze 25 kilométerre fekvő Csáktornyára, a csoportmérkőzések színhelyére.

Mit várhatunk az ellenfelektől? A szakvezetés korábban már hangsúlyozta, a csoportból nagyon nehéz lesz továbbkerülni. S ez egyáltalán nem mentegetőzés...

Magyar felkészülés számokban
12 meccs, 6 győzelem, 1 döntetlen, 5 vereség
Möbelringen-kupa (Norvégia):
- Norvégia 26-26
- Dánia 29-26
- Oroszország 30-31
Barátságos meccsek (Franciaország)
- Franciaország 21-26
- Franciaország 31-27
Tournoi de Paris (Franciaország)
- Franciaország 30-27
- Oroszország 32-35
- Angola 36-18

AstraZeneca-kupa (Budapest)
- Csehország 29-23
- Franciaország 17-29
- Spanyolország 23-26

barátságos meccs
- Ausztria 36-29

Ha ellenfeleinket számba vesszük a mérkőzések sorrendjében, akkor egyből egy fix győzelemmel számol(hat)unk Elefántcsontpart ellen. A két válogatott tudásbeli különbsége nem is lehet kérdéses, de első mérkőzésen még "harap" a gyengébb ellenfél is, emlékezzünk csak a sydneyi, Angola elleni szenvedésre vagy a férfi-világbajnokság nyitányára, amelyen a későbbi világbajnok horvátok Argentínától szenvedtek vereséget.

Németország már keményebb diónak tűnik, bár a germánok felkészülését is lehet felemásnak minősíteni. Előbb hazai környezetben megnyerték egyik tornájukat a lengyelek, a románok és a svédek előtt, majd az ugyancsak otthon rendezett Négy Nemzet Kupáján Szlovákia és Fehéroroszország legyőzését követően kikapott 33-31-re Ausztriától. A végső fázisban két győzelmet jegyeztek a csehek ellen, azaz az egy vereséges felkészülés akár jónak is nevezhető. Tegyük hozzá, igazán komoly ellenféllel nem találkozott az együttes. A nyolc meccsen a legeredményesebb Grit Jurack volt 35 góllal, őt Ingrida Radzeviciute (25), Stefanie Melbeck és Nadine Krause (19-19) követte. A sikerhez sokat tehet hozzá az az Ekke Hoffmann, aki egy évtizeddel korábban egyszer már világbajnoki címig vezette a nemzeti csapatot.

Forrás: MTI
Ferling Bernadett

Csütörtökön Szlovénia jön, amelyet hajlamos lesajnálni a közvélemény, s bár általában a két válogatott összecsapásain magyar győzelem születik, ne feledjük: déli szomszédunk a BL-győztes Ljubljanára épül, kiegészülve dániai, francia- és spanyolországi légiósaival kellemetlen meglepetésekkel szolgálhat. Novemberben például kétszer simán kikapott a házigazda horvátoktól (29-20, 36-29), ám legyőzte az osztrákokat (27-25), s a hét végén előbb 32-28-ra verte Franciaországot, majd 23-23-as döntetlent ért el a gallokkal szemben.

Kína ismeretlen, a keletiekről csupán annyit tudni, hogy bő egy hónapja kivívták már az athéni szereplés jogát, illetve, hogy három éve a koreai olimpiai bajnok tréner edzi az együttest. Ennek megfelelően meglepetés a Turcsin-kupán az oroszoktól elszenvedett 31-20-as vereség, mint ahogy a szerbek elleni sima, 31-26-os siker is. Egy biztos, az a gárda, ahol a kiváló edző mellett a világ legjobbjának választott Csao Zsaj az ász, nem lebecsülendő ellenfél.

Utolsó csoportellenfelünk Dánia, az ezer sebből vérző együttes ezúttal nem tartja magát aranyéremre esélyesnek, a szakíró kollégák egyaránt úgy vélik, ez a találkozó a magyaroké lesz. Azért ne dőljünk be a sírás-rívásnak, a skandinávok ellen vért fog izzadni mindenki.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK