Szakács lefőzte a szolnoki kosarasokat

Szakács Ildikó a lehető legjobb pillanatban, a Szolnok elleni bajnoki döntő harmadik mérkőzésén, kedden figyelmeztette a MiZo-Pécsi VSK szurkolóit: a csapat nem csak a sokszoros válogatott magyar (Iványi, Károlyi, Béres) és külföldi (Branzova, Bojko) sztárokból áll, hanem olykor onnan is érkezhet segítség, ahonnan talán még az edző, Rátgéber László sem várná. A 21 éves, 187 centis bedobó - aki tavaly csak hajszállal maradt le a görögországi Európa-bajnokságról - 25 pontjával, hat kísérletből elért öt triplájával a mezőny legeredményesebb játékosának bizonyult. Mindezt csereként, 29 perc alatt.

"Azért annyira nem vagyok ismeretlen, a csapat szerves részének érzem magam, és minden meccsre úgy megyek ki a pályára, hogy ha lehetőséget kapok, akkor megmutatom. Más kérdés, hogy eddig még sohasem sikerült ilyen látványosan" - mondta Szakács Ildikó élete nagy mérkőzése után.

- Edzője szerint az edzéseken nem lehet tartani, a legképtelenebb helyzetekből is a kosárba talál, az éles meccseken viszont gyakran megáll a tudomány.
- Persze, mert nincs önbizalom-túltengésem. Körülbelül most, huszonegy éves koromra jutottam oda, hogy nagyjából tisztába jöttem képességeimmel. Nagyon nagy szükségem van arra, hogy érezzem a bizalmat az edzőmtől, a játékostársaimtól és a közönségtől.

- Szerdán érezte, hogy karriercsúcsot fog dobni?
- Dehogy, előzetesen semmi jel nem mutatott ilyesmire. Ám amikor becserélt az edzőm, és célba ért az első triplám, nagyon elkaptam a fonalat. Egy idő után akkorának tűnt a gyűrű, mint a Balaton. Fel sem merült, hogy hibázhatok.

- Most már minden meccsen ezt a Szakács Ildikót láthatjuk? Mert ha igen, megoldódtak a válogatott bedobógondjai is.
- De szép is lenne, ám ilyesmire nincs garancia. Ez egy rendkívüli nap volt. Ettől függetlenül szeretném stabilizálni a dobóformámat.

- Ugye, tősgyökeres pécsi?
- Igen, itt kezdtem kosarazni, de aztán kikerültem a Dél-Karolina Egyetemre, az Egyesült Államokba.

- Miért csak egy évet töltött ott?
- Mert nem éreztem jól magam. Sem a pályán, sem az iskolapadban. Nem az én világom.

- Nem sajnálja, hogy idő előtt hazajött?
- Nem, mert az egyetemet így is befejezem, csak itt, Pécsett. Most vagyok utolsó éves. És angol nyelven tanulom a közgazdasági tantárgyakat.

- Mit a tippje szombatra? Befejezik a döntőt?
- Szerintem nem lesz már több pécsi meccs.

Ch. Gáll András