Vágólapra másolva!
Idén sorozatban negyedik alkalommal kerül sor az E.on Kézilabda Gálára, amelynek ezúttal is a Syma-csarnok ad otthont. Ezúttal az első alkalommal megrendezésre kerülő Kelet-Nyugat All Star női mérkőzés egyik szakvezetőjét, Siti Beátát kérdeztük.

- Jelenleg nem a kézilabda, hanem kisgyermeke tölti ki az életét. Hogy tetszik az anyaság, hogy telnek a napjai?
- Hát, most is itt pityereg mellettem. Tényleg igaz az a közhely, hogy édes teher. Alapvetően egy gyönyörű dolog, de nagyon fárasztó az eleje. Bizonyos szempontból fárasztóbb, mint a napi két edzés. Születése óta Zita most hagy engem először öt-hat órát aludni. Eddig arról szólt minden, hogy háromóránként megettem, tisztába tettem, fürdettem, beszéltem hozzá, vagy elmentünk orvoshoz. Igazán csak most kezd tudomást venni a környezetéről, eddig nem nagyon reagált dolgokra. Nehéz ám rájönni, hogy amikor épp sír, akkor a hasa fáj, éhes vagy éppen túlette magát. Csak a sírás az egyetlen eszköze a közlésre, azt meg megérteni nem egyszerű dolog - ebből a szempontból össze kellett szoknunk. Most azért már ha szólunk, visszamosolyog ránk, vagy a falon lévő Micimackóra, reagál a zenélő játékokra. Eddig gyönyörködtünk benne, de már kölcsönösen kommunikálunk is.

- Mennyire hiányzik a kézilabda?
- Nem is konkrétan a kézilabda, mint inkább a külvilág hiányzik. Ilyen influenzavírusos időszakban főleg nem szeretek emberek között mászkálni. A hétköznapi dolgokat próbálom megoldani valahogy, de nem szeretem Zitát is mindenhová ráncigálni magammal. Viszont a pici már túl van élete első kézimeccsén. Megnéztük az apját, bár nem mondhatni, hogy szerencsét is hoztunk neki, mert csúnyán kikaptak. De tetszett neki, már amikor épp nem aludt.

- December végén újra egész közel kerülhet a pályához, mivel ott lesz az E.ON Kézilabda Gálán...
- Igen, immáron harmadik alkalommal kaptam meghívást az eseményre, amit nagyon szeretek és jónak tartok, mert mindig egy örömünnep. Az ember találkozhat olyan barátokkal, játékosokkal, akikkel nem fut össze minden nap, lehet jókat dumcsizni, nevetni. Az edzőséget azért véresen komolyan nem veszem, az a lényeg, hogy a lányoknak is jó szórakozás és teljes kikapcsolódás legyen. Kocsis Böbével ráadásul mindig a demokrácia hívei voltunk, úgyhogy "érezzétek jól magatokat" meccset játszunk majd, nem egy presztízscsatát, mivel a móka a legfontosabb.

Ma Magyarországon azonban rendkívül nagy dolog, hogy ilyen tömegeket mozgat meg egy sportág, mint a kézilabda. Annak ellenére, hogy állami szinten keveset áldoznak a sportra. Ez a gála egy nagyon jó propaganda, és jó, felnőttek és gyermekek egyaránt ellátogatnak az eseményre, vagy televízión követik a történéseket, hiszen érdekes és sokszínű programok lesznek, ahogy azt évről-évre megszokhattuk.

Forrás: Presstige Média