Tápai Szabina a húgával kezdi meg dániai kalandját

Április 22-én sajtótájékoztató keretében jelentette a Fehérép Alcoa FKC nőikézilabda-csapata, egyik legjobbja, Tápai Szabina jövőre a dán Randers HK-ban folytatja pályafutását. A csinos játékossal másfél héttel elutazása előtt beszélgettünk, kíváncsiak voltunk, hogyan telnek napjai, és várhatóan milyen körülmények fogadják majd kint Dániában.

• A harmadik legszebb sportolónő: Tápai Szabina

- Mi történt eligazolása bejelentése óta?
- Mindenekelőtt lezárult a bajnokság, ahol végül sikerült megszerezni a negyedig helyet. Természetesen az ilyenkor szokásos búcsúbankett sem maradhatott el a csapatnál, a lányokkal felemás érzésekkel búcsúztunk egymástól, hiszen ők is szerették volna, ha maradok. Kellemes hat évet töltöttem Fehérváron, amire jó érzésekkel emlékszem vissza. Még egy kis ajándékot is kaptam a csapattársaktól, nagyon megható volt. A szünet alatt is tartottam pár lánnyal a kapcsolatot, de most már rohamosan közeleg az elutazás dátuma. A mai világban azonban az internet és Skype segítségével nem nehéz napi kontaktusban maradni.

- Nyaralásra jutott azért ideje?
- Nem igazán, mert nagyon lefoglalt a kiköltözés, és az össze, ezzel kapcsolatos szervezés. A szokásos nyaralás is elmaradt, pedig nálam, ha nyár, akkor tengerpart. De sebaj, pár napot azért töltöttem a Balatonon is.

- Ha jók az információk, akkor nem egyedül megy Dániába...
- Igen. A húgom, Andi is elkísér, ugyanis ajánlatot és állást is kapott Dániába. Ez nagymértékben megkönnyíti majd a helyzetünket. Együtt is fogunk lakni, ahogy Fehérváron, de azóta már mindketten felnőttünk annyira, hogy már ne legyenek akkora küzdelmek, mint régen.

- Pontosan milyen küzdelmek? Hogy ki vigye a háztartást?
- Inkább úgy fogalmaznék, különbözik a házvezetéshez való viszonyunk és mentalitásunk, ami a rendrakás és takarítás területén jelentkezik. Nem azt mondom, hogy rendmániás vagyok, de szeretem, ha klappol minden körülöttem.

- Egyébként házias típus?
- Azt gondolom, hogy igen könnyen feltalálom magam a háztartásban. Biztos hiányozni fognak a hazai ízek is, ezért rendszeresen fogunk főzni is.

- Milyen körülmények között él majd Dániában?
- Nem olyan régen kint jártam rendezni a dolgaimat és akkor mutatták meg a lakásunkat. Egy szuper, nyolcvan négyzetméteres tetőtéri lakást bérel nekem a klub a belvárostól pár perc sétára, a csarnoktól pedig öt percre autóval. Teljesen berendezték, még a hűtőt is feltöltötték. Minden az ízlésemnek passzol. Egy dolog hiányzott belőle: egy nagy tükör. De már azt is pótoltuk.

- Köztudott, hogy szeret öltözködni, s van pár ruhája. Mi alapján szelektál? Mert mindent csak nem visz ki magával.
- Csak majdnem mindet... Elkezdtem már szelektálást, de tisztán látszik, hogy ezzel lesz a legnagyobb gond a költözésnél. Nagyon sok maradt még így is. Miután mi Andival kimentünk nem sokkal később anyuék is jönnek, ők is hoznak majd egy jó adaggal. A sok minden miatt ezért is döntöttünk az autós kiköltözködés mellett, mert a húszkilós reptéri limitbe semmi nem fér bele. Kint nem fogok ilyeneket vásárolni, mert a ruhák azok nagyon drágák. Mostanában olyan idő volt, mint nálunk, úgy is készülök, de aztán ősszel már hűvösebbre kell számítani.

- Autóval vagy repülővel utazgat majd haza?
- Amikor hosszabb időre jövök, mindenképpen kocsival, de rövidebb látogatásokra inkább repülővel utazom majd. Ezért is vettem egy nagyobb és biztonságosabb autót, mert azért mégis csak hosszabb távról van szó, nem csak száz kilométerről.

- Állítólag a dán a legboldogabb nép. Mikor kint volt, mit tapasztalt?
- Sokan mondták, hogy a dán emberek mogorvák, de ezt abszolút nem tapasztaltam. A csapattársaim és a vezetők is nagyon kedvesek, szeretettel fogadtak, közvetlenek. Látszik, hogy jól és boldogan élnek. Az azonban érdekes és szokatlan, hogy ilyenkor még fél tizenegykor is világos van este, viszont télen nagyon rövidek lesznek a nappalok.

- Mit lehet tudni, milyen lesz egy napja?
- Legutóbb egy kondicionáló és egy labdás edzésen voltam. Annyit tudok, hogy az alapozás időszakában napi két edzésünk lesz, aztán az edzőm összeállítja, hogy a bajnokság alatt milyen munkát végzünk majd, tehát ez még képlékeny. Egy biztos, hogy a klub beíratott egy nyelviskolába, ahol dánul fogok heti pár alkalommal tanulni. Annyit már mondtak, hogy jó érzékem van hozzá. Bódi Bernivel már tettünk egy jó nagy városnézést, de szerintem az edzések és meccsek között biztos lesz még idő felfedezni.

- Pontosan mikor kell kiutaznia?
- Azt kérték, hogy július 14-én, az első edzésen jelenjek meg. Az elején még úgy gondoltam már csütörtökön kimegyek, de azt hiszem, ez kitolódik még a hétvégéig. Aztán kezdődik a munka, amit izgatottan várok.