Társoldalunk:

A magyar foci útját járja a férfi kosárlabda

2009.08.05. 9:50

A szakmabeliek és a szurkolók számára is évek óta nyilvánvaló, hogy gödörben van a magyar férfi kosárlabda, minek eredményeképpen  a válogatottnak szerdától az A divízióban való bennmaradásért kell küzdenie. A csapatnak jelenleg ugyanaz a Mészáros Lajos a szakmai igazgatója, aki tíz évvel ezelőtt még Európa-bajnokságon irányította a válogatottat, az ő segítségével próbáljuk megfejteni, hogy zuhanhatott ekkorát a sportág, amely 1955-ben még Eb-győztes csapatot adott Magyarországnak.

1998-ban a magyar férfikosárlabda-válogatott még legyőzte azt az orosz csapatot, amely 2007-ben Európa-bajnok lett. A visszaesés egyértelmű, ezt Mészáros Lajos sem vitatja, szerinte azonban minden ilyen összehasonlítás sántít egy kicsit.

"1999-ben még kevesebb ország volt a komoly ellenfelek között, a Jugoszlávia, valamint a Szovjetunió felbomlásával létrejött országok csapatai azóta alaposan kinőtték magukat, így ma sokkal nagyobb a verseny az Európa-bajnoki kvalifikációkon" - állítja a szakmai igazgató.

Szerinte a mezőny is kiegyensúlyozottabbá vált, körülbelül a hatodiktól a harmincadik helyezettig nagyon hasonló játékerőt képviselnek a csapatok. "A nemzetközi szövetség versenyrendszere is hozzájárul ahhoz, hogy nagyon kevésen múljon egy esetleges továbbjutás, vagy kiesés. Úgy is mondhatnám, hogy a mennyországot és a poklot nagyon kevés választja el egymástól."

Mészáros egy fontos különbséget mégis megemlít a tíz évvel ezelőtti és a mostani csapat között. "Amikor '99-ben kijutottunk az Eb-re, az akkori csapat egy hosszú, szisztematikus építkezésnek volt az eredménye" - állítja.
 
Annak a csapatnak a játékosai mára szinte teljesen kikoptak a keretből, mindössze egy kosaras maradt hírmondónak, a körmendi születésű Németh István. A 2003-as Európa-bajnokságra selejtező keretben még hét olyan játékos volt, akik ott voltak a '99-es Eb-n, a fokozatosan elöregedő csapatra ráfért már a fiatalítás - csak éppen nemigen volt honnan újjáépíteni a válogatottat.

A szükséges generációváltás elmaradásnak okai főleg a gyakran változó szakvezetés, a gyenge utánpótlás és a hazai bajnokságot meghatározó légiós-központúság körül keresendők.

A szövetségi kapitány olyan, mint egy külkereskedő

2001 és 2008 között öt szövetségi kapitány váltotta egymást a válogatott élén, közülük négyen egy-egy Eb selejtezőt követő kudarc miatt mondtak le, utódjuk pedig természetesen már új koncepcióval látott munkához. A kakukktojás Sztojan Ivkovic volt, aki tavalyi távozásával a liga döntése ellen tiltakozott, a szervezet ugyanis nem egyezett bele abba a szabálymódosításba, hogy csapatonként egyszerre legalább két magyar játékos legyen a pályán bajnoki mérkőzéseken.

"Én azt szoktam mondani, hogy a szövetségi kapitány olyan, mint egy külkereskedő. Neki kell külföldi piacra vinnie a magyar árut, és sosem mindegy, hogy milyen keretből válogathat"  - válaszol Mészáros arra a kérdésre, hogy 2001 és 2008 között kihozták-e a legtöbbet a válogatottból a kapitányok. "Nem mondom azt, hogy nem voltak esélyek, de mindig ott volt egy bizonyos banánhéj, amin elcsúsztunk. Ha például az olasz válogatottal játszunk és egy ponton múlik a mérkőzés, akkor nagyon sokat nyom a latban, hogy az olasz irányítóban már több száz nemzetközi mérkőzés benne van, a magyaréban pedig sokkal kevesebb.  Nem meglepő, hogy az ilyen helyzetekben rendszerint nem a mi javunkra billen a mérleg."

1998-ban még legyőzte a magyar válogatott az oroszokat:


Más kávéház

A szakmai igazgató ezen mondatával el is érkeztünk a férfi kosárlabda talán legégetőbb problémájához: a magyar játékosoknak kevés a nemzetközi rutinjuk.

Klubszinten az azóta csődbe ment Debreceni Vadkakasok 2004-es ULEB-kupa részvételét említhetjük a legjelentősebb próbálkozásnak. A debreceniek ugyan nem jutottak tovább csoportjukból, viszont játszottak tíz mérkőzést olyan csapatokkal, akik akkor Európa élvonalához tartoztak. A legújabb siker az Albacomp 2009-es Közép-európai Kosárlabda Ligában aratott (CEBL) győzelme, ezt azonban - ahogy azt Dávid Kornél nemrégiben az [origo]-nak mondta - a helyén kell kezelni, mert az ebben a ligában játszó országok csapatai finoman szólva sem nevezhetők Európa élvonalának. Némileg biztató ugyanakkor az a tény, hogy az Albacompot ez a győzelme feljogosítja az Európa-kupában, egy magasan jegyzett sorozatban való indulásra.

A kellő rutint leginkább pénzért lehetne megszerezni, az aktuális magyar bajnok azonban már évek óta nem vállalja el a nemzetközi szereplést, mert nem tudja finanszírozni az utazásokat. Ehhez erősebb szponzorok kellenének, az ő érkezésük azonban nyilvánvalóan összefügg az eredményességgel, gondoljunk csak a női kosárlabdára, idén három magyar csapat is indul az Euroligában, tavalyi pedig a Sopron a Final Fourig menetelt.

A férfi csapatok részéről ilyen sikert az elkövetkező pár évben biztosan nem láthatunk, noha a '99-es válogatott tagjai még komoly európai kupákban edződtek. "A mostani keretben legfeljebb olyan játékosokat találunk, akik a hazai bajnokságban a saját csapatuknál már vezető szerepet töltenek be, viszont nekik semmiféle nemzetközi rutinjuk nincsen klubszinten" - mondja Mészáros. Én azt szoktam mindig mondani, hogy a nemzetközi porond az egy más kávéház."

Forrás: AFP

Báder azon kevés játékosok egyike, aki külföldön játszik

Hogy mennyire más, arról a jelenlegi keretből mindössze ketten, Lóránt Péter és Németh István tudnak mesélni, hiszen csak ők játszanak, vagy játszottak külföldi bajnokságban. Lóránt a spanyol másodosztályban, a Burgos csapatánál, míg a tavalyi szezont az AEK Athénnál töltő Németh jelenleg még nem talált új csapatot. A válogatottnál szóba jövő játékosok közül a most sérüléssel bajlódó Báder Márton rendelkezik talán a legnagyobb nemzetközi rutinnal, ő jelenleg a szerb Hemofarm Vrsac csapatát erősíti, amellyel bejutott a második legrangosabb európai kupasorozat (Európa-kupa) négyes döntőjébe.

Itthon senki sem akar az utánpótlásban dolgozni

Ha annak okait keressük, miért nem kellenek külföldön a magyar kosarasok, hamar beleütközünk az utánpótlás sanyarú helyzetébe. Ha a korosztályos csapataink nemzetközi szereplését nézzük, az ottani tendencia alapján már az is csoda, hogy a felnőtt válogatott még az A divízióban játszhat. Mind a három utánpótlás válogatott (U16, U18, U20) a B csoportban szerepel, utoljára 2007-ben fordult elő, hogy az U16-osok feljebb tudtak lépni egy osztállyal, ám a rá következő évben ki is estek.

Mészáros Lajos a megfelelő trénerek hiányában látja a probléma forrását. "Jelenleg olyan helyzet állt elő, hogy kontraszelekció van az utánpótlásedzőknél. Magyarországon nem lehet reális cél egy szakember számára, hogy a fiatalok képzésére tegye fel az életét, míg külföldön léteznek nagy utánpótlásbázisok, ahol adott esetben életcél lehet, hogy valaki a fiatalokkal foglalkozzon" - mondja a korábban már kétszer is a válogatott élén álló szakvezető.

"Egy edző itthon a felnőttcsapatok kispadját célozza meg elsősorban, így nem a legjobb edzők foglalkoznak a fiatalokkal. Az is elég mostoha helyzet, hogy a játékosok által befizetett tagdíjból finanszírozzák az edzők fizetését."

Tehetséges fiatalok persze így is akadnak, vannak játékosok, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a B divíziós világversenyeken, a klubcsapatukban mégsem számolnak velük komolyan - és ezzel el is érkeztünk a sportág egy újabb rákfenéjéhez.

Túl sok a légiós

Évek óta jól kivehető tendencia, hogy csak azok a csapatok érnek el sikereket a magyar bajnokságban, amelyek minőségi külföldi játékosokkal tudják megerősíteni a keretüket.

A kiválasztás azonban sok esetben egy-egy videó, majd néhány edzés, esetleg pár felkészülési mérkőzés alapján történik, így azonban nem mindig lehet reálisan megítélni egy játékos valódi képességeit. Alkalmasint ezért láthatunk rengeteg példát arra, hogy a csapatok szezon közben az egyik külföldit, vagy akár a teljes légiós garnitúrát  kicserélik, és újakat hoznak helyettük. Jó példa erre a Szolnok tavalyi szereplése: a szezon első felét még 5 győzelemmel és 7 vereséggel zárta a csapat, majd tavasszal, miután szerződést bontott a három amerikai légióssal és újakat igazolt a helyükre, 11-3-as szériát produkált, s így az alapszakasz 7. helyén végzett.

Forrás: MTI

Mészáros Lajos hosszú távra tervez a válogatottal

Mindennek csak a fiatal magyar játékosok látják a kárát, hiszen hiába dolgoznak keményen a csapatba kerülésért, ha a szezon kezdete előtt érkezik egy külföldi, az automatikusan a kezdőcsapatban kap helyet.

Tény, hogy akadnak olyan külföldi játékosok, akik színt hoznak a magyar bajnokságba, említhetjük akár Thomas Kelleyt, vagy Rashad Bellt, esetleg a paksi Michael Englisht, ám nem ritka az sem, hogy a légiós semmivel sem játszik jobban, mint egy átlagos magyar, ám a szakvezetés mégis inkább a külföldit küldi pályára, bízva abban, hogy megtalálja a formáját.

Ezen segíthet az új szabály, amelyet tavaly ugyan még elutasított a liga, az új idénytől kezdve azonban már életbe lép, és kötelezővé teszi, hogy csapatonként egyszerre két magyar játékosnak mindig játszania kell.

"Ez a változás ebben a szűk keresztmetszetben több játéklehetőséget biztosít a magyar játékosoknak. Mindenképpen korrekt döntésnek tartom, viszont nem bocsátkoznék találgatásokba azt illetően, hogy jókor lépték meg vagy sem, úgy gondolom a jövő ad majd választ a kérdésre" - mondja Mészáros .

Generációváltás mindenek felett

"Természetesen sokkal kellemesebb feladat lenne folytatni a mostani fiatalítást az A divízióban, de a most megkezdett utat a B csoportban is folytatni fogjuk, ha odakerülünk" - mondja a szakvezető, amikor az előttük álló komoly feladatról kérdezem.

A válogatott szerdán, Szombathelyen, Ukrajna ellen kezdi meg szereplését annak érdekében, hogy elkerülje a kiesést Európa legjobb 25 együttese közül. A csapat az ukránokon kívül Csehországgal és Észtországgal játszik oda-visszavágós rendszerben, a bennmaradáshoz a csoport első vagy második helyén kellene végezni.

Forrás: MTI

Némethre a bennmaradásért vívott harcban is kulcsszerep vár

Arra, hogy melyik válogatott lehet a legnehezebb ellenfelünk, a szakvezető nem adott egyértelmű választ. "Gyakorlatilag mindegyik, hiszen az elmúlt években nagyon kiegyensúlyozott lett a mezőny. Ezt jól jelzi, hogy szoros mérkőzést játszottunk a bosnyák, valamint a francia válogatottal is, ők pedig most még az Eb-részvételért harcolnak. Tudni kell azt is, hogy az ellenfeleink közül már az ukránoknak és a cseheknek is van NBA játékosuk, számukra létkérdés a bennmaradás."

Mészáros még hozzátette: "Nagyon fontos megemlíteni, hogy most hosszú távra tervezünk a válogatottal, és egy ilyen generációváltás, amibe belevágtunk, mindig nagyon nehéz."

A kosárlabda-rajongók valószínűleg hiányolnak a keretből néhány hazai szinten meghatározó játékost. Bencze Zoltán sérülés miatt nem játszhat, míg Simon Balázs távolmaradásáról nagyon határozott véleménye van a szakmai igazgatónak. "Egy harmincas éveiben járó, már családos ember lemondhatja a válogatott szereplést, viszont egy huszonéves fiatal nem utasíthatja vissza ilyen-olyan indokra hivatkozva a címeres mezt."

A válogatott augusztus 20-án, Észtországban játssza majd utolsó mérkőzését, legkésőbb ekkor kiderül, hogy a 2011-es Eb-részvételért, vagy az A divíziós tagság visszaszerzéséért küzdhet majd a későbbiekben.

A magyar válogatott kerete

Bódi Ferenc (Albacomp), Farkas Attila (Albacomp), Fodor Márton (Szolnoki Olaj KK), Hanga Ádám (Albacomp), Horváth Ákos (Atomerőmű SE), Horváth Zoltán (Falco SZOVA KC-Szombathely), Kámán Tamás (Zalakerámia-ZTE KK), Kiss Kornél (Kaposvári KK), Körtélyesi Gergely (Atomerőmű SE), Lóránt Péter (Burgos), Németh István (klub nélküli), Tóth Norbert (Kecskemét), Trepák Zoltán (Zalakerámia-ZTE KK), Vojvoda Dávid (Kaposvári KK)


Tucsni László

KAPCSOLÓDÓ CIKK