Társoldalunk:

Meghalt Gyarmati Dezső

2013.08.18. 16:16

Nyolcvanöt éves korában elhunyt Gyarmati Dezső, a Nemzet Sportolója. Játékosként háromszor, edzőként egyszer nyert olimpiai aranyérmet a vízilabda-válogatottal, a sportág történetének egyik legnagyobb klasszisa volt.

"Közvetlenül a világbajnokság előtt még ott láthattuk a margitszigeti vízilabda-tornán. Bosszankodott, hogy nem olyan a csapat, mégis azt hangsúlyozta, hogy olyan lesz" - írta az Magyar Úszó Szövetség Facebook-oldala Gyarmati Dezsőre emlékezve. "A szelleme mindig friss, a játékszeretete mindig a régi, a test és a lélek összhangja volt pusztán aszinkronban az utóbbi időben. Nem vitte a lába, de még vitte a szíve."

Gyarmati ki akart utazni a 2021-es vb-pályázati csapat tagjaként Barcelonába, de rossz egészségi állapota miatt végül nem élt a lehetőséggel. Vélhetően az ő nevét viseli majd a világversenyre épülő majdani úszókomplexum.

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Gyarmati Dezső 1927. október 23-án született, Miskolcon. Először az ökölvívással, majd a kézilabdával próbálkozott, 1940-től viszont a vízilabda töltötte ki az életét. Játszott az Újpestben és a Ferencvárosban, 108 válogatottságig vitte, három olimpiai aranyérmet nyert (1952, Helsinki; 1956, Melbourne; 1964, Tokió), illetve egy-egy ezüstöt (1948, London) és bronzot (1960, Róma) - ezzel a világ egyetlen pólósa, aki öt olimpián is érmet szerzett. Kétszeres Európa-bajnok (1954, Torino; 1962, Lipcse).

Az 1956-os forradalom idején csak néhány idősebb pólós határozott unszolására hagyta ott a Széna téri barikád építését, hogy aztán Melbourne-ben megnyerjék az aranyérmet - emlékeztet a szövetség oldala. Melbourne-ben a magyar küldöttség Forradalmi Bizottságának elnöke volt, gyászszalaggal a karján a forradalom lyukas zászlaját vitte, a rendszerellenes meggyőződését sem titkolta. Bár Melbourne-ből hazatért, a hatalom nyomására rövid időre külföldre, New Yorkba távozott, ahonnan 1958-ban tért haza.

Magyarországon két évre eltiltották, vállalta, hogy egy ideig kocsmában dolgozzon vízilabdázás helyett. Zseniális játékát mégsem nélkülözték sokáig, az 1960-as római olimpia előtt engedélyezték a pályafutása folytatását.

2009-ben, a róla elnevezett hódmezővásárhelyi uszoda avatásánForrás: MTI/Rosta Tibor

1966-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán művészettörténész, a Testnevelési Főiskolán szakedzői diplomát szerzett. Egy évig Kolumbiában volt szövetségi kapitány, majd hazatért edzősködni, a Vasashoz.

Szövetségi kapitányként 1973-ban világbajnok, 1974-ben Európa-bajnok, 1975-ben vb-ezüstérmes, 1976-ban olimpiai bajnok, 1977-ben Európa-bajnok, 1978-ban ismét vb-ezüstérmes, 1980-ban olimpiai bronzérmes lett a válogatott.

1992-96-ig a pólószövetség alelnöki tisztjét töltötte be, később a társelnöke lett. 1994-2005-ig a minden idők legjobb magyar sportolóit tömörítő Halhatatlanok Klubja elnöke volt, közben a Ferencváros és az Újpest pólósainál is szaktanácsadói feladatokat látott el. 2004-től a Nemzet Sportolója volt, egy évre rá a Nemzet Sportolóinak képviseletében a MOB tagja lett. Az első választások után az MDF országgyűlési képviselőjeként dolgozott a parlamentben.

"Fenomenális képességek birtokosa volt" - írta nekrológjában a pólószövetség honlapja. "Balkezes zseni. Amit ő nem tudott a vízilabdáról, azt nem is volt érdemes tudni. Bármilyen poszton bevethető volt. Akár azt is hozzátehetnénk: bármelyik sportágban. Amikor huszonéves korában egy klubváltás miatt eltiltották, a Fradi jégkorongozóival lett magyar bajnok. A medencében egy olyan korszakban számított a legnagyobbnak, amikor több olyan korszakos géniusz dobálta a labdát Magyarországon, akiknek már akkor helyük volt a póló pantheonjában. Egyszemélyben döntött el mérkőzéseket, igazi vezér volt, vízben és parton egyaránt."

Gyarmati több családtagja is meghatározó szereplője a magyar sportéletnek. Első felesége, Székely Éva az 1952-es helsinki olimpia aranyérmese 200 mellen, lányuk, Gyarmati Andrea kétszeres Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes úszó. Gyarmati Dezső később feleségül vette Bara Margit színésznőt, tőle született Terézia Eszter. Unokái Hesz Máté vízilabdázó és Szilágyi Liliána válogatott úszó, aki a tavalyi londoni olimpián a magyar küldöttség legfiatalabb versenyzőjeként 100 pillangón a 34. helyen végzett.

Temetéséről a család és a Magyar Vízilabda Szövetség a későbbiekben intézkedik.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd