Csaló mecénása okozta a Fradi-verő világválogatott vesztét

Anja Andersen, kézilabda
Baekkelaget Oslo's Anja Andersen (L) in action on Saturday, 17 April 1999 during her team's European Cup Winners Cup second semifinal match against Metz of France in Oslo this evening. Baekkelaget won the match by 28-22 goals. On right is Nodjialem Myaro of Metz,France. / AFP PHOTO / SCANPIX / LISE OESERUD
Vágólapra másolva!
A női kézilabdázás egyik első igazi szupercsapata – az osztrák a Hypo Niederösterreich után –, a TuS Walle Bremen az 1990-es években Európa meghatározó klubjává nőtte ki magát. A német Ndr televízió egy harmincperces dokumentumfilmet forgatott a korszak verhetetlen kézilabdaklubjáról, illetve annak mecénásáról, akinek bukása a klub teljes összeomlását hozta.

Als Walle Weltspitze war (Amikor a Walle a világ tetején volt) címmel forgatott filmet a német Ndr (Norddeutscher Rundfunk) televízió az 1990-as évek verhetetlen kézilabdacsapatáról, a TuS Walle Bremenről.

A brémaiak a sikert egy kétes hírű üzletembernek, Volker Brüggemannak köszönhették, aki milliókat pumpált a klubba, összevásárolta a korszak kiváló játékosait, akikkel aztán ötször bajnokságot nyert (1991, 1992, 1994, 1995, 1996), háromszor kupagyőztes lett (1993, 1994, 1995) és 1994-ben megnyerte a Kupagyőztesek Európa Kupáját is – éppen a Ferencváros ellen.

Az összevásárolt csapatot azonban egyre nehezebb volt finanszírozni, a mesebeli felemelkedést drámai visszaesés követte, és Brüggemannak a börtön, a csapatnak a megszűnés felé egyenes út vezetett.

Negyedosztályból a csúcsra

Negyed évszázada még nagyon kevés mecénás engedhette meg magának, hogy saját kézilabdaklubot pénzeljen, a Gunnar Prokop vezette Hypo mellett a TuS Walle lett a második olyan csapat, amely össze tudta vásárolni a legjobbakat. Azonban sajnos például is szolgált arra, hogyan tehetnek tönkre egy klubot a kétes machinációk.

A klubot 1891-ben alapították Bréma Walle nevű kerületében, de kilencven évvel később csupán a német női kézilabda negyedosztályában (Nordsee-Liga) szerepelt. A helyzet akkor változott meg, amikor a csapat egyik játékosának, Diana Brüggemannak az édesapja, Volker Brüggemann fantáziát látott a klubban és sikeres vállalkozóként úgy döntött, komoly pénzt áldoz arra, hogy gyermekét (és így a csapatot) az élvonalba juttassa.

A TuS Walle Bremen 1991-es bajnokcsapata Forrás: Facebook/Handball Forever the Moments

Az 1971 óta ott edzősködő Hans-Herbert Ludolf nem is titkolta, gyors sikert akkor lehet csak elérni, ha komoly játékosokat sikerül vásárolni. Az első nagy fogás a németek akkor nagy sztárjának, Dagmar Stelbergnek a szerződtetése volt: a 219 válogatott mérkőzésén 832 gólig jutó, olimpiai negyedik játékos még a harmadosztályban csatlakozott a csapathoz.

„A klub vezetői nagy ambíciókkal rendelkeztek, és ez nagyon vonzott. Érdekesnek találtam, főleg úgy, hogy terveik szerint előbb-utóbb külföldi játékosok szerződtetésében is gondolkodtak" – nyilatkozta a műsorban a mai napig Brémában élő Stelberg, akinek vezetésével a Walle két évig mérkőzést sem veszített.

Magyarokat is elcsábított a Bremen

Brüggemann több millió márkát költött a klubra, szerződtette a korszak legjobb keletnémet játékosait, így került Brémába a későbbi világbajnok Sabine Adamik és Cordula David, illetve az olimpiai 4., vb-ezüstérmes Silke Fittinger, az egykori szovjet világbajnok Marina Basanova, de ott játszott a dán Anja Andersen, illetve 1993-tól minden idők egyik legjobb német beállósa, Michaela Erler is. A magyarok közül szintén érdemes volt válogatni, így került a klubhoz – és lett később német válogatott – Kiss Éva, Elekes Csilla, Orbán Klára és Géczi Anikó.

Anja Andersen volt a brémaiak legnagyobb sztárja Forrás: AFP/Lise Oeserud

„Miután az Építőkkel bajnokságot nyertünk, megkeresett a német Tus Walle Bremen. Azt mondták, szeretnének nemzetközileg is ütőképes csapatot építeni, és rám is gondoltak. Így kerültem Brémába, ahol aztán kétszer is bajnoki aranyat nyertem az együttessel. És mondhatom, otthon éreztem magam, nagyon jól ment a játék" – emlékezett vissza két éve a hőskorra Kiss Éva.

A világválogatottnak is beillő keret az 1990-es élvonalba jutást követően azonnal bajnok lett, 22 mérkőzésből húszat megnyert, egy döntetlen mellett mindössze egyszer kapott ki. „Mi egy összevásárolt, szedett-vedett csapatnak tűntünk, de a pályán és a magánéletben is nagyon jól megértettük egymást" – mesélte Stelberg, aki elárulta, hogy két éve Diana Brüggemann meghívására az egész csapat összejött egy buli erejéig.

50-5-ös gigavereség után aranyérem

A Walle óriási sorozatot futott, 1991 és 1996 között ötször is bajnok lett, egyedül 1993-ban tudta megelőzni a veretlen TV Lützellinden.

Az első aranyérem emlékezetes körülmények között született: a klub ugyanis a szezon utolsó mérkőzéseinek egyikén, 1991. május 22-én története (és egyben a Bundesliga történetének) legsúlyosabb vereségét szenvedte el. Az össznémet bajnokság döntőjében a nyugatnémet és a keletnémet első csapott össze egymással, a Bremen addigra bebiztosította első helyét Nyugaton, a klubvezetés pedig úgy döntött, a helyszínen kell megnézni az SC Leipzig együttesét a biztos felkészülés érdekében.

Az első csapat így elutazott a lipcseiek meccsére, a tartalékok pedig kiálltak a TV Lützellinden elleni utolsó, tét nélküli bajnokira, és 50-5-ös vereséget szenvedtek. A KO persze megtérült, az összfinálét ugyanis a TuS Walle végül megnyerte.

Ünneplés a brémai városháza erkélyén Forrás: Facebook/Handball Forever the Moments

1994-ben a KEK-ben is csúcsra ért, sajnos egy magyar szempontból fájdalmas végjátékban. A Fradi itthon 23-21-re győzött, Brémában pedig úgy veszített 24-21-re, hogy összesítésben már öt góllal is vezetett, ám az utolsó negyedórában Anja Andersen szinte egymaga fordított.

A brémai fiesta felejthetetlen volt, Leszek Krowicki tanítványai együtt ünnepelhettek a városháza erkélyén az ugyancsak kupagyőztes (igaz, csak Német Kupa) Werder Bremen labdarúgóival.

Börtön, csőd, megszűnés

A hurok azonban egyre inkább szorult Brüggemann körül, aki saját cégét arra használta fel, hogy fiktív pénzügyi tranzakciókkal megtévessze a befektetőket, és inkább drága hobbiját finanszírozza. Sokáig ügyesen forgatta a pénzt, úgy ügyeskedett, hogy kis nyereséggel fenntartsa az ügyfelek jó hangulatát. Amikor kiderültek a turpisságok, Brüggemann már nem menekülhetett.

Végül bebizonyosodott a bűnössége, és hat és fél év börtönre ítélték, a klub pedig két évvel az utolsó, 1996-os bajnoki aranyérem után kiesett az élvonalból. Ugyan a klub megmentésére alakult egy befektetési társaság, de 2008-ra végleg felszámolták, amely így végül saját sikeréhségének és egy szélhámos mohóságának lett az áldozata.

Volker Brüggemann 2015-ben 73 évesen meghalt, Bréma városának pedig manapság be kell érnie a Werder másodosztályú csapatával, amely tavaly a 12. lett.

Anja Andersen vádjai

Egy évvel azt követően, hogy Anja Andersen 1996-ban távozott Brémából, a könyvében súlyos vádakkal illette a klubot. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok klasszis azt állította, hogy a klub korábbi igazgatója, Jens Eckhoff rendszeresen megvesztegette a bírókat. „Szinte az összes hazai nemzetközi kupameccsünk bíróit megvásároltuk" – idézte Anja Andersen a politikusi babérokra törő sportvezetőt, aki teljes képtelenségnek nevezte mindezt.