Társoldalunk:

Harmadszor is jugoszláv meccs vár a magyar kosarasokra

2017.09.08. 13:06

Pénteken a Kolozsvár-Isztambul különjárattal a török városba repült a magyar férfi kosárlabda-válogatott, hogy tizenöt másik együttes társaságában lejátssza az Európa-bajnokság nyolcaddöntőit. Azzal hogy a magyarok a C-csoport negyedik helyén végeztek, a D-csoport győztese, azaz Szerbia jutott nekik ellenfélül. Az olimpiai ezüstérmes szerbek ennek a meccsnek az abszolút esélyesei, mi pedig csak azt tehetjük, amit a spanyolok ellen: játszunk egy jót. A meccset vasárnap magyar idő szerint 14.15-kor rendezik Isztambulban.

Ha kintről szét tudjuk őket dobni, akkor lehet két százalék esélyünk, de ha bekerülünk a palánk alatti húsdarálóba, akkor vége mindennek.” Ezt a mélyrehatónak nem nevezhető szakmai elemzést még a kolozsvári csarnok vegyes zónájában csíptem el. Ennél mélyebb esélylatolgatásba már csak azért sem mennék bele, mert a Szerbia–Magyarország-mérkőzésnek nem Hangáék az esélyesei.  

A magyar válogatott az esélytelenek nyugalmával várhatja a szerbek elleni nyolcaddöntőt

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A gondolatkönyvtár sportkötetei között lapozgatva próbáltam felidézni egy olyan labdasport-világversenyt, amikor egy ekkora favorit ellen nyerni tudott bármilyen magyar válogatott. Az 1999-es norvégiai rendezésű női kézilabda-világbajnokságot a házigazdák csapata nyerte meg. Egy évvel később, Sydney-ben, az olimpiai torna elődöntőjében a Mocsai Lajos vezette válogatott 28-23-ra verte a skandinávokat. Máig is azt mondják, hogy az volt az utóbbi 30 év legtökéletesebb női kézilabda-mérkőzése. Nem véletlen azonban, hogy ilyen győzelmekből nem sok van. Sztojan Ivkovics csapatának az esélytelenek nyugalmával kell elkezdeni a nyolcaddöntőt, a többi meg úgyis kiderül.

Ivkovics Sztojan hallani sem akar jutalomjátékról, mindig a győzelemre hajt

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az sem véletlen, hogy az Európa-bajnokság során a szerbek elleni mérkőzés lesz a harmadik olyan, amelyet egy volt jugoszláv tagköztársaság országa ellen játszunk majd.

Korábban összecsaptunk a horvátokkal és a montenegróiakkal, tiszta szerencse, hogy Szlovénia ellen nem kellett pályára lépnünk. A jugoszláv iskolában tanultak a mai napig annyira hatásosak, hogy a kivált és az önállóság rögös útján elindult országok fantasztikus tudású csapatokkal rendelkeznek. A szerbek Rióban olimpiai döntőt játszottak, Horvátország ugyanott ötödik lett, Montenegró erősségét pedig saját bőrünkön tapasztaltuk meg. Ennek fényében kész csoda volt, hogy Macedónia ellen az Eb-selejtezőkben oda-vissza nyerni tudott a magyar válogatott. A volt Jugoszlávia sportja, az egykori állam sportpolitikája némileg eltért attól az irányvonaltól, amelyet Magyarországon követtek. Miközben idehaza a szocialista állami sportvezetés az egyéni olimpiai sportágak támogatása mellett a csapatjátékokat szinte módszeresen elsorvasztotta, addig a jugoszlávok pont az ellenkező utat járták be. Ennek a hatása a két országban mind a mai napig érezhető.

A szerbek négy győzelemmel és egy vereséggel végeztek az D csoport első helyén

Forrás: AFP/Ozan Kose

A balkáni háború ezt a hihetetlen erőt sem tudta tönkretenni, Szerbia az elmúlt években, évtizedekben megmaradt a csapatsportok királyának. Elég, ha a férfi vízilabda-, kosárlabda-, vagy röplabda-válogatottjukra gondolunk, de női kézilabdában sem voltak éppen piskóták. Magyarországon a negyven év elhibázott sportkoncepciója a mai napig érezteti hatását. Az a gondolat, amely szerint egy sportcsapat aranyéremszáma az olimpián pontosan ugyanannyi, mint egy birkózóé vagy sportlövőé még hosszú ideig uralni fogja a magyar sport eredményességét, gyaníthatóan nem pozitív irányba.

Az eddig négy országban zajló kosárlabda-Eb mostantól csak Törökországban zajlik tovább. Finnország, Izrael és Románia csütörtökön becsukta a boltot, a török rendezők pedig semmit nem sajnálva bonyolítják tovább a tornát. A szervező bizottság a török állami légitársaságot kérte fel arra, hogy Helsinkiből, Tel-Avivból és Kolozsvárról a továbbjutó csapatokat különgéppel Isztambulba repítse. Ezekre a járatokra a játékosokon és a hivatalos személyeken kívül más fel sem szállhatott. Isztambulban a meccseket Európa harmadik legnagyobb sportcsarnokában, a Sinam Erdem Dómban rendezik majd meg, ahová csaknem 17 ezer néző fér be.

Keller Ákosék vasárnap délután a 17 ezer férőhelyes sportcsarnokban lépnek parkettre

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az sem véletlen, hogy az ide eljutó tizenhatos mezőny felét a volt Jugoszlávia és Szovjetunió országai adják. (A szerbek, a montenegróiak, a szlovénok és a horvátok, valamint az oroszok, a lettek, az ukránok és a litvánok.) Mellettük ott vannak még a spanyolok, a németek, az olaszok, a franciák, a görögök, a finnek és a törökök. Illusztris társaságba csöppentünk tehát.

Ami a párosításokat illeti, lesz néhány igen élesnek ígérkező csata. A leginkább megtippelhetetlen nyolcaddöntő a horvát-orosz-összecsapás, ahol bármi előfordulhat. Érdekes lesz a Finnország-Olaszország-ütközet is. A finnek sok évvel ezelőtt kezdték el a férfi kosárlabda felépítését az északi országban, mára pedig odáig jutottak, hogy az sem lenne meglepő, ha kiütnék az olaszokat. A finneknek Lauri Markkanen személyében olyan világklasszisuk is van, aki képes egymaga eldönteni a mérkőzéseket. A Chicago Bulls erőcsatára ennek az Eb-nek az egyik legnagyobb teljesítményét nyújtó játékosa, kérdés, mire lesz ez elég az olaszok ellen. Ugyancsak nagy kérdéseket tartogat a francia-német -érkőzés, ahol szintén elég nehéz megtippelni a továbbjutó csapatot.

A finnek legnagyobb sztárjának az olaszok ellen is klasszisteljesítményt kell nyújtania

Forrás: AFP/Lehtikuva/Martti Kainulainen

A legjobb nyolc közé jutás csodával érne fel, de nagy feladat elé állítaná a magyar edzőket, ugyanis a hazai bajnokság szeptember 30-án kezdődik.

Legyen azonban ez az ő problémájuk, mi pedig vasárnap kora délutánig reménykedjünk a csodában.