Iványi Dalma a barátom, de sorsdöntő kosaraival az őrületbe kergetett

Két miskolci női kosárlabda Eb-selejtező megnyerésével a magyar válogatott már a jövő héten kijuthat a 2019-es Európa-bajnokságra. Szombaton az oroszok, jövő hét szerdán pedig a litvánok ellen játszik a nemzeti csapat, amelynek szövetségi kapitánya, Székely Norbert és edzője, Iványi Dalma beszélt az Origónak. Nemcsak a válogatott elleni két selejtezőről, hanem a magyar női klubkosárlabda egykoron legnagyobb rangadójáról, a Sopron-Pécs párharcról is.

Néhány héttel ezelőtt beszélgettünk Török Zoltánnal, a Sopron Basket ügyvezetőjével. Arra a kérdésre, hogy mi hiányzik a legjobban a magyar női kosárlabdából, egyöntetűen azt mondta, hogy a Sopron és a Pécs csatái. Önök mit mondanak erre?
Székely Norbert: Itt áll mellettem az az ember (Iványi Dalma, a Pécs egykori játékosa), akivel állandóan rivalizáltunk. Ezzel együtt én mindig úgy tekintettem erre a párharcra, amelyet nagy nyomás alatt kellett megnyerni, de a kettőnk barátsága akkor is örök volt és most is. Nem véletlen az, hogy a válogatottnál ő a segítőm.

Székely Norbert (középen) és Iványi Dalma (tőle balra) a magyar női kosárlabda-válogatott miskolci edzésén Fotó: Hirling Bálint - Origo

Dalma pontosan tudja, mit jelent egy Sopron-Pécs ütközet, milyen az, amikor a válogatottnál ugyanilyen szituációba kerülünk.

A kérdést nem megkerülve, hiányzik a Sopron-Pécs rivalizálás, de a magyar női kosárlabdázásban van olyan klub, amely lassan a Pécs örökébe lép.

Iványi Dalma: Én ezt már a másik oldalról nézem. Szülő is vagyok, szurkoló is lehetnék, ha meglenne ez a csata. A pályán anno érezni lehetett, micsoda meccseket vívtunk.

A nézők mindig elmesélték nekünk, mekkora élményt jelentett a számukra, ha ez a két csapat találkozott egymással.

Sajnálom, hogy most, amikor szurkoló lehetnék, már nem élhetem át azt, amit anno a barátaim a lelátón.

Amikor Székely Norbertet kinevezték szövetségi kapitánynak, azonnal hívta önt a válogatotthoz?
Iványi Dalma: Még azelőtt megkeresett, hogy a dolog hivatalossá vált volna. Tudtam, hogy a pályázatát adja be, hogy abban az én nevem is benne van. Nagyon szívesen jöttem, nekem az óriási büszkeség, hogy itt lehetek. A sportban ez a legszebb.

A pályán anno ellenfelek voltunk, de abban a pillanatban, amint vége lett a meccsnek onnan folytattuk, ahol a feldobás előtt abbahagytuk.

Amikor Iványi Dalma kosarával a Pécs javára dőlt el egy Sopron elleni meccs, akkor is ennyire nyugodt volt, mint most?
Székely Norbert: Dehogy voltam nyugodt, majd szétvetett az ideg, annyira dühös voltam. Én Iványi Dalma játékán nőttem fel. Még Budapesten dolgoztam edzőként a Közgáz csapatánál, de mindig a PVSK meccseit néztem.

"Amikor Budapesten a Közgáz csapatánál edzősködtem, mindig Iványi Dalma meccseit néztem" Fotó: Hirling Bálint - Origo

Amikor Sopronba kerültem, volt olyan meccs, hogy 39 percig szinte egyetlen pontot sem dobott. Majd jött az utolsó perc, és amihez nyúlt, abból kosár lett.

Szegény játékosom jött le a pályáról, kikaptunk, mondja nekem, hogy de mester, én ott voltam az Iványi nyakán. Mondom, az nem elég, mert lehet, hogy addig semmit sem csinált, de a végén csak ő döntötte el.

Iványi Dalma: Minden szezonban volt a két csapatnak emlékezetes egymás elleni meccse. Azért tudott ez hosszan tartó és magas színvonalú rivalizálás lenni, mert hol az egyik csapat nyert, hol a másik. Így a sikerélmény megoszlott a Pécs és a Sopron között.

"Hosszan tartó és emlékezetes rivalizálás zajlott a Pécs és a Sopron között" Fotó: Hirling Bálint - Origo

Székely Norbert: Mind a két csapatban olyan emberek voltak, akik megőrültek a győzelemért. Ez volt az egész mozgatórugója és hajtóereje.

Térjünk át a jelenlegi női válogatott előtt álló két mérkőzésre. Szombaton Oroszország, február 14-én, szerdán pedig Litvánia ellen játszunk Európa-bajnoki selejtezőt. Emlékszem, amikor 2017 novemberében a litvánok elleni idegenbeli mérkőzésre utaztunk, egy szót sem volt hajlandó szólni az oroszokról. Most beszélne róluk?
Székely Norbert: Hogyne, elvégre ők lesznek az első ellenfeleink Miskolcon. Az elmúlt két hónapban alaposan kielemeztük a játékukat. Az alsóposzt játékban nagyon erősek, a gyűrűhöz közel kerülve kifejezetten bombák. Nagyon fontos lesz, hogyan tudjuk szedni a lepattanókat. A dobásaikat minél jobban ki kell szorítanunk.

Miskolcon óriási szükség lesz a közönség támogatására az oroszok és a litvánok ellen Fotó: Hirling Bálint - Origo

Azt a kicsi sebességkülönbséget, ami a javunkra billenti el a mérleg nyelvét, ki kell használnunk. A labda nélküli játékban, az elszakadásban jól kell teljesítenünk. Ha kevés hibával tudjuk lehozni a mérkőzést, nagy baj nem érhet bennünket.

Régen azt mondtuk az oroszokról, hogy verhetetlenek. Ma is igaz rájuk ez az állítás?
Iványi Dalma: Egyáltalán nem gondolom őket verhetetlennek. Teljesen más stílust játszanak, fontos lesz, hogy mi a saját produkciónkat nyújtsuk.

A nimbuszuk kissé megkopott már, 15-20 éve valóban verhetetlenek voltak.

A mi csapatjátékunk Litvánia ellen idegenben is győzelmet hozott az oroszok ellen is elég lehet. Ehhez azonban a jó játék mellett a kulimunkát is el kell végezzük.

2017 novemberében az oroszok hazai pályán nagyon nehezen győzték le azt a litván válogatottat, amelyet mi idegenben megvertünk. Ebből milyen következtetést lehet levonni?
Iványi Dalma: A litvánok is pontosan felkészültek belőlük, aztán kikaptak, de nem sok hiányzott a meglepetéshez. A látottak alapján az orosz válogatott könnyen megzavarható és ezt a litvánok is bebizonyították.

Egy esetleges magyar győzelem az orosz válogatott ellen mekkora visszhangot váltana ki? Össze lehet ezt hasonlítani azzal, mintha Fucsovics Márton legyőzte volna Roger Federert Melbourne-ben?
Székely Norbert: Az orosz válogatott – nagyon remélem – nincs Federer-szintjén és ezzel nem Fucsovics Márton elképesztő teljesítményét akarom minősíteni. Az orosz játékosok egyénileg kiválóan képzett sportolók, hiszen az Euroliga meghatározó kosarasairól beszélünk.

Két győzelemmel kijuthat a magyar női kosárlabda-válogatott a 2019-es Európa-bajnokságra Fotó: Hirling Bálint - Origo

Ha az ő stílusuk érvényesül, nincs esélyünk.

Ha kizárólag az ellenfelek játékosainak az egyéni képességeit nézzük, akkor az oroszok mindenképpen jobbak nálunk, de még talán a litvánok is. Szerencsére a meccsek nem ezen múlnak.

A csapatkohézióban, taktikai képességében, a kitartásban viszont mi vagyunk a jobbak.

Kevesen emlékeznek már arra, hogy Rátgéber László szövetségi kapitánysága idején a magyar női válogatott feladott egy oroszok elleni idegenbeli meccset azért, hogy a négy nappal későbbi hazai Szlovénia elleni találkozón kivívja a továbbjutást az Európa-bajnokságra. Akkor az a döntés, hogy a válogatott kulcsemberei nem utaztak el Vologdába, óriási botrányt okozott.
Iványi Dalma: Ez teljesen más szituáció, hiszen most mind a két meccset hazai pályán, Miskolcon játsszuk. Amúgy mi ezen sosem gondolkodtunk. Nekünk mindig a következő meccs a legfontosabb.

Az oroszok elleni összecsapást is komolyan vesszük, tiszteljük őket, de nyerni akarunk. És az első meccs alapvetően felkészít a másodikra, Litvánia ellen.

Teljesen egyformán kezeljük mind a két csatát.

De a világ sportjában a cél szentesíti az eszközt-féle gondolkodás nem egy ismeretlen dolog.
Székely Norbert: Mi az oroszok elleni meccsből indulunk a litvánok ellen. Így nem engedhetjük el ezt a meccset. A litvánok ellen csak akkor tudunk csúcsformában játszani, ha az oroszokkal szembeni selejtezőt is komolyan vesszük.

Nem véletlenül ünnepel a magyar női kosárlabda-válogatott, a litvánok ellen aratott 73-70-es idegenbeli diadal tényleg bravúr Forrás: FIBA.com

Tudom, hogy a lebonyolításokból adódóan a sportnak van egy olyan hozadéka, hogy egyes csapatok számolgatni kezdenek. Mi azért sem tesszük ezt, mert tudjuk, hogy melyek azok a meccsek, amelyek a 2019-es Európa-bajnokságra elvezetnek bennünket.

Ha a két miskolci mérkőzést megnyerjük, kint vagyunk az Európa-bajnokságon?
Iványi Dalma: Igen, akkor nem tudunk kiesni. Ezért is egyformán fontos mindkét meccs. Ha ez sikerülne, időt nyernénk, tovább tudnánk építeni a csapatot.
Székely Norbert: Ha kikapunk az oroszoktól, de megverjük a litvánokat, akkor is a mi kezünkben van a sorsunk. Ebben az esetben egy albániai győzelem már kijutást jelenthet.

Az a legfontosabb, hogy ne engedjük ki a kezünkből az irányítást.

Bármilyen furcsa, de a fordított helyzet nem lenne annyira jó. Tehát ha az oroszokat megverjük, de a litvánokat nem, kikerül a kezünkből a sorsunk. Ez a helyzet nyomást helyez a csapatra, de bízom abban, hogy a lányok ezt kiválóan tudják kezelni.