Tudják-e tovább fokozni a csodát a soproni kosaraslányok?

Magyar női kosárlabdacsapat még soha nem nyerte meg az Euroligát, vagy a sorozat elődjének számító Bajnokcsapatok Európa Kupáját. 2018-ig egyetlen magyar együttesként a BSE játszhatott döntőt az 1978-79-es szezonban, de a jugoszláv Crvena Zvezda súlyos vereséget mért a budapesti csapatra a La Corunában megrendezett fináléban. Az Euroliga megalakulása óta a Pécs háromszor játszott négyes döntőt, ebből kétszer bronzérmes lett, míg legutóbb a Sopron küzdhetett ennek a sorozatnak a végjátékában. Sopronban már minden készen áll a nagy eseményre, amely igazi retróhangulatban zajlik majd.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a Sopron Basket együttese világraszóló bravúrt ért el azzal, hogy bejutott az Euroliga négyes döntőjébe.

Török Zoltán, a soproni női kosárlabda csapat ügyvezető igazgatója különleges hangulatú Final Fourt ígér Fotó: Polyak Attila - Origo

Három végtelenített költségvetésű csapat (az orosz Kurszk és Jekatyerinburg, valamint a török Yakin) mellett a magyar bajnok lesz a házigazdája a pénteken és vasárnap zajló eseménysorozatnak. Török Zoltán, a Sopron Basket ügyvezetője azt mondta, hogy ez a Final Four különleges lesz.

Sopronban, a mi kis csarnokunkban, hogy finoman fogalmazzak: infrastrukturális értelemben nem adottak a feltételek ahhoz, hogy olyan nagyságrendű, volumenű rendezvényt csináljunk, mint Isztambulban egy 12 ezres arénában vagy Jekatyerinburgban egy 8500 férőhelyes sportpalotában. Sopronban amolyan retró Final Four-t igyekszünk megrendezni magyaros furfanggal, leleményességgel.

Bízom abban, hogy a vendégszeretetünk és az a kosárlabda iránti alázat, ami bennünk van évtizedek óta, kárpótolni fogja a környező országokból és Európa-szerte várt vendégeinket” – fogalmazott a sportvezető az M1 műsorában.

1979-ben a BSE csinált csodát

A Sopron mostani teljesítménye legalább akkora siker, mint amit a Szabó Ödön vezette BSE ért el az 1978-79-es sorozatban.

Szabó Ödön, a BSE legendás edzője 1979-ben a BEK-döntőbe jutott csapatával Forrás: Kosárlabda Sport Club Szekszárd

A városmajori egylet ugyanis – többek között – az akkori címvédő olasz Sesto San Giovanni ellen kettős győzelemmel jutott be a fináléba. A Milánóban elért idegenbeli egypontos 56-55-ös magyar diadal már előrevetítette a hihetetlen siker lehetőségét, a budapesti visszavágón pedig 76-69-re nyert a magyar bajnok. Persze tudjuk, hogy akkoriban nem piaci alapon működött a női kosárlabda (sem), mindez azonban nem sokat von le a BSE bravúrjának értékéből. Az más kérdés, hogy a jugoszlávok elleni fináléban nagyon csúnya vereségbe szaladt bele a BSE.

Az 1979-ben a női kosárlabda BEK-ben ezüstérmes BSE csapata Forrás: BSE

A Zvezda 97-62-re nyert egy olyan meccsen, ahol csak 10-10-ig volt esélye a magyar csapatnak. Mindazonáltal érdemes leszögezni, hogy ez az eredmény az európai női klubkosárlabda eddigi legjobb magyar szereplése.

Egészen 2010-ig ez volt az összes BEK/Euroliga döntő közül a legtöbb pontot hozó finálé.

A BSE akkor csapatában Cziráky Lászlóné, Nagy Csilla, Szabó Ágnes, Bogár Andrea, Tarkovács Andrea, Fodor Katalin, Gábris Katalin, Deák Éva, Kósa Emília és Gajdán Marianna játszott.

Két pécsi bronzérem a kétezres évek elejéről

2001-ben már a mostanihoz hasonló módon, azaz a Final Fourban játszottak a csapatok a sorozat végső szakaszában. Az akkor fénykorát élő PVSK a török Galatasaray negyeddöntőbeli legyőzésével jutott el az olaszországi Messinába, a Final Four akkori színhelyére. Ott az elődöntőben hiába készítette fel fizikailag tökéletesen a pécsi csapatot Rátgéber László vezetőedző, a francia Bourges mentálisan jobban bírta az ütközetet. A 62-52-es Bourges-győzelem nagyon megviselte a pécsieket. Két nap maradt arra, hogy összekaparják magukat a pécsi lányok, ami sikerült, mert a bronzmeccsen a cseh Brno ellen 66-58-ra nyerni tudott a Pécs.

Az első magyar szereplés az Euroligában tehát rögtön bronzérmet hozott, a Brno legyőzése pedig azért is volt óriási, mert akkoriban náluk játszott a világ egyik legjobb centere, az orosz óriás Marija Sztyepanova.

Rátgéber László vezetőedző akkor azt mondta, hogy „húsz év múlva a kutya sem fog emlékezni arra, ki lett ebben a sorozatban a harmadik”. Nos, a messinai meccs óta még csak 17 év telt el, de ebben tévedett a mester, hiszen mindez most nekünk is eszünkbe jutott.

Ratgéber László ünnepli a pécsiek bronzérmét 2004-ben a Pécsett rendezett női kosárlabda Euroliga négyesdöntőjében Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Három évvel később, 2004-ben még nagyobb lehetőség előtt álltak a pécsiek, mert a baranyai városban rendezték a Final Four küzdelmeit. Rátgéber László csapatának az elődöntőben a francia Valenciennes ellen kellett pályára lépnie. Nem volt olyan ember Pécsett (de talán Magyarországon sem), aki ne bízott volna a pécsiek döntőbe jutásában. Ehhez képest egy borzalmas meccsen nagyon csúnya verést kaptak a magyarok. A Valenciennes minden negyedet megnyerve 75-53-ra, azaz 22 ponttal verte meg a nagy nyomás alatt kosarazó pécsi lányokat. Érdekesség, hogy ennek a pécsi csapatnak már tagja volt az a Fegyverneky Zsófia, aki most a Sopron Baskettel játszik négyesdöntőt. De vissza a 2004-es pécsi eseményekhez.

A Valenciennes ezzel a győzelemmel sorozatban negyedszer jutott be a döntőbe, a pécsi közönség pedig a vereség után is úgy ünnepelt, mintha a magyarok nyertek volna.

Audrey Sauret (kékben), a Valenciennes játékosa és Fegyverneky Zsófia, a Pécs kosarasa küzd a 2004-es női Euroliga elődöntőben Pécsett Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Két nappal később pedig ez is megtörtént. A franciák által megrendítőnek is nevezhető ütéstől nem feküdt ki a Pécs, amely – csakúgy, mint 2001-ben – ismét a cseh Brno ellen lépett pályára a bronzmérkőzésen. A szombati pihenőnapon Lovasi András, valamint a Kispál és a Borz együttese próbált életet lehelni a magyar csapatba. Sikerült, mert a kisdöntőben a Pécs 69-65-re legyőzte a Brnót, azaz a baranyai csapat története során másodszor nyert bronzérmet a sorozatban.

Ekkor hangzott el a FIBA vezetőinek a szájából az a mondat, hogy minden női Euroliga Final Fourt Pécsen kellene rendezni.

Ma már tudjuk, hogy erre többet nem került sor. Egy évvel később, 2005-ben Szamarában rendezték a négyesdöntőt, amelybe ismét eljutott a Pécs. Itt negyedik helyen végzett a baranyai egylet, mert az elődöntőben a Brno, a bronzmeccsen pedig a Lietuvos nyert a magyarok ellen.

Szvetlana Boiko, Szakács Ildikó, Iványi Dalma, Allison Tranquilli és Albena Branzova, azaz a Pécs ünnepli a 2004-es női kosárlabda Euroliga bronzérmét Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

„Az a két bronzérem mai szemmel nézve egészen abnormális eredmény volt” – mondta Rátgéber László, a Pécs egykori edzője.

Messinában nagyon ideges voltam, nem is tudtam igazából örülni a bronzéremnek, mert abban a sorozatban a Bourges ellen volt az egyetlen vereségünk. Ráadásul a franciákat az alapszakaszban kétszer legyőztük.

Zsolnay Gyöngyi és Újvári Eszter sérülés miatt nem játszhatott, Károly Andrea sem volt százszázalékos állapotban. A Brno akkor sokkal jobb csapat volt, mint a Pécs, ennek ellenére kétszer is ellenük nyertünk bronzérmet. A pécsi rendezéssel meg úgy voltunk, hogy megcsináljuk, de már akkor tudtuk, hogy ebben a sorozatban nem tudunk nyerni” – mondta Rátgéber László.

Emberfelettit küzdött Salamancában a Sopron

A Sopron sokáig kacérkodott az Euroliga Final Fourral, 2009-ben aztán teljesült a nagy álom. A Székely Norbert vezette magyar bajnok a Bourges negyeddöntőbeli kiütésével ott lehetett a salamancai végjátékban. Rátgéber László ekkor már az orosz Szpartak Moszkva vezetőedzője volt, majd a spanyol városban meg is nyerte ezt a sorozatot. Ami a Sopront illeti, az elődöntőben a házigazda Salamanca 85-78-ra verte a magyarokat, kihasználva a hazai pálya és a rendezés minden előnyét.

Isabel Sanchez (balra) és a soproni Amber Holt (jobbra) a 2009-es Salamanca-Sopron női kosárlabda Euroliga elődöntőjében Forrás: AFP/Miguel Riopa

Nem véletlen jegyezték meg a szakemberek, hogy semleges pályán a Salamanca aligha nyert volna a remek Sopron ellen.

Csakhogy a portugál-olasz-svéd játékvezetői hármas az összes kétes szituációban hazafelé fújt, így jöhetett a bronzmeccs az orosz Jekatyerinburg ellen. Amelynek akkori éves költségvetése 20 millió dollár volt, a soproniaké meg 1.2 millió.

A korábban Brnóban kosarazó Sztyepanova ekkor már a Jekatyerinburgban keserítette meg az ellenfeleket, a bronzmeccsen az oroszok 80-56-ra verték meg a kissé összezuhanó Sopront, amely tehát negyedik lett ebben a kiírásban.

A házigazdáé a legkisebb költségvetésű csapat

Azóta nyolc év telt el. 2017 őszén nem volt olyan ember, aki megjósolta volna azt, hogy a soproniak ott lehetnek az idei szezon végjátékában.

Mondanunk sem kell, hogy a magyar bajnokcsapatnak a legkisebb a költségvetése a négy fellépő együttes közül.

Ám a pályán nem mindig a pénz dönt. A legjobb példa erre az, ahogyan a magyarok a negyeddöntőben elbúcsúztatták a milliárdos török Fenerbahcét, amelyet szinte mindenki a legjobb négy közé várt.

Az 1998-as Ronchetti Kupa győztes soproniak Aix-en-Provance-ben ünnepelnek Forrás: AFP/Boris Horvat

A török csapatok ellen amúgy is nagyon jól megy idén a Sopronnak, mert a csoportmérkőzések során itthon is és idegenben is sikerült legyőzni a Galatasarayt, majd a negyeddöntőben kétszer is a Fenert. Ha a Sopron az orosz Kurszk, vagy Jekatyerinburg ellen játszaná az elődöntőt, egy százaléknál több esélyt nem adnánk a magyaroknak.

A Yakin ellen azonban lehet keresnivalónk, főleg azzal a játékkal, amit a Fenerbahce elleni utolsó negyeddöntőben láthattunk.

Különben is, most mi rendezzük a Final Fourt, szóval, jó lenne, ha a meccs bírói is észben tartanák mindezt.

Székely Norbert és az oroszlánok

„A 2009-es női kosárlabda Euroligát nem lehet összehasonlítani a mostani sorozattal" – mondta az Origónak Székely Norbert, a magyar női válogatott szövetségi kapitánya, aki nyolc évvel ezelőtt a Sopron kispadján ült. „Egyrészt az akkori sorozatban nem 16, hanem 24 csapat indult, másrészt nem volt még ekkora az orosz és a török együttesek dominanciája.

Mára minden átalakult, de a jól szervezett és összerakott Sopron nem esélytelen a török Yakin ellen. Az újabb csodához legalább olyan jól kell játszania a magyaroknak, mint a Fenerbahce elleni, mindent eldöntő mérkőzésen a negyeddöntő harmadik összecsapásán.

Székely Norbert a 2009-es salamancai női kosárlabda Euroliga négyes döntőjében Forrás: AFP/Miguel Riopa

A másik elődöntőben két „űrcsapat", a Kurszk és a Jekatyerinburg csap össze, nem mindennapos dolog, hogy ilyen színvonalú és tétre menő klubmeccset játszanak Magyarországon. 2009-ben a salamancai négyesdöntő előtt mi is elvesztettük hazai pályán a Magyar Kupa döntőt a Pécs ellen, most a Sopron is úgy megy bele a Final Fourba, mint akkor mi, azaz ide nekünk az oroszlánt is alapon. Roberto Iniguez, a magyar együttes edzője ötödször meccsel ennek a sorozatnak a végjátékában, az ő óriási rutinja is sokat segíthet a Sopronon."

Fegyverneky Zsófia ezért igazolt Sopronba

Három nappal a Yakin elleni elődöntőt megelőzően Fegyverneky Zsófia is válaszolt az Origo kérdéseire.

Ez lesz a harmadik Euroliga négyesdöntője, abból a második hazai környezetben. Milyen élményei vannak a pécsiről?
Mindenképp a hazai rendezés jut eszembe elsőként, a fantasztikus hangulat és az, hogy mindenki nekünk szurkolt. De abban az időben valamiért természetesnek tűnt, hogy mi ott vagyunk a legjobb négyben, úgyhogy nem értékeltük annyira és nem fogtuk fel, hogy mit jelent ez egy magyar csapatnak.

Én is fiatal voltam, szerencsére a második Final Four szereplésem alkalmával, éppen Pécsett komoly szerephez jutottam, most pedig csapatkapitányként játszatok, ami hihetetlenül sokat jelent.

Nemrég azt mondta, manapság az Euroligában sokkal nehezebb odaérni az élmezőnybe az óriásklubok miatt. Ez most sikerült, de gondolom itt sem a tisztes helytállás lesz a cél.
Igen, ezt tartom azóta is. A kiscsapatoknak gyakorlatilag alig van esélyük, akkora a hátrányuk a török és orosz szuperklubokhoz képest. Számunkra innentől az a lényeg hogy, élvezzük ki a pillanatot, mert óriási dolog az, hogy itt vagyunk. Az elvárás és a cél, hogy az eddigi játékunkat és hozzáállásunkat tartsuk, amit a csoportkörben és aztán a rájátszásban is mutattunk. Ha olyan szinten játszunk, lehet keresnivalónk.

Mi a közös és mi a különbség a kétezres évek Pécse és a mostani Sopron között?
Nem szívesen hasonlítom össze a két csapatot, ráadásul a Pécs azóta sajnos meg is szűnt. A Sopron a kezdetek óta ott van az Euroligában,

nekem pedig, amikor hét éve idejöttem, célom volt újra átélni, hogy magyarként magyar csapattal újra Final Fourt játszhassak.

Mit jelenthet a csapatnak, hogy otthon játszhat?
Óriási erőt adhatnak a szurkolók, úgy hallottam, telt ház lesz a Novomatic Arénában, ami mindenképp mellettünk szólhat majd.

A török Fenerbache ellen már sikerült a bravúr, most jöhet az újabb. Mivel készülnek a Yakin ellen?
Szeretnénk az eddigi szintet hozni, főleg védekezésben. Az ő játékukat feltérképeztük, tudjuk, kikre építenek.

Ott van például Courtney Vandersloot, akivel együtt játszottunk a magyar válogatottban, ő Európa, ha nem a világ legjobb irányítójává nőtte ki magát.

Vagy Kayla McBride, aki itt is megfordult Sopronban és jelenleg talán a legjobb formában lévő bedobó. De szinte felsorolhatnék bárkit, nagyon komoly rotációjuk van, extraklasszis játékosokkal, ezért kell a szokásos csapatvédekezésünkre építenünk.

Rátgéber László érmet jósol a Sopronnak

Rátgéber László szerint a Sopron akár ezüstérmet is nyerhet a mostani sorozatban, de érmet mindenképpen.

Jó csapat a Sopron és szerintem hazai pályán van esélye a Yakin ellen. Ugyanakkor az is világos, hogy a másik ágon a két orosz együttes közül az elődöntő vesztese nem biztos, hogy szét akarja magát szaggatni a bronzmérkőzésen. Ha a Sopron netán kikap az elődöntőben, akkor sem kell feladnia az éremszerzés lehetőségét.

A soproniak Final Fourba jutása az egész magyar női kosárlabdasport óriási sikere.”

Ezt az örömöt szeretnénk látni a hétvégén Sopronban Fotó: Mudra László - Origo

Pénteken 17 órakor az első elődöntőben tehát az orosz Jekatyerinburg és a Kurszk csap össze, majd 20 órakor kezdőik a Sopron-Yakin mérkőzés. Az elődöntő vesztesei vasárnap 17 órakor a bronzmeccsen, míg a győztesei 20 órakor a döntőben találkoznak egymással.