Társoldalunk:

Vágóhídra küldte a magyar válogatottat saját szövetségi kapitánya

2018.11.19. 12:01

A magyar női kosárlabda-válogatott szerdán 15 órakor az Ural menti Jekatyerinburgban a csoportelsőségért lép pályára az orosz csapat ellen az Eb-selejtezők zárófordulójában. E meccs kapcsán most egy olyan, 2001-ben megesett történetet idézünk fel, amely a magyar sport históriájában szinte biztosan példátlan. Akkor az oroszok elleni Eb-selejtezőtől, amelyet Vologdában rendeztek meg, a komplett magyar csapat és a szövetségi kapitány is távol maradt. Akik a másodedzővel kimentek, vágóhídra kerültek. A cél azonban szentesítette az eszközt, mert a magyar csapat egy évvel a történtek után kijutott az Európa-bajnokságra.

2001. november 24. szombat. Női kosárlabda Európa-bajnoki középdöntő 2. forduló, Vologda: Oroszország-Magyaroszág 77-29 (10-8, 32-6, 14-6, 21-9). 
A magyar csapat a következő összeállításban futott ki a pályára: Donkó, Kosjár, Hagara, Keller, Kalmár-Nagy. Cserék: Halmos, Kajdacsi, Csontos, Szakács, Izsák. A kispadon Boksay Zsuzsa, az akkori másodedző ült.

2001. november 28. szerda. Női kosárlabda Európa-bajnoki középdöntő, 3. forduló, Pécs: Magyarország-Szlovénia 81-41 (15-13, 20-8, 25-8, 21-12).
A magyar csapat a következő összeállításban futott ki a pályára: Iványi, Újvári, Csák, Károlyi, Kalmár-Nagy. Cserék: Papp, Seres, Keller, Hagara, Donkó. Szövetségi kapitány: Rátgéber László.

Mindkét meccset – négy nap különbséggel – ugyanabban a csoportban játszották. A vologdai középdöntőre kiküldött „magyar válogatott” öt játékosa négy nappal később egy percet sem kapott Pécsett. Mi történt 17 évvel ezelőtt, hogyan lett ebből a vologdai mérkőzésből a magyar sport egyik legnagyobb balhéja? Ezt a történetet idézzük fel most – kommentár nélkül. Úgy, ahogy az akkori főszereplők látták, úgy, ahogy nyilatkoztak róla, úgy, ahogy a sportsajtó ezt kommentálta.

A bomba 2001. november 20-án, kedden robbant. A Nemzeti Sport ezzel a címoldallal jelentkezett.

A Nemzeti Sport 2001. november 20-i címlapjaForrás: Arcanum/Nemzeti Sport

Fontos tudni, hogy a nemzetközi szövetség országonként eleve 24 játékos nevezését engedélyezte a sorozatra, ez tehát lehetőséget adott az összes szakvezetőnek arra, hogy akár két csapatot is összerakjon. Csakhogy olyanra még tényleg nem volt példa, hogy egy magyar válogatott úgy utazzon el egy tétmérkőzésre, hogy a szövetségi kapitány itthon maradjon. Tény, hogy az oroszok ennek a csoportnak a favoritjai voltak. Az is tény, hogy mögöttük csak a második hely jelentett kijutást a 2003-as Európa-bajnokságra. 

Szakmai vagy erkölcsi kérdés – tette fel címében a Nemzeti Sport. Rátgéber László szövetségi kapitány úgy érvelt, hogy az oroszok ellen amúgy sem lenne sok esélye a legjobb erőkből álló magyar csapatnak sem. Ráadásul a vendéglátók a Moszkvától 461 kilométerre fekvő Vologdába vitték a meccset, ahová az orosz fővárosból autóbusszal kellett utaznia a magyar csapatnak. November 24-én, tehát négy nappal később a szlovénok jöttek Pécsre, ellenük kellett kijönnie a csúcsformának. Ezt pedig csak úgy lehetett megtenni – Rátgéber szerint –, ha az oroszok elleni összecsapást feladjuk.

Rátgéber László szövetségi kapitány tehát úgy döntött, hogy a magyar válogatott hét legjobb játékosa, valamint ő itthon marad, a többségében újoncokból álló magyar fiatalok Boksay Zsuzsa vezetésével mennek Vologdába. Hat olyan játékossal, akinek ez volt az első felnőtt válogatott mérkőzése. A Nemzeti Sport szakírója, Mihályi András Orosz rulett című jegyzetében már a döntést követően azt feszegette, hogy a magyar sportban példátlan akcióval a szövetségi kapitány magára hagyta a fiatalokat, akiket gyakorlatilag koncként vetett oda az oroszoknak.

Fontos momentum, hogy Rátgéber mindezt nem tehette volna meg, ha az MKOSZ akkori elnöke, Bartha Ferenc nem áll mögé. Az elnököt a sportszakmai érvek meggyőzték, ezért nem látott okot a közbeavatkozásra. „Ezt szakmai döntésnek tartom, amiben van ráció” – ennyit mondott a sportág első embere.

Pécs, 2001. november 28. A magyar női kosárlabda-válogatott 81:41 arányban győzött Szlovénia csapata ellen az Európa-bajnoki középdöntő pécsi mérkőzésén. A képen: a magyar Seres Éva (j) és a szlovén Spela Prevodnik (b) harcol a labdáértForrás: MTI/Kálmándy Ferenc

Nemcsak a sportsajtó állt értetlenül a dolgok előtt. A PVSK (ahol a szövetségi kapitány, Rátgéber László volt az edző) akkori legnagyobb ellenfele, a GYSEV-Ringa ügyvezetője, Török Zoltán és a BSE ügyvezetője, Fogarasi György ment a legmesszebb. Török először azt mondta, hogy Seres Évát nem engedi el az itthon maradt komplett válogatott pécsi összetartására, hiszen Seresnek a magyar válogatottal Oroszországban lenne a helye. Fogarasi azt fejtegette, hogy Rátgéber döntése miatt a BSE játékosai nem mehetnek el a magyar válogatott összetartására. Mindkét sportvezető élesen elítélte és sportszerűtlennek nevezte a szövetségi kapitány húzását, de szakmailag nem szálltak vele vitába. 

November 21-én a finnek elleni hazai mérkőzéssel indult a középdöntő-sorozat. A meccset Budapesten a Fradi csarnokában rendezték, ahol 500 néző lézengett. Ennél is nagyobb botrány tört ki, amikor az időmérő berendezés és az eredményjelző is elromlott. Már az is felvetődött, hogy az összecsapást vigyék át a BSE városmajori csarnokába, de a szerda délutáni budapesti csúcsforgalomban erről szó sem lehetett. Végül – teljesen szokatlan módon – kézi időméréssel, a támadóidő szóbeli bemondásával rendezték meg a meccset, amelyet a magyarok 76-55-re megnyertek. A mérkőzést követően a Sport1 TV riportere megpróbálta szóba hozni a vologdai utat, de Rátgéber erre így felelt:

Most nem erről kell beszélni, hanem arról, hogy miért szégyenítették meg a profi játékosokat ezzel a mérkőzésszervezéssel? A maga szempontjából igaza volt, a félénk riporter pedig jobbnak látta, ha többet nem emlegeti a Vologda szót. 

A Nemzeti Sport – szintén szokatlan módon – aláírás nélküli cikkben, a lap hasábjain jelentette be, hogy az oroszok elleni vologdai összecsapásra nem küld tudósítót. Az amúgy a lap belügyének is tekinthető döntés indoklásának egyik kulcsmondata: A találkozóról azonban a szokásos terjedelemben beszámol(unk), hiszen a lapnak minden mérkőzés fontos. Nem úgy, mint a honi szövetségnek. S nem úgy, mint a kapitánynak.

A nemzetközi helyzet tovább eszkalálódott azzal, hogy Szlovénia az első körben óriási meglepetésre Ljubljanában 66-61-re legyőzte az oroszokat. Ez a váratlan szlovén siker kapóra jött Rátgébernek, aki innentől kezdve azt mondta, hogy az oroszokat verő szlovén csapat bombaerős lehet, éppen ezért sem tehetjük meg, hogy a kulcsjátékosok négy nappal a Szlovénia elleni meccs előtt Vologdába menjenek. Az ördög itt is a részletekben lakozott, mert az oroszok is pihentették néhány kulcsjátékosukat a szlovénok elleni meccs előtt és alatt. Ettől persze még nyerhettek volna, de a hírek szerint elszórakozták az összecsapást.

A magyar női kosárlabda-válogatott 81:41 arányban győzött Szlovénia csapata ellen az Európa-bajnoki középdöntő pécsi mérkőzésén. A képen: a magyar Újvári Eszter (j) viszi a labdát a szlovén Katja Temnik (7) mellettForrás: MTI/Kálmándy Ferenc

Boksay Zsuzsa vezetésével a magyar fiatalok tehát elindultak Vologdába. A BSE és a GYSEV is elengedte játékosait, miután hosszas egyeztetést követően Török és Fogarasi sporttárs is megváltoztatta korábbi álláspontját. Miközben tehát az újoncokból álló magyar csapat Oroszországban buszozott, Pécsett megkezdődött a felkészülés a sorsdöntőnek kikiáltott szlovénok elleni meccsre. A két eredmény ismert – cikkünk elején olvashatták. A magyar válogatott három fordulót követően 2 győzelemmel és 1 vereséggel állt a csoport második helyén. Bár sokan úgy emlékeznek, hogy a vologdai meccs bojkottálása hozta meg a kijutást a 2003-as Eb-re, ez nem így történt, mert a középdöntő második szakaszát egy évvel később rendezték meg.

A pécsi meccs napján a Népszabadság sportújságírója, Murányi András lemondásra szólította fel Rátgébert. Az időzítés nem volt éppen a legszerencsésebb, talán jobb lett volna megvárni a mérkőzés végét, de Murányit hallatlanul bosszantotta, hogy Rátgéber nem volt hajlandó kommentálni az oroszok elleni 77-29-es, azaz 48 pontos vereséget. Ezt írta: 

Az oroszországi szégyen óta eltelt négy nap, de Rátgéber László hallgatott. Így hát muszáj helyette megszólalni. Ki kell mondani: le kell mondani.

Azzal, hogy a szlovénokat Pécsett 40 ponttal megvertük, még nem ült el a vihar. Sőt, a botrány éppen a nagy győzelem után vált hevesebbé. Rátgéber mester tíz nap alatt valóban rengeteg támadást kapott. Nemcsak a saját berkeiben, azaz a kosárlabdában dolgozóktól, hanem a sportmédiától is. Ez utóbbi azért is lehetett neki szokatlan, mert a pécsi edző és a magyar sportújságírók kapcsolata ezt megelőzően nem volt botrányoktól terhes. A szlovén meccset közvetítő Sport1 TV-ben a szövetségi kapitány feldúltan nyilatkozott a meccs után. Azt (is) mondta, hogy „szokjanak le...” A Nemzeti Sport ezt nem hagyta szó nélkül. Őri B. Péter a következőket írta: 

A jeles mester a Sport1-en üzent is az elmúlt napokban őt támadóknak. Vagy ötször megismételte: szokjanak le. Az állítmány után nem következett, hogy róla, vagy arról, vagy erről – ahogy a magyar nyelv ezt megkövetelné. Nem, csak szokjanak le – bele a kamerába. Akik tudják, hogy Rátgéber hogyan beszél, milyen stílusban üvöltözik a női játékosokkal, azok a mássalhangzócsere ellenére is értették, hogy mit is üzent Baranya géniusza. Rendben, leszokunk. Ismétlem, leszokunk. K-val és róla.

A szövetségi kapitány a tévének adott nyilatkozata után az újságíróknak adott mondandóján kissé  finomított. „Akik a válogatott ellen dolgoznak, azok szokjanak le róla, manapság ez már nem divat Európában. 

Akadtak, akik erkölcsi alapról kritizáltak engem, nekik azt üzenem: nekem az az erkölcsöm, hogy kijuttassam a csapatot az Európa-bajnokságra!

Aztán, ahogy teltek a napok, csendesedett el minden. Egy évvel később, a középdöntő-sorozat második részében Tamperében 87-56-ra nyertek a magyarok a finnek ellen, majd három nappal később az oroszoktól úgy kaptak ki Pécsett 56-53-ra, hogy a magyar lányok megnyerhették volna a meccset. Négy nap múlva Mariborban 60-53 ide, ezzel a magyar csapat Európa legjobb 12 együttese közé került, és kijutott a 2003-as görögországi Európa-bajnokságra. Ott már nem sikerült a jó szereplés, mert azon az Eb-n csak két csapatot tudtunk megelőzni: Ukrajnát és Izraelt. Tizedikek lettünk tehát.

Pécs, 2001. november 28. A magyar női kosárlabda-válogatott 81:41 arányban győzött Szlovénia csapata ellen az Európa-bajnoki középdöntő pécsi mérkőzésén. A képen: Rátgéber László szövetségi kapitány taktikai utasításokat ad a csapatnakForrás: MTI/Kálmándy Ferenc

Egy évvel a történtek után, 2002 novemberében, a kvalifikációs küzdelmek végén a szövetségi kapitány a következőket mondta a Nemzeti Sportban:

Ma is azt mondom, sportszakmailag helyes döntés volt, hogy a legjobbak nem szerepeltek Oroszországban. Nem mondhatom, hogy más oldalról közelítve nem volt igazuk a kritikusoknak, de az eredmény engem igazol, és én elégedett vagyok. Hozzáteszem, hogy sokat tett a sikerért két segítőm, Boksay Zsuzsanna és Meszlényi Róbert, na meg Bartha Ferenc elnök úr, aki a nehéz pillanatokban támogatott.

Szerdán délután 15 órakor a magyar női kosárlabda-válogatott Jekatyerinburgban Oroszország ellen lép pályára. A továbbjutás gyakorlatilag e meccstől függetlenül megvan, a kieséshez az oroszoknak 80 ponttal kellene nyerniük, amely elképzelhetetlen. Ha viszont mi nyerünk legalább 8 ponttal, csoportelsőként fejezzük be a selejtező sorozatot.

A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg.