Egy csoportban a vb-döntősök és a hollandok az Eb-n

Vágólapra másolva!
Egy héten belül a második fontos sorsolásra került sor a labdarúgás világában vasárnap, ám ezúttal nem 170, hanem csupán 16 válogatott volt érdekelt, hiszen Luzernben a jövő évi Európa-bajnokság csoportjainak beosztását készítették el. Ahogy azt várni lehetett, nem minden kvartett született a kiegyensúlyozottság jegyében, nem véletlen, hogy a sorsolás kiemelésének rendszerét rengeteg kritika érte. A legbrutálisabb csoport egyértelműen a C betűjelű négyes, amelyet Hollandia, Románia, Olaszország és Franciaország alkot.
Vágólapra másolva!

A csoportok:
A csoport: Svájc, Csehország, Portugália, Törökország

B csoport: Ausztria, Horvátország, Németország, Lengyelország

C csoport: Hollandia, Olaszország, Románia, Franciaország

D csoport: Görögország, Svédország, Spanyolország, Oroszország

Az Európa-bajnokság június 7-én, a Svájc-Csehország mérkőzéssel rajtol Bázelben és 29-én fejeződik be a bécsi döntővel. Az összecsapások nyolc helyszínen - Bern, Bázel, Zürich, Genf, Innsbruck, Salzburg, Klagenfurt, Bécs - zajlanak majd.

Az A csoportban a megismétlődik a 2006-os világbajnokság pótselejtezőjének botrányos svájci-török párharca, míg a C csoportban az olaszok és a franciák, illetve a hollandok és a románok a selejtezőcsoport küzdelmei után kerültek újra össze egymással. Ebből a négyesből hárman is a torna favoritjai közé tartoznak, hiszen az olaszok és a franciák játszották a legutóbbi világbajnokság döntőjét, míg Hollandia az legutóbbi két selejtezősorozat legjobb mérlegével büszkélkedhet. Ráadásul nem lehet eleve leírni a román válogatottat sem, hiszen Victor Piturca együttese a selejtezőben legyőzte és meg is előzte a hollandokat.

A mostanihoz hasonló sorsolásra nagyon sokáig nem volt szükség az Európa-bajnokság történetében, hiszen az első tornákon még teljesen más volt a kontinensviadal kiírása. A végső megmérettetésen mindössze négy válogatott vett részt, vagyis nem voltak csoportmérkőzések, hanem csak a két elődöntő, a harmadik helyért játszott mérkőzés és a finálé jelentette az Eb-t. Ez 1980-ban változott meg, Olaszországban már nyolc ország szerepelt, a résztvevők két négyes csoportban küzdöttek - innentől kezdve vált tehát hagyománnyá bő fél évvel a torna előtt elkészíteni a csoportbeosztást. A mezőnyt az 1996-os, Angliában lebonyolított viadalra duplázták meg, azóta szerepel 16 válogatott az Európa-bajnokságon.

A rendező országnak 1980 óta nem kell selejtezőt játszania (korábban a négyes döntő helyszínét az érdekelt országok közül választották ki), a címvédő viszont sohasem került be automatikusan a tornára. Csak egyszer fordult elő, hogy az aktuális Európa-bajnok nem kvalifikálta magát a következő viadalra: az 1984-ben Eb-győztes franciák négy évvel később csak televízión keresztül nézték a meccseket. A legutóbbi Eb-t nagy meglepetésre megnyerő görögök most is ott lesznek a mezőnyben (éppen a magyar válogatott csoportját nyerték meg), amivel nincs is probléma, azzal annál inkább , hogy a két társrendezővel együtt a kiemeltek között várhatták a sorsolást.

Az UEFA a legutóbbi torna előtt vezette be azt a rendszert az Európa-bajnokság csoportbeosztásánál, hogy az indulókat az előző két selejtezősorozat (vagyis az aktuális Eb és az azt megelőző világbajnokság kvalifikációs mérkőzései) eredményei alapján rangsorolja, és ezt az erősorrendet felhasználva készíti el a kiemeléseket. Négy évvel korábban nem volt sok jelentősége annak, hogy a rendező Portugália és a címvédő Franciaország is a kiemeltek között volt, hiszen e két gárda a koefficiens alapján is az első kalapba került volna. Most viszont az első kalapba került Ausztriának, Svájcnak és Görögországnak a számok alapján nem itt lett volna a helye.

A két rendező messze a legrosszabb koefficienssel rendelkezik: az osztrákoknál ez a szám 1,5, míg a svájciaknál 1,8 - ehhez képest a harmadik és negyedik legrosszabb csapat (illetve a jelenlegi beosztás szerinti két leggyengébb), azaz Oroszország és Törökország egyaránt 1,958-as pontszámmal áll. A görögöknél már nem ilyen tragikus a helyzet, köszönhetően a kiváló szereplésüknek az Eb-selejtezőkön (bármilyen meglepő, a kvalifikációs sorozatában ők szerezték a legtöbb pontot), náluk ez a szám 2,167, amivel "normális esetben" a harmadik kalapban lennének.

Ha a fenti három csapatot nem emelték volna ki, akkor az első kalapba Hollandia, Horvátország, Olaszország és Csehország kerül, a másodikban lennének a svédek, a románok, a németek és a portugálok, a harmadikat a spanyolok, a lengyelek, a franciák és a görögök alkotnák, és a legutolsóban lenne Ausztria, Svájc, Törökország és Oroszország.

Akárhogy is nézzük, ez azért reálisabb csoportbeosztásra adott volna lehetőséget, mint a jelenlegi kiemelés, amelynél Svájc, Ausztria és Görögország az első kalapban van. Ráadásul az érvényes rendszer alapján kifejezetten hátrányos volt a legjobb eredményeket elérni, hiszen a legjobb koeffecienssel rendelkező csapat az első kalapba került, azaz biztosan elkerülte a torna két leggyengébbnek tartott együttesét (a két rendezőt), és azért a görög válogatott sem tartozik a legerősebb együttesek közé Európában.

Forrás: EPA

A győztesnek járó trófea

Nem csoda, hogy amikor az UEFA nyilvánosságra hozta a fenti szisztémát, az addig a selejtezőkben magabiztosan menetelő németek rögtön tiltakoztak, majd "váratlanul" elkezdtek romlani az eredményeik. Az első nyolc meccséből hetet megnyert, és mindössze egyetlen döntetlent játszott Nationalelf az utolsó négy találkozójából csak egyszer gyűjtötte be a három pontot, hazai pályán kikapott a csehektől, és ezzel nem csak a tulajdonképpen teljesen érdektelen csoportelsőséget veszítette el, hanem az első kalapba kerülést is az Eb csoportjainak sorsolásánál.

A németek helyett így a hollandok kerültek az első kalapba, pedig az Oranje is mindent megtett ennek elkerüléséért, utolsó Eb-selejtezőjét Fehéroroszországban veszítette el 2-1-re - de Marco van Basten későn eszmélt.

Fennállt tehát a lehetősége egy holland, olasz, német, francia összetételű kvartettnek is, ami alighanem minden idők legerősebb csoportja lett volna. Nos, a németeknek megérte taktikázni a selejtezőben, a szerencse végül megóvta őket a halálcsoporttól, ennek ellenére nehéz lenne megjósolni, ki lesz a C betűjelű négyes két továbbjutója.

Ami magát a ceremóniát illeti, az UEFA a "Futball találkozása a komolyzenével" mottót találta ki a luzerni sorsolásra. Ennek megfelelően a műsorban fellépett a híres spanyol tenor, José Carreras, a Bécsi Gyermekkórus, a berni Bach-zenekar, az osztrák televízió, az ORF filharmónikusai, illetve a svájci kürt mestere, Eliana Burki.

A sorsolás során mutatták be a torna hivatalos labdáját is, amelyet az Europass névre kereszteltek, s a korábbi évek világversenyeihez hasonlóan ezúttal is az adidas fejlesztette ki.