Társoldalunk:

Orbán Viktor ellenzi a foci-Eb bojkottját

2012.05.25. 16:31

Orbán Viktor nem támogatja a futball Európa-bajnokság bojkottját, és mind többen vitatják egy ilyen lépés hasznosságát az EU-ban is. Közben az ügyről etikai vita is zajlik, amelyben már azt firtatják, egy ilyen tiltakozás után felvethető-e az oroszországi olimpia és futball-világbajnokság bojkottja, vagy kimondható-e, hogy a sportesemények csak a demokratikus országoknak valók.

Néhány hete még korainak tartották Orbán Viktor környezetében, hogy arról nyilatkozzanak: csatlakozik-e az ukrán ellenzék legismertebb politikusa, Julija Timosenko meghurcolása miatt a labdarúgó-Eb ukrajnai meccseit bojkottáló európai vezetőkhöz. Két héttel az Európa-bajnoksága kezdete előtt azonban egyértelművé vált: a magyar kormányfő nem tiltakozik, e módon legalábbis semmiképpen. A FIFA budapesti kongresszusán ugyanis Orbán Viktor felszólította az európai vezetőket, ne bojkottálják a tornát. Mint fogalmazott, a sportnak és a futballnak közelebb kell hoznia egymáshoz a népeket, a bojkott azonban inkább szétválasztja őket.

A Reuters beszámolója szerint Orbán a nyolcvanas évek olimpiai bojkottjaira emlékeztetett, és sebekről beszélt, amelyeket ezek okoztak. Szavaival pedig lelkesen egyetértett Blatter FIFA-elnök is.

A bojkott kérdése megosztja az európai politikát is. Miközben ugyanis korábban több kormányfő és több uniós vezető jelezte, hogy nem vesz részt az ukrajnai meccseken, mostanra kiderült, egységes álláspontot nem lehet kialakítani. Még annyira egységeset sem, hogy abból csak a lengyelek maradjanak ki, mert ők társrendezőként ezt úgysem tehetik meg.

E héten az Európai Parlamentben is elbukott a javaslat, amely bojkottot hirdetett volna, ehelyett az elfogadott határozatban a képviselők arra szólították fel a külföldi vezetőket: ha elmennek Ukrajnába, akkor keressenek fel politikai foglyokat, illetve tegyék szóvá minden fórumon a jogtiprásokat. Sőt, Kijev egyik legegyértelműbb bírálója, Angela Merkel pártjában sem feltétlenül lelkesednek a kancellár dacoskodásáért. A PR Newswire beszámolója szerint ukrán ellenzéki politikusok előtt fejtette ki a CDU parlamenti képviselője, egyben a külügyi bizottság tagja, hogy szerinte a kancellár téved, ezzel ugyanis Kijevet Oroszország karjaiba tolja, ez pedig senkinek sem érdeke. Karl-Georg Wellmann különösen tévesnek nevezte, hogy Merkel állítólag párhuzamot vont Ukrajna és Fehéroroszország között. "Utóbbi diktatúra, előbbi nem" - mondta. És ugyanígy érvelt a megbeszélésen az ukrán szociáldemokrata párt politikusa, Dmitro Spivak is. Szerinte a futballtorna végéig félre kellene tenni mindenféle ellentétet, mert az az országnak és a gazdaságnak árt. Az ukrán kormányfő pedig egy strasbougi vitában egyenesen arról beszélt, hogy külföldi összeesküvés áldozatai, az országa a Timosenko-ügy túsza, a cél pedig az, hogy ne tudjanak közelíteni az EU-hoz.

Ukrajnában tavaly októberben ítélték hét év börtönre Julija Timosenko volt kormányfőt. Azzal vádolják, hogy a kormánya jóváhagyása nélkül jogszerűtlen gázszállítási szerződést kötött Oroszországgal, ezzel több százmillió dolláros kárt okozott. A politikusról kiderült, porckorongsérve miatt nagyon erős fájdalmai vannak, hosszú hónapokig nem akarta azonban, hogy ukrán kórházban kezeljék. Végül két hete egy német orvos felügyelet alatt megkezdődött a kezelése, miután megjelentek olyan fényképek is, amelyeken a politikus karján sérülések látszódtak. Nincs azonban előrelépés abban, hogy elengedjék külföldi kezelésre. Bár legfőbb politikai ellenfele, Viktor Janukovics elnök állítólag beszélt ilyesmiről a szlovák államfőnek, az ukrán parlament elé pedig be is terjesztettek egy javaslatot, amely ezt lehetővé tette volna, ám ott a többség leszavazta azt. Maga Janukovics nyomban sietett is nyilatkozni, és közölte: ő támogatna egy ilyen humanitárius gesztust, de hát a döntés a képviselőké.

Az esetleges bojkott egyébként etikai dilemmákat is felvet, állapította meg a FoxNews. Nemcsak az a kérdés vetődik fel ugyanis, hogy van-e haszna, elvezethet-e például Timosenko elengedéséhez, illetve árt-e a gazdasági kapcsolatoknak, hanem a további sportesemények sorsát is befolyásolhatja. Hiszen egy ilyen precedens után ki ne érvelhetne a mellett, hogy hirdessenek bojkottot például a 2014-es szocsi téli olimpia vagy a 2018-as oroszországi futball-világbajnokság ellen?

A televízió idézte a lengyel külügyi intézet igazgatója felvetését is, amely szerint innen kezdve az a kérdés: csak a demokratikus államoknak van-e helyük a sporteseményeken. Ha igen, úgy valójában a diplomácia egyik hasznos eszközét vetik el: régi ellenségek egymás közötti sportmérkőzéseit, mint például a törökök és az örmények vagy az Egyesült Államok és Irán futballmeccseit. Pedig ott és akkor ezeknek megvolt az enyhítő hatásuk - nyilatkozta Marcin Zaborowski.

KAPCSOLÓDÓ CIKK