A bunda az olaszok kabalája

Nem sokkal az Európa-bajnokság előtt újabb bundabotrány tört ki az olasz futballban, az egyik gyanúba keveredett válogatott focistát ki is rakták az Eb-keretből. A történelem ismétli önmagát, hiszen a 2006-os vébé előtt is bundaügy tépázta meg a olaszok hírnevét, aztán megnyerték a világbajnokságot, 1982-ben pedig egy olyan játékosuk vezette őket vb-győzelemig, akit korábban évekre elmeszeltek a totóbotrányban.

Szokatlan dologra ébredtek az olasz válogatott játékosai a covercianói edzőtáborban hétfőn reggel. Még fél hét sem volt, amikor rendőrök jelentek meg, akiknél házkutatási parancs volt. A Zenit Szankt-Petyerszburgban légióskodó balhátvéd, Domenico Criscito szobáját kutatták át, majd kihallgatták a futballistát, akinek a gyanú szerint köze lehet a teljes olasz labdarúgást behálózó fogadási csalásokhoz. A calcioscommese néven elhíresült ügyben már több mint 50 embert tartóztattak le.

A gyanús ebéd

A fogadási botrány eddig csak egyes futballistákat és klubokat ért el, a válogatottat nem, a Criscito ügye azonban nagyban befolyásolja a nemzeti csapat helyzetét is. A balhátvédet egyelőre nem vádolják semmivel, de nyomozás folyik ellene, elsősorban azért, mert a rendőrség birtokába került egy fotó, amelyen az látható, hogy a védő még 2011 májusában, a Genoa futballistájaként együtt ebédelt klubtársával, Giuseppe Scullival, két helyi ultrával és egy ismert bosnyák bűnözővel. A cremonai ügyész, Roberto di Martino kijelentette, hogy egyelőre csupán kihallgatták Criscitót, aki nyugodtan elutazhatna az Eb-re, de a szövetségi kapitány, Cesare Prandelli jobbnak látta, ha kihagyja őt a keretből.

Leonardo Bonuccit viszont kiviszi az Európa-bajnokságra, annak ellenére, hogy a Juventus védőjét szintén kapcsolatba hozták a fogadási csalásokkal, neki állítólag még a Bari futballistájaként volt tudomása arról, hogy az egyik mérkőzést megbundázták, de erről nem szólt senkinek. A szövetségi kapitány azzal érvelt, hogy a két eset teljesen különböző: míg Criscito ellen nyomozás folyik, vagyis bármikor ismét berendelhetik kihallgatásra, addig Bonucci esetében erről nincs szó. A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy Prandellinek lassan elfogynak a védői. A védelem bal oldalán alighanem Criscito lett volna az első számú jelölt, és így a keretben mindössze egyetlen vérbeli balhátvéd maradt Federico Balzaretti személyében; nagy a valószínűsége, hogy Giorgio Chiellini megy majd ki balra, középen pedig két torinói klubtársa, Bonucci és Andrea Barzagli játszhat majd.

Kihallgatás egy héttel a vébé előtt

Adja magát a párhuzam a 2006-os történésekkel, hiszen az akkori vb előtt is hasonló botrányok zavarták meg az olaszok felkészülését, de a csapat világbajnok lett, az volt az utolsó nagy sikere.

Az olasz újságírók természetesen Prandellinek is feltették az erre vonatkozó kérdést: "Azt szokták mondani, hogy a nehéz helyzetek még jobban összehozhatnak egy csapatot, és remélem, hogy most is így lesz. De szerintem az az elmélet, hogy az olaszok kihasználják a nehézségeket, nem állja meg a helyét - sokkal jobban örültünk volna a nyugalomnak" - jelentette ki.

A hat évvel ezelőtti calciopoli botrányban elsősorban nem futballistákat vádoltak a mérkőzések manipulálásával, hanem egyes klubokról derült ki, hogy befolyásolták a bíróküldést. Egy hónappal a vébé előtt lemondott az olasz szövetség elnöke, Franco Carraro, az eredetileg a világbajnokságra kijelölt játékvezető, Morgan de Santis visszalépett a tornától, de az események sokkal közvetlenebbül is érintették a csapatot. A csapatkapitányt, Fabio Cannavarót bő egy héttel a torna előtt hallgatták ki, és emiatt haza kellett utaznia Németországból, de a kapus Gianluigi Buffonnak és a szövetségi kapitány Marcello Lippinek is meg kellett jelennie a hatóság előtt. Lippi fia, Davide ugyanis a GEA World nevű játékosügynökségnél dolgozott, amelynek a fő vétkes Luciano Moggi volt a tulajdonosa, és a menedzseriroda állítólag megpróbálta befolyásolni Lippit, hogy lehetőleg minél kevesebb Juve-játékost válogasson be. A kapitány ebbe nem ment bele, a vébére öt torinóit vitt ki, és végül 13 aranyérmes játékos klubja kapott büntetést.

Rossi az Eb-ről lemaradt, majd világbajnok lett

További párhuzamokat keresve visszaemlékezhetünk 1982-re is, bár az akkori vébégyőzelem nem közvetlenül a totóbotrány után történt, hiszen az 1980-ban, a hazai rendezésű Európa-bajnokság előtt robbant ki. Akkor két válogatott is eltiltást kapott. A Lazio csatára, Bruno Giordano, illetve a Perugia támadója, Paolo Rossi minden bizonnyal ott lettek volna az Európa-bajnokságon, de így kénytelenek voltak kihagyni a tornát. Két évvel később Rossi (akinek éppen annyira csökkentették eltiltását, hogy játszhasson a vébén) már tagja volt a világbajnoki keretnek, és gólkirály lett Spanyolországban, az olaszok pedig a vezérletével megnyerték az aranyérmet.

Az 1986-as mexikói világbajnokságon viszont Olaszország már a legjobb nyolc között elvérzett, pedig akár jó ómenként is felfoghatták volna, hogy a vébé előtt újabb fogadási botrány robbant ki az országban. Igaz, a "totonero bis" néven ismert ügyben már nem voltak érintve olyan neves futballisták, mint hat évvel korábban, de azért az olasz labdarúgásra jellemző, hogy olyan játékosok is kaptak eltiltást, akik később edzőként éveken keresztül dolgoztak a sportágban. Giovanni Vavassori, Luigi Cagni és Gianni de Biasi futballistaként megtanulhatta, hogy a mérkőzések manipulálása Olaszországban egyáltalán nem ritka, így később trénerként valószínűleg már semmin sem lepődtek meg.

www.globalsoccerapp.com