Társoldalunk:

Egy film, amiben még Király Gábor is elveszti az eszét

2016.06.01. 18:43

Június 9-én, egy nappal az Európa-bajnokság rajtja előtt mutatja be a TV2 a Magyar csapat: ...még 50 perc című dokumentumfilmet. Muhi András Pires és stábja négy év alatt két selejtező sorozat mérkőzésein összesen 250 óra nyersanyagot forgatott.

A 2005-ös Magyarfutball, a 91. perc című dokumentumfilm alkotójának ezúttal szerencséje volt: a drámai csúcspontok tálcán kínálták magukat, és a mámoros ünneplésbe torkolló, Eb-részvétellel végződő sorozatból egy már-már felemelő darab született, szemben a tíz évvel korábbi szürke és szomorú filmmel.

A projekt apropójául a francia válogatott 1998-as vb-győzelméig vezető utat megörökítő film szolgált, az alkotók ezt próbálták átültetni a magyar válogatott – reményeik szerint – sikerrel megvívott, a brazíliai vb-re vezető selejtezőire. Muhi azt mondta, az MLSZ-szel, Egervári Sándorral és a csapattal is gyorsan sikerült megtalálni a közös nevezőt, még eleinte páran nem is örültek a jelenlétüknek.

"Főleg azok után nem, hogy a végül elbukott sorozat után folytattuk a forgatást az Eb-selejtezőkön is. Néhányszor húztak azzal, hogy ugye 2036-ban akarjuk befejezni a filmet?" – mondta Muhi a sajtóvetítés után.

A történet 2012-ben a 3-1-re megnyert magyar-török meccsel kezdődött. A film tagadhatatlanul legnagyobb erénye, hogy valóban vannak benne soha nem látott felvételek: a telki edzőközpont folyosóján tengózó Dzsudzsák Balázs és Szalai Ádám, edzések, taktikai értekezletek, meccs előtti eligazítások.

Kapitány akar lenni

A Puskás Ferenc Stadion közönsége boldogan ünnepelte a törökök ellen a győzteseket, majd jött a románok elleni zárt kapus meccs, ahol az ordas nagy csendben szinte nevetséges volt a két magyar gól után egymás nyakában visongó focisták látványa.

Dzsudzsák megy elől, a többiek pedig mennek utánaForrás: AFP/Kisbenedek Attila


Az utolsó másodperces román gól után az öltözőben felvett jelenet volt az említett csúcspontok egyike.

Utolsó percekben, mi vezetünk, bassza meg, mi az istenért nem lehet kibaszni a labdát a stadionból? – kiabálta Dzsudzsák, akiről annyi biztosan kiderült, hogy az öltözőben valóban ő a csapat vezére, és nem azért, mert ő káromkodik a leghangosabban, hanem mert láthatóan tudatosan vállalja ezt a szerepet. Vezér akar lenni, és lesz is.

Mintha ott sem lenne

A történet egy másik drámai epizódja a selejtező sorozat utolsó két meccse, a párhuzamosan megmutatott bukaresti 0-3 és az amszterdami 1-8. Ha a kettőből az egyiket nyerjük, ott vagyunk a vb-n. A meccs előtti fogadkozások, majd a két összeomlás, a szünetben magukat összeszedni próbáló játékosok, és a dal végét érző Egervári Sándor – nem lehet őket nem sajnálni.

  Gyerekek, szedjük össze magunkat, mutassunk valamit. Nem szeretnék itt egy nyolcasba belefutni

– mondta Egervári Amszterdamban a szünetben 0-4-nél. Mondja valaki, hogy nem ért a focihoz!

De van ennél is jobb: a film megörökítette, hogy Egervári lényegében Louis van Gaallal közölte először a lemondását, az Amsterdam Arena folyosóján. "Ez volt az utolsó meccsem. Nincs tovább" – mondta a magyar kapitány. "Én tehetek róla, igaz? Sajnálom, hogy így alakult" – válaszolta Van Gaal, majd széles mosollyal az arcán továbbállt.

Egervári Sándor ott volt, de nem hagyott nyomot maga utánFotó: Magócsi Márton - Origo


Ha eddig bárkinek nem lett volna világos, hogy a válogatott miért nem lehetett sikeres Egervári Sándor irányítása alatt, az ebből a filmből megkapja a választ. Egervári, legyen bár jó szakember, nem olyan válogatott élére való, amelynek minden meccs élet-halál harc, ugyanis

azon ritka edzők egyike, akiknek semmilyen kisugárzásuk nincs.

Pintér Attilával ilyen gond nem volt, viszont tíz hónapos regnálása idején szünetelt a forgatás, mert "azt az információt kaptuk Pinyőtől, hogy a fiúk nem szeretnék, ha ott lenne a közelükben a kamera" – idézték fel az alkotók. Érdekes módon sem előbb, sem később nem kértek ilyet.

Temetésre mezben

A Dárdai-korszakban két meccsen (finn-magyar 0-1, magyar-görög 0-0) forgathatott a stáb, és már az első képkockáról üvöltött az égbekiáltó különbség. A vészmegoldásnak kinevezett Dárdai letaglózó határozottsággal szuggerálta bele a játékosokba, hogy jobbak az ellenfelüknél, miközben képes volt úgy felvázolni a taktikát, hogy azt mindenki megértette és végre akarta hajtani.

Dárdai Pál személyiségéből következett a sikerForrás: MTI/Kovács Tamás


A Dárdait váltó Bernd Storck pont olyan, mint az elődje, csak idősebb kiadásban: határozott, karakán és szuggesztív. Az északírek elleni belfasti meccsen, Kyle Lafferty 93. perces egyenlítő gólja után az öltözőben ledobott jeges zsákot szétrúgó Szalai Ádámon és az egész csapaton látszott, hogy 

ez a selejtező már nem egy "majd csak lesz valahogy" sorozat. Az egész csapat úgy ült az öltözőben, mintha mezben és rövidgatyában mentek volna egy temetésre.

A vége persze a totális katarzis, a norvégok elleni két meccset Storck jutalomjátékként vezette föl, a csapat pedig hitt neki. A Groupamában rendezett visszavágó szünetében látszott, hogy nem fogunk veszíteni. A második félidőre kivonuló csapat minden tagja tisztában volt vele, hogy "még van 50 perc".

Nincs szépelgés

A film attól is jó, hogy tényleg azt látjuk és halljuk, ami történik, nem sípoltak ki egyetlen trágár szót sem (csak az előzetesben). Ahogy Dzsudzsák a norvégok elleni hazai meccs előtt és a szünetében is kidagadó erekkel üvöltve küldi csatába a társakat, mondván semmi nem számít, csak az a kurva, kibaszott három pont meglegyen".Ahogy Király Gábor a 0-3-as bukaresti meccsen az oldalvonal mellett tombolva ordít a negyedik játékvezetővel – igen, az a Király, aki minden meccs után negyvenes pulzussal nyilatkozik egy sablongyűjteményből. Vagy ahogy Dárdai a görögök elleni meccs szünetében kéri, hogy "most mindenki nyugodjon le a picsába, vagy hogy szokták ezt mondani, majd jön a gól, csak nyugi". (Egyébként nem jött, maradt a 0-0, de Nikolics helyzeténél tényleg nem sokon múlt.)

Csak néha küldtek el bennünket a picsába" – mondta Muhi a játékosokról, jelezve, hogy azért voltak nehezebb pillanatok a négy év alatt.

Bogdán Ádám és Király Gábor a norvégok elleni budapesti 2-1 után: nem játszották meg magukatForrás: MTI/Koszticsák Szilárd


Nincs egyébként annyira zavaróan sok káromkodás, de ahogy Bogdán Ádám a vetítés után elmondta,  ami van, az azért van, mert tényleg mindig magukat adták, nem játszottak a kamerának.

Nyilasi, a sztár

Az egyik legviccesebb, amikor Dzsudzsák néhány ismerős és ismeretlen társaságában egy belvárosi ivóban nézi az utolsó egyenes ágon kijutó csapatkilétéről döntő török-izlandi meccset.

Az a jelenet tiszta Roncsfilm.

Nyilasi Tiborról pedig kiderül, hogy megfelelő körülmények között nagyon szórakoztató tud lenni. A Dárdai-stáb tagjaként rendre az öltözőben lévő tévén követte az eseményeket, de azt is úgy, hogy egy távolabbi helyiségbe elbújva közvetíttette magának, hogy éppen kinél van a labda. Ha mi támadtunk, akkor előjött, ha az ellenfélnél volt a labda, akkor viszont képtelen volt nézni a meccset. És, ahogy kommentálja a jeleneteket, az páratlan.