Csányi elárulta, ki lett volna a kapitány Pintér helyett

Pintér Attila másfél éve nem dolgozott az NB I-ben

A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke az M4-nek adott hosszabb interjúban beszélt arról, hogy elnöklése alatt milyen lépcsőfokok vezettek odáig, hogy a válogatott kijutott az Európa-bajnokságra, és milyen további eszközei vannak a magyar foci fellendítésére.

Csányi Sándor elmondta, hogy az elnökség akkoriban az ő javaslatára választotta ki Pintér Attilát, noha alapvetően külföldi szakemberben gondolkodott, és szinte mindenben meg is egyezett valakivel.

„Hét-nyolc név volt a listánkon, egyikükkel nagyon komoly mértékig jutott a tárgyalásban. Sajnos már negatív emlékem van róla, mert három hónapon keresztül úgy tűnt, hogy sikerült megegyeznünk, majd egyszerűen nemet mondott. Bölöni László volt az” – mondta Csányi.

Bölöni lehetett volna a magyar kapitány Forrás: AFP

Elismerte, hogy ezután időzavarba kerültek, ezért egy olyan szakembert kellett választani, akinek nem kell sok idő ahhoz, hogy felmérje a magyar játékosokat és a magyar közeget, így esett a választás a játékosként és edzőként is bajnok Pintér Attilára.

„Sokra becsülöm Pintér Attilát, rendes ember, rengeteget dolgozik, de az volt az érzésem a barátságos meccseken, hogy nincs tartása a csapatnak, félve léptünk pályára.

Az északírek elleni meccs 20-30. percében eldöntöttem, hogy ez így nem mehet tovább,

függetlenül az eredménytől. Szégyelltem, ahogy játszott a válogatott. Az volt a fejemben, hogy ha ezek ellen így játszunk, akkor mi lesz a nagyobb csapatokkal?”

Pintér egy gyors választás volt Fotó: Mudra László - Origo

Azután Dárdai Pálra esett a választása, aki már korábban meggyőzte őt azzal, hogy rendkívül egyértelműen beszélt, és ismét egy olyan ember kellett, aki gyorsan át tudja venni a csapat vezetését. A közben a Hertha felnőtt csapatának edzői posztjára is kinevezett Dárdai annyira jól szerepelt a válogatottal és klubjával is, hogy a németek nem akarták engedni, hogy két csapatnál dolgozzon.

„Talán vitatkozhattunk volna kicsit a Herthával, de megértettem, hogy egy Bundesligát vezető csapat edzőjének nincs elég energiája arra, hogy egy válogatottat is irányítson. Jogilag nem volt egyértelmű a szerződés, mert amikor megkötöttük, akkor

nem gondoltunk arra, hogy Pali ilyen hamar Bundesliga-edző lesz,

volt joga visszahívni őt a Herthának. Számára is ez volt a jobb megoldás. Nem mellékesen a magyar labdarúgásnak is nagy előny az, ha van egy Bundesliga-edzőnk, szóval megköszöntük neki a segítséget.”

Dárdai gyorsan elnyerte a bizalmát Forrás: MTI/Illyés Tibor

Csányi elárulta, hogy Dárdai ajánlotta sportigazgatónak Bernd Storckot, akivel korábban együtt dolgoztak a Herthánál és a magyar válogatottnál is, amíg Dárdai volt a szövetségi kapitány, így adta magát, hogy a német szakembert nevezi majd ki a válogatott élére. Storck korábban az utánpótlás rendbetételét kapta meg feladatul, az MLSZ pedig azt tűzte ki célul, hogy a magyar labdarúgás infrastruktúráját, így a stadionok mellett a versenyeztetés és az utánpótlás rendjét is fejleszti.

Csányi elmondta, hogy fontos volt neki a klubok szereplése is, de első körben a válogatottra helyezte a hangsúlyt.

Jobban bíztam abban, hogy a válogatott ki tud jutni egy nagy világversenyre,

mivel a külföldi és a magyar klubok között jóval nagyobb a különbség, mint a válogatottak között.”

Ami a magyar klubokat illeti, néhány éven belül 7100-ról 10 500-ra nőtt az MLSZ versenyrendszerében játszó csapatok száma. „Újraindult több helyen, a kisebb falvakban is a labdarúgás. Ez annak is köszönhető, hogy a nagyobb stadionok mellett legalább 4000 kisebb pálya épült, és ez a program tovább folytatódik jövőre, amikor külön koncentrálunk majd Budapestre.”

És tényleg kijutott a válogatott egy világversenyre Forrás: AFP

Az MLSZ a szezon előtt bejelentette, hogy a sportfogadásokból érkezett bevételeket szétosztja a csapatok között, ha megfelelő számú fiatal magyar játékost szerepeltetnek.

Csányi szerint az ösztönző hatás érvényesült, hiszen a külföldi játékosok játékperceinek aránya 28,15 százalékra csökkent, 2011 és 2015 között 35 és 40 százalék között volt ez a szám. A legtöbbet a Ferencváros kasszírozta, 320 millió forintot, a Haladás követte 295 millióval, az MTK pedig 285 millió forintot kapott a harmadik helyen, míg a legkevesebb fiatalt az Újpest szerepeltette, így a lila-fehérek 146 millió forintot kaptak az MLSZ-től.

A tavaliy premizálási rendszer Forrás: M4 Sport

„Az MLSZ öt éve bőkezűen finanszírozza az utánpótlásképzést, ennyi idő alatt ki kellett termelni annyi fiatalt, akik be tudnak épülni a felnőtt csapatokba. Tőlünk délre és nyugatra nem szokatlan, hogy 17-18 évesek szerepeljenek az első osztályban.

Aki 18-19 évesen nem alkalmas arra, hogy az NB I-ben játsszon, abból nem lesz nemzetközi szintű focista,

22-23 évesen már a válogatottnál kell kopogtatni, nem az NB I-ben. A szigorítások miatt fel voltak háborodva a csapatok, de nekünk menni kell tovább ezen az úton, mert csak ez vezet előre. A következő évtől még emelkedik a prémium, igaz, szigorúbbak is lesznek a követelmények” – mondta Csányi.

A jövő évi premizálási rendszer Forrás: M4 Sport

Az elnök beszélt arról is, hogy bár sokan keveslik a 12 csapatot az NB I-ben, de Magyarország gazdaságilag ennyi csapatot engedhet meg magának az első osztályban.

„Most először sikerült úgy befejezni a bajnokságot, hogy nem kellett aggódni, hogy kibírja-e mindegyik csapat végig. Ma minden NB I-es klubnál kiegyensúlyozott gazdálkodás van, és bár még mindig nagy a szakadék az első és a másodosztály között, de remélem, hogy közelebb hozzuk majd egymáshoz a két ligát.”

Csökkent a nézőszám Forrás: M4 Sport

A nézőszámról is beszélt. „A válogatott meccseken rendre telt ház van, ehhez képest az NB I-ben nem sikerült azt elérnünk, amit szerettünk volna. Nagy vita volt a szurkolói kártya körül, az MLSZ engedett is, mégsem nőtt a nézőszám. Abban bízom, hogy ha megújulnak a stadionok, kényelmesebbek lesznek, akkor különböző marketingfogásokkal sikerül még több nézőt a lelátóra csábítani.”

Arra a kérdésre, hogy mit vár a magyar csapattól, Csányi így válaszolt: „Hogy úgy játszunk, mint a norvégok ellen és a horvátok ellen a második félidőben, hogy ne okozzunk csalódást a szurkolóknak.”