Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A történelem első Európa-bajnokságát 1960-ban rendezték. Az azt követő évtized aztán a futball legizgalmasabb időszakává vált, ekkor alakult ki a sportág ma is ismert arca.
Kezdetben a torna az elitizmus csúcsa volt, hiszen hosszú selejtezősorozat után mindössze négy csapat vett részt a küzdelmekben.
A bővülési folyamat első lépéseként 1980-ban megduplázták a létszámot, és az olaszországi tornán már 8 csapat lépett pályára. A létszám emelése kézenfekvő volt az UEFA, a szponzorok és a szurkolók szempontjából is.
Az Európa-bajnokságon már az első, 1960-as tornán megjelent a hivatalos labda, az 1970-es években pedig robbanásszerű fejlődésnek indult a futball – mint iparág. Az 1970-es mexikói világbajnokságot már színesben közvetítette a televízió, így az egész világ láthatta, ahogy a világ valaha volt egyik legjobb csapata Pelé vezetésével megnyeri a trófeát. Az üzleti világ óriási pénzeket szimatolt, és a sportszergyártók vezetésével színre léptek a szponzorok, amelyek csapatokat és játékosokat egyaránt támogattak, ahogy manapság is.
A szurkolók csak nyertek az ügyön: a legjobb csapatokat és játékosokat csak ritkán láthatjuk egymás ellen igazán kiélezett helyzetben, így erre is megoldást kínált a bővítés, és a nemzeti öntudat megerősítése szempontjából is egyre nagyobb presztízs lett a részvétel.
1996-ban az UEFA óriási körítés mellett hazavitte a futballt, és az első 16 csapatos tornát Anglia rendezhette.
A résztvevők között ekkor már felbukkantak olyan országok, mint a jelenségnek sokat köszönhető Törökország, de nem maradtak le az olyan legendás vagy közismert játékosok sem, akiknek a válogatottja nem, vagy nem feltétlen tartozott a legszűkebb elithez: láttuk Sztojcskovot, Hagit, Sforzát, McAllistert vagy Kancselszkiszt.
Az elv Franciaországra sem változott:
már nem kellett dönteni Cristiano Ronaldo vagy Zlatan Ibrahimovic között,
mint a 2014-es vb-n, de ott van Franciaországban a bombagóllal jelentkező Marek Hamsík, végre nagy tornán láthatjuk Gareth Bale-t, ami Ryan Giggsnek sosem adatott meg. A lengyeleket Lewandowski vezeti, az osztrákokat Alaba, vannak testvérdrámák egy Svájc–Albánia meccsen, az íreknek pedig mindig lehet örülni. És persze részben a létszámbővítés miatt, de megérdemelten van ott a tornán a magyar csapat is.
Sokan tartottak tőle, hogy a 24 csapatos torna már olyan minőségvesztéssel jár, ami a színvonal rovására megy.
„A német válogatott szempontjából sikeres tornát várok, bár bevallom, az Eb-t csak egy olyan állomásnak tekintem két vb-között, amelyen a fiatalok bizonyíthatnak. Ebben a felhígult mezőnyben erre most különösen jó alkalmuk nyílik majd” – jelentette ki, például, a világ- és Európa-bajnok Paul Breitner.
Neki sem lett igaza.
A torna előtt a leggyengébbnek tartott Albánia emberhátrányban futballozva, az utolsó percben is egyenlíthetett volna Svájc ellen, a franciákkal szemben pedig a 87. percig tartották magukat. Kis szerencsével most két ponttal, veretlenül is állhatnának az A csoportban. Helyette borzalmasan sajnálhattuk őket, hogy nem tudták átélni azt az érzés egy Franciaország elleni döntetlennel, ami nekünk megadatott a magyar csapat nyitómeccse után.
"Izland nem próbálkozott semmivel, csak védekezett, védekezett és védekezett, és a kontrákra várt. Szerintem nagyon szerencsés éjszaka volt ez a számukra. Úgy ünnepelték a döntetlent, mintha megnyerték volna az Eb-t, ez hihetetlen volt a számomra." – mérgelődött pitiáner módon Cristiano Ronaldo, miután Portugália nem tudta legyőzni Izlandot. Pedig annyira mégsem lehet gyenge ez a csapat, ha a Real sztárja mindössze egyetlen kaput eltaláló lövésig jutott 90 perc alatt.
Az északírek sem vallottak szégyent a Lewandowskival rohamozó lengyelek ellen, egy sovány góllal kaptak ki. Svédország és Írország a torna eddigi talán legizgalmasabb összecsapásán játszott 1-1-es döntetlent, az utóbbi években saját magukhoz képest megszürkült csehek is az utolsó pillanatig küzdelemre kényszerítették a spanyolokat, és úgy egyáltalán: alig akad olyan meccs, amelyet legalább kétgólos különbséggel meg tudna nyerni egy csapat.
Óriási öröm, hogy éppen a magyar válogatott volt képes egy ilyen bravúrra. Az osztrákok legyőzését a Guardian a torna legkellemesebb meglepetésének nevezte.
Ahhoz képest, hogy felhígult mezőnytől és egyoldalú gálameccsektől kellett (?) tartani, eddig kimondottan kiegyensúlyozott és izgalmas a franciaországi Eb.
