Miből lesz a sprintkirály?

Usain Bolt már-már emberfeletti teljesítményt nyújtva, saját világrekordján 11 századot javítva nyerte meg a 100 méteres berlini vb-döntőt. A csoda lehetséges okairól két egykori magyar sprintert kérdeztünk: a Magyar Atlétikai Szövetség elnökét, Gyulai Miklóst, illetve a 60 méteren fedett pályás vb-ötödik Dobos Gábort.

Gyulai Miklós MASZ-elnök szerint "amíg ezeket a szereket nem tudja kimutatni az üldöző oldal, addig nem beszélhetünk doppingolásról, csak legális segítségről"

• A Nemzetközi Atlétikai Szövetség elemzése a 100 méteres döntőről

Usain Bolt termetével is kitűnik a sprinterek közül, hiszen 196 centiméter magas, a súlya 86 kg. Legfőbb riválisai alacsonyabbak: honfitársa, Asafa Powell hat centivel, míg az amerikai Tyson Gay 16-tal.

Innen is elindulhatunk, ha arra keressük a választ, hogy a jamaicai világcsúcstartó miért gyorsabb legalább 13 századdal (a vasárnapi döntőben ennyivel verte Tyson Gayt) a földkerekség összes emberénél. Vajon a nem mindennapi testfelépítése miatt ő a legjobb?

A 100 méteren hatszoros magyar bajnok Dobos Gábor szerint Bolt kinézetre nem különbözik nagyon az ellenfeleitől, ám abban a szerencsés helyzetben van, hogy "minden egyben van nála".

"Erős, jó a bokája, és a magasságát meghazudtolva tud rajtolni. Soha nem gondoltam volna, hogy egy majdnem kétméteres sprinter lesz a világ leggyorsabbja, ám Boltnál egyértelműen kijelenthető: ő az ideális atléta, aki ráadásul mentálisan is rendkívül erős. Ha összehasonlítjuk a szintén magas Tyson Gayjel vagy a korábbi csillag Donovan Baileyvel, akkor egyből szembetűnő, hogy míg ők a táv elején mindig két-három méteres hátrányba kerültek, addig Bolt a rajtnál is mindenkit agyonver."

A Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, a korábbi - 60-tól 400-ig minden távon futó - sprinter, Gyulai Miklós szerint a jamaicai testfelépítése hihetetlen, ám ez önmagában kevés lenne a sikerhez. "A teljesítmény rejtélyeit vélhetően másban kell keresni, mert sok hasonló képességű és adottságú atléta van, például Asafa Powell. A súlypont elhelyezkedése és eloszlása döntő lehet, a meglévő erőnek a sebességtartományba való átvitele átlagon felüli Boltnál."

Bolt magasabb és gyorsabb is, mint Gay és Powell

Gyulai, látva Bolt vasárnapi futását, úgy véli, még messze nem adott ki mindent magából: "Jó néhány 100 méteres futamot láttam és futottam már, s lehet látni egy emberen, hogy mikor ad ki magából száz százalékot. Bolt még távol volt ettől, saját maga a 9,4-et sem tartja elképzelhetetlennek, igaz, ahhoz majdhogynem steril körülmények kellenek. A vb-döntőn ez majdnem meg is volt: este fél tízkor megállt a kavargó szél, sőt egy kis hátszél még segítette is a versenyzőket."

Dobos egyetértett Gyulaival: "Ha az arcát nézed a lassításnál, látszik, hogy tud ennél még gyorsabban futni. Egy még jobb rajttal, egy még erősebb hátszéllel szerintem simán felülmúlhathatja ezt a rekordot is, ráadásul még csak 22 éves, így a következő 6-8-10 évben még tovább fejlődhet. De megjegyzem, az sem kizárt, hogy 19 másodpercen belül fogja futni a 200-at."

S hogy hol lehet az emberi teljesítőképesség határa? "Mindig azt mondják, 'ezt a csúcsot már nem lehet megdönteni', de az idő később mindig rácáfol erre. Azt kijelenthetjük, hogy hat másodperc alatt soha senki nem fogja lefutni a 100-at. Persze megtörténhet, hogy jön egy 210 centis ember, aki gyorsabb lesz még Boltnál is, és fut egy 8,47-et, ám az izomzat egy idő után alkalmatlan lesz tovább gyorsulni" - mondta Dobos.

Gyulai szerint hosszú távra nem érdemes jóslatokba bocsátkozni: "Amikor Carl Lewis 10 másodpercen belül futott, sokan azt mondták, hogy itt a vége. Nem így lett. Eltelik 20-30 esztendő, és ismét teljesen más dimenzióban lesz a 100 méteres sprinttáv is. Amilyen tempóban fejlődik például az orvostudomány, úgy lehet a 9,58 is rövid időn belül a múlté."

Carl Lewis 21 éve a szöuli olimpián 9,92-vel nyert, a felvételek alapján már-már szétrobbanó erőben lévő Ben Johnson akkori 9,79-es - később dopping miatt törölt - ideje is sokkal rosszabb, mint Bolt mostani 9,58-a. Dobos szerint az időeredmények javulásának nem csak egy oka van: "A sprinterek immáron nem rekortánon, hanem mondón futnak, így keményebb és gyorsabb a pálya, és hát a tudomány is nagyon fejlődik..."

Hol a teljesítőképesség határa 100 méteren?

A stanfordi egyetemen dolgozó biológus, Mark Denny legújabb cikkében 9,48 mp-nél húzta meg a minimumot, a statisztikus John Einmahl pedig 9,51-et jelölt meg Bolt vasárnapi világcsúcsa után. Egy 1997-es budapesti szemináriumon R. H. Morton új-zélandi fiziológus leszögezte: 100 m-en egyetlen ember sem kerülhet 9,15 mp-en belülre. A tavalyi év elején francia kutatók 9,726 mp-ben állapították meg a lehetséges világcsúcsot, ám Bolt ezt már a pekingi olimpián elért 9,69-ével túlszárnyalta. A jamaicai csodafutó egyébként a maga részéről 9,4 mp-et tart elképzelhetőnek.

A tudósok egyetértenek abban, hogy a 22 éves sprinter 196 centis testmagassága ideális a csúcsdöntéshez. A korábbi világrekorderek közül - időrendben haladva - Jesse Owens 178, Carl Lewis 188, míg Asafa Powell 190 centisen érte el sikereit. Bolt csúcssebessége - a berlini pálya 60. és 80. métere között - 44,7 km/óra volt, amely 0,8 km/órával több a Pekingben mért 43,9-nél. A vágtázó 41 lépést tett meg a célig, így lépteinek átlagos hossza 2,44 m volt.

A mindig tréfálkozó és előszeretettel pózoló atléta fantasztikus teljesítménye mindazonáltal még a középmezőnybeli tagsághoz is kevés a Föld leggyorsabb élőlényeinek összesített ranglistáján. A strucc 70, a versenyló 75, a gepárd pedig 120 km/órára képes, a vízben a 110 km/órával száguldó vitorláshal verhetetlen, a legsebesebb ismert állat pedig a vándorsólyom, amely időnként csaknem 300 km/órás zuhanórepülést is bemutat.

(MTI)

"Két tized, sőt 21 század a különbség Johnson 1988-os törölt és Bolt vasárnapi rekordja között, ami tényleg elképesztő. Én is olvasgatom a fórumokat, ahol 10-ből 9-en azt mondják, hogy Bolt kiváló eredménye kizárólag a doppingnak köszönhető, és akik a sportban benne élnek, ugyanígy vélekednek" - mondta el tapasztalatait a MASZ elnöke, hozzátéve, hogy ő az árral szemben haladva másképp gondolkodik minderről.

"Tudja mindenki, hogy a teljesítmények mögött álló tudományos háttér 'fokozódik'. Bizonyára van olyan segítség, ami lehet, hogy nem természetes. De tudomásul kell venni, hogy addig, amíg ezeket a szereket nem tudja kimutatni az üldöző oldal, addig nem beszélhetünk doppingolásról, csak legális segítségről. És ezt el kell fogadni, mert az atléták a sportból élnek, ebből tartják el a családjukat."

Gyulainak markáns véleménye van arról is, hogy az utólag lebukott sportolókat el kell-e tiltani vagy sem. "Rossz dolognak tartom a vádaskodást, de tovább megyek: ha nyolc-tíz év múlva ki tudnák mutatni, hogy illegális kategóriába tartozó szerrel élt egy bajnok, és tényszerűen ki lehet mondani, hogy ez káros volt az egészségére, még akkor sem hiszem, hogy egy Boltot a sárba kell tiporni és meg kell alázni. Úgy kell gondolkodni, hogy 'akkor lehetett használni, most meg már nem lehet'. Mindig a jelenhez kell alkalmazkodni."

Így futott világcsúcsot Usain Bolt (5:39-től tekinthetők meg a sokatmondó lassított felvételek):

Az elnök szerint a THG-botrányban érintett Dwain Chambers és Marion Jones is bajnok maradhatott volna. "Nem értettem egyet azzal, hogy megfosztották őket az érmeiktől. Igaz, eskü alatt vallották, hogy doppingoltak, ám azt a segítőeszközt, amit igénybe vettek, akkoriban nem lehetett kimutatni, tehát nem minősülhettek doppingszernek. Nem sportszerű visszamenőleg elvenni az érmeket, hiszen a két említett atlétának is sokat köszönhetett a sportvilág, részben rajtuk keresztül lehetett eladni az atlétikát. Persze minden esetet másképp kell elbírálni. Chambers megjárta a poklok poklát, még ha utólag is, de őszinte volt, és visszatért az elitbe."

Dobos Gábor - akit 2006-ban dopping miatt örökre eltiltottak - szerint elképzelhetetlen, hogy valaki tiltott szer nélkül olyan remek időt fusson, mint Bolt a vb-döntőben, ám a dopping nem minden. "Ha tíz embernek adsz doppingszert, mindannyian másképp fognak reagálni rá. Az élsport rengeteg dologból tevődik össze. Ha beadsz valakinek egy kiló doppingot, nem biztos, hogy jó időt fog futni. Ahhoz mindennek együtt kell lennie, s a rekordok mögött egy tudományos háttér, vagy úgy is mondhatnám, komoly boszorkánykonyha áll. Boltról az edzője egyébként azt mondta, hogy a jamaicai lekvártól fut ilyen gyorsan."

Gyulai Miklós szerint szintén pontosan lehet tudni, hogy ezek a teljesítmények nem a zsíros kenyér miatt jönnek, hanem kőkemény, tudományos kutatások révén. "Mindenki döntse el maga, hogy ez rendben van-e így, vagy nincs rendben. Akármi is a válasz, most mégis az 9,58-ról beszél a világ."

Dobos Gábor (balra) egyéni legjobbja 10,13 volt

A 39 éves elnök azt is elárulta: "Ha a sport által tudnék kiemelkedni, Isten adta tehetségem lenne, és ezt fölfedeznék azok, akik értenek ahhoz, hogy még gyorsabban futhassak, akkor nem gondolkodnék azon, hogy amit kapok, az jó-e vagy sem. Igaz, hogy kell hozzá egy bizonyos fajta bizalom, de nem lenne okom arra, hogy ne bízzak a segítőimben. Heike Drechsler, Marita Koch, Jarmila Kratochvílová mind a mai napig kicsattannak az egészségtől, és ott vannak tisztségviselőként az atlétikában. Más megiszik naponta egy üveg vodkát, vagy dohányzik, szóval mi nem káros az egészségre? Nézőpont kérdése."

Felvetésünkre, hogy az általa említett liberális megközelítés nem olyan-e, mintha a megmenekült bankrablót nem is tartanánk bűnösnek, Gyulai így felelt: "Nem a doppingolás mellett kardoskodom, csak azt gondolom, hogy azt kell büntetni, aki az érvényben lévő szabályokon belül csal. A bankrablás nem jó példa, hiszen az már az elkövetés pillanatában bűncselekmény. Félreértés ne essék: nem azt támogatom, hogy egy orvosi csoport addig kotyvasszon, amíg három lába nem lesz az embernek, hanem a tudományos kutatásokat. Hiszen ez nem bűn, ha arra irányul, hogy egy sprinter fejlődjön. Ne tömjék doppingszerrel, ám azzal nincs semmi baj, ha egy edző azon munkálkodik, hogy legális és megengedett keretek között minél többet hozzon ki a versenyzőjéből. Vannak csalók, de egy Bolttal, Powell-lel semmiféle olyan nem történt, ami miatt el kellene ítélni."

Talán ebben a cipőben, esetleg a páratlan lábban keresendő a Bolt-sikerek titka?

A 33 éves Dobos úgy véli, rágalmazás lenne azt mondani, hogy minden sprinter doppingol, ám mégis: "Amint telik az idő, a vér- és vizeletminták erre engednek következtetni. Ez egy szélmalomharc, és illúzió lenne azt hinni, hogy nem használnak tiltott szert az atléták."

A saját eltiltásáról annyit mondott: "Mindenki ellenem volt, egy mondatban ez a lényege. Ha tehetném, újra atléta lennék, mert imádtam sportolni, és mindent ugyanígy csinálnék. Illetve - szinte mindent ugyanígy, hiszen egy 30 éves bölcsességével adnék pár jó tanácsot a 20 éves énemnek, s akkor talán lényegesen többet ki tudtam volna hozni magamból."

Gyulai zárásképp elmondta, Bolt diadalának örülni kell, mert: "aki látta, átélte, annak nagy sportélményben volt része, és vélhetően nem azon gondolkodott, hogy mit szedhetett be a jamaicai világcsúcstartó. Azóta biztosan túl van a doppingvizsgálaton, nem pattant ki botrány, így mindegy, mit szedett - nem vétett a törvények ellen. Sikere óriási motivációt ad a hasonló sorban felnőtt gyerekeknek, példakép lett belőle."