Több támogatást remél az evezősök elnöke

Kétezer-kétszáz evezős szerepel a hazai szövetség nyilvántartásában, közülük ketten - Haller Ákos és Pető Tibor - világbajnokságot nyertek az idén, a sportág történetében elsőként. A sikernek egyelőre több a szakmai, mint az anyagi fedezete, Dávid Imre, a 108 éves szövetség elnöke szerint a hasonló eredményeket felmutató országok tízszeres pénzből gazdálkodnak. Az elnök abban bízik, hogy a vb-arany hatására többen érdeklődnek majd a evezés iránt, és nemcsak olyanok, akik versenyezni akarnak, hanem a szponzorok is.

Dávid Imre igazi vezér-evezős: jelenleg az Agroinvest elnök-vezérigazgatója, korábban pedig hosszú éveken keresztül maga is a hajóban ült, négyesben és nyolcasban, nyolcszoros magyar bajnok és olimpikon volt. Mivel a hazai sportszövetségek első embereit túlnyomórészt gazdasági szempontok alapján választják meg, ne csodálkozzunk azon, hogy ő is abban az évben lett az evezősök elnöke, amikor cégében vezérigazgatóvá lépett elő. Döntéshozóként a maga - és a vállalat - eszközeivel támogatja a sportágat, persze nem annyival, amennyit a szíve diktálna, csupán néhány millióval. És az is komoly segítség, hogy megelőlegezik a pénzt egy új hajóra, nem kell megvárni, amíg a szövetség számláján összegyűlik a szükséges összeg.

Az evezés ugyanis költséges sportág, az a hajó például, amelyben Haller Ákos és Pető Tibor megnyerte a világbajnokságot, több mint négymillió forintot ér. A szövetség viszont szegény: a hajókat nem váltott sofőrök vontatják a külföldi versenyekre, hanem az edzők, és a vb-re is egyedül az éremesélyes páros utazhatott repülővel, csak az ő felkészülésüket, versenyeztetésüket finanszírozzák teljes egészében. A vb-ötödik Varga Tamás költségeinek a felét fedezik, a többiek pedig a klubjuk pénzén - vagy a sajátjukon - versenyeznek, a szövetség csak hajót, lapátot ad. Tíz éve működik egy sajátos ösztönzőrendszer: ha egy nagy versenyen jól szerepel valamelyik egység, a szövetség megtéríti a költségeit.

Szerencsére a versenyzők nem kerülnek sokba, mert nem profik: a válogatottak valamennyien egyetemisták, főiskolások. Egy ideig nálunk is az volt az uralkodó irányzat, amit NDK-módszernek nevez az elnök: főállású evezőseink voltak, szerény eredményekkel. Azóta változott a helyzet, az edzéseket ma már a versenyzők civil elfoglaltságához igazítják. Az idei vb-arany nem a semmiből jött elő, évek óta vannak világbajnoki döntőseink - Kokas Gergely bronzérmet is nyert -, de ők nem kerültek reflektorfénybe.

Még egy fontos változás történt az elmúlt években: a nagy klubok egymás után estek szét, az evezősök kiváltak, megalakították saját egyesületeiket. Dávid Imre sarkosabban fogalmaz: kitették őket, mert sokba kerültek, és a spórolás legegyszerűbb módját választották. Ez olcsóbb volt, mint fenntartani a csónakházat, a hajókat. Az önálló klub tehát bérleti díjat fizet azért a létesítményért, amelyet addig ingyen használt, és kénytelen volt megvásárolni a saját sporteszközeit. Az evezősök magukra maradtak, illetve a maguk urai lettek - nézőpont kérdése. Az viszont tény, hogy összefogtak, és megmentették a pusztulásra ítélt szakosztályokat. Az összefogás, az összetartás amúgy is jellemző a sportágra - folytatja az elnök -, hiszen amikor a versenyzők, edzők szabadságra mehetnének, vízi túrára indulnak. Ugyanúgy, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor még nem volt ilyen rohanós a világ.

Igaz, annyi hajó ma már nincs az országban, mert a hajdani vállalati, szakszervezeti csónakházak nagy részét szétszórta a privatizáció, de most már nem fogynak tovább a klubok, sőt, újak is alakulnak. Jelenleg harminckét egyesületben 2200 regisztrált versenyző van, az idei országos bajnokságon 730-an indultak, az utánpótlás pedig csaknem megduplázódott.

Az összetartozást szeretnék erősíteni azzal, hogy nyilvántartásba vennének mindenkit, aki evez, akár jelképes, egyforintos tagdíj fejében is. Mert egyre több a hobbievezős az országban, Dávid Imre például a gyártóktól tudja, hogy az utóbbi időben tizenhárom, milliós értékű hajót hoztak be magánszemélyek. A világbajnoki siker pedig már most, néhány nap alatt érződött: több szülő érdeklődött a szövetségben, hogy melyik klubba írathatná be a gyerekét.

A szponzorok telefonhívásaitól egyelőre nem izzanak a vonalak, de a vb-n reklámozó Vodafone máris jelezte, hogy megtalálta a számítását. A nemzetközi szövetség által engedélyezett felületen két-három szponzor neve jelenhet meg a hajókon, tehát további támogatókat várnak. A szakemberek megvannak, a sportág iránt érdeklődő fiatalokat hajóba tudják ültetni, a többi pedig pénzkérdés. Dávid Imre úgy számol, hogy a hasonló eredményeket felmutató országok szövetségei a magyar evezősök költségvetésének tízszeresét használják fel. Az elnök állítja, ha az egységnyi pénzből kitermelt eredmények alapján hirdetnének világbajnokot, a mi evezőseink sokkal több aranyérmet nyernének.

Lépesfalvi Zoltán

Korábban:

• Hallerék új mesét írtak Luzernben
• Aranyérmes a Haller, Pető páros az evezős vb-n