Mike Tyson legyőzte Brian Nielsent

A korábbi nehézsúlyú bokszvilágbajnok a hivatalos döntés szerint a 7. menetben technikai KO-val győzött, a valóság az, hogy a dán nem állt ki a 7. menetre. Az amerikai 49. győzelmét aratta, ebből 43 találkozót a tervezettnél előbb fejezett be. De nem is ez a lényeg.

Tyson a dánnak sem kegyelmezett

A fokozott érdeklődés ellenére a találkozó előtt nem történtek amolyan "tysonos" dolgok. Később azért igen, mert az egyik bokszoló lemajmozta a másikat. Csak éppen nem Tyson Nielsent, hanem fordítva. Amíg ez a sztori meg nem történt, szinte nem is tudta az ember, hogy egyáltalán nehézsúlyú búnyómeccs - Tysonnal! - lesz a hétvégén. Vas Miska dániai tartózkodása alatt végig azt mondta, remek erőben van, s biztos benne, hogy legyőzi ellenfelét. Sportszerűen beszélt ellenfeléről, ha nem Tysonról lett volna szó, még azt hitte volna az ember, hogy tart a a dántól.

Elment azért egy koppenhágai mulatóba is, ahonnan végül menekülnie kellett rajongói elől, de semmi balhé. Ellenben Nielsen adott egy "stuffot", majomembernek nevezte ellenfelét. Aztán stábja magyarázkodni kezdett, hogy a jelző nem is Tysonnak, hanem az egyébként a dánt lépten-nyomon ócsárló Tyson-sleppnek szólt, de erre már az állítólagos érintett is reagált, mondván, nagyon megbünteti Nielsent.

A dolgot megerősítendő, a meccs előtti bevonuláson szép kis horgolt sapkáján a "Büntetés" felirat tudatta, hogy Vas Miska nem felejt... Hogy ez a boksztudására is vonatkozik-e, azt már nem állítható bizton. Az első menetben a viharos Tysont láthattuk, de ma már vannak, akik ellenállnak az ütészuhatagnak. Most lehet azon vitatkozni, hogy ezek már nem olyan erős ütések, meg azon is, hogy maga Tyson sem bírja már olyan intenzitással szórni a pofonokat mint régen, a tény az, hogy a brutális fenevad a találkozó előre haladtával tanácstalanná válik - de ezt már tudtuk a Holyfield elleni meccsek óta.

A dánt azért szépen elverte, de az már korántsem biztos, amit nyilatkozott, hogy neki a Rahman-Lewis meccsen az elölálló sikere jönne jobban, mert az ő stílusát jobban szereti. Egy biztos, a hosszú karú Lewis ellen nem leányálom a bunyó, de a jó verekedő Rahman elleni menetek sem lennének lakodalmas menethez hasonlíthatóak.

Hűvös tárgyilagossággal ennyi történt a múlt héten a Koppenhágában, azonban a kulisszák mögé bepillantva, jóval többről van szó. A dolog lényege, hogy minden idők legfiatalabb nehézsúlyú világbajnoka olyanyira visszatért a boksz körforgásába, hogy ha csak valamilyen fatális esemény nem jön közbe, vb-övért bokszolhat! Nem mindennapi történet ez, amelyben egyértelműen a pénz játssza a főszerepet. Mert miről is van szó? Amikor világbajnok lett, a szakértők azt mondták, talán még meg sem született, aki legyőzheti. A sportágat szeretők kénytelen-kelletlen vallották be, hogy ebben az esetben érdektelenné válik a nehézsúlyú profi bunyó, nem beszélve arról, hogy a hivatásos boksz húzó "iparága" közvetve a többi súlycsoport életére is kihat. Olyan megoldást kellett találni, ami megmenti a bokszot az érdektelenségtől. Az kimondottan jót tett, hogy Tyson 1990-ben világbajnoki címmérkőzésen kikapott James Douglastól, de a fenevad ettől újra lábra kapott. Ezért amolyan "isteni
megoldásként" ráküldtek egy attraktív menyecskét, majd a nyakába akasztottak egy pert nemi erőszakért. Tysont három évre kivonták a forgalomból.

Közben szép csendben megerősödött a súlycsoport. Evander Holyfield nem vonult vissza, jobb lett mint valaha, Lewis egyre félelmetesebb bunyót produkált, a másik oldalról nézve pedig egyszer csak azon kapta magát a világ, hogy 1996-ban Tyson újra világbajnok lett. A jegelés megtette tehát a hatását: novemberben Holyfield ellen bokszolhatott, a veresége utáni visszavágón pedig jött az a bizonyos fülharapásos meccs. Tyson lassúbb lett, de ez csak jót tett a boksznak, mert még mindig dicsőség volt legyőzni, ergo a menedzserek busás haszonért dolgozhattak. Ám a történet majdnem megbicsaklott. Az még rendben volt, hogy egyszer kikapott Holyfieldtől, de a fülharapást nehezen nyelte le a világ. Lehetett ugyan azt mondani, hogy a fennmaradás és az eltűnés mezsgyéjén az életösztön ilyen brutális reagálásra kényszerítette, de ezt a cselekedetet olyannyira nem lehetett megmagyarázni, hogy 15 hónappal az esetet követően a nevadai sportbizottság szavazott arról, hogy visszakaphatja-e versenyzői engedélyét. Mondjuk ki, Tyson legnagyobb pontozásos diadalát jelentette, hogy a bizottság tagjai 4-1-es arányban megszavazták, hogy folytathatja karrierjét. S a sztori innen folytatódott.

Hogy ne menjen minden simán, két úgymond meg nem történtté nyilvánított meccs is van a listáján, egyik "no contest" döntés akkor született, amikor Norrist gong után ütötte le, Golota elleni meccsét követően pedig nem volt hajlandó elmenni a doppingvizsgálatra. De a Tyson-jelenség remekül működik, az érdeklődés ébren tartására kimondottan jól jön, hogy ügyei következtében Damoklész kardjaként szinte állandóan ott lóg a feje felett, hogy viszavonhatják versenyzői engedélyét. S mégis ettől kerek a történet, már az őt utállók is azt várják, mikor bokszol, mert akkor történik valami. Nem véletlen tehát, hogy már a Nielsen elleni meccs előtt nyilvánosságra hozták, ha nyer, szinte százszázalékos garanciát kap, hogy kihívhatja a Rahman-Lewis találkozó győztesét. Ne kételkedjünk benne, ki is hívja majd. Elvégre a shownak folytatódnia kell!

Korábban:

• Tyson nehezebb, mint valaha
• Vas Miskát lemajmozták
• Tyson Nielsenen át akar címmérkőzéshez jutni
• Tyson jó erőben van
• Szóban már szemtől szemben
• Nielsen felkészült Tyson ellen

Thury Gábor