Társoldalunk:

Fesztiválhangulat és gyorslift az atlétikai Eb-n

A magyarok eddig 14 aranyérmet nyertek az atlétikai Európa-bajnokságok 1934 óta íródó történetében. Legutóbb, Budapesten Gécsek Tibor állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Négy éve a kalapácsvetésben csak az volt a kérdés: Kiss Balázs vagy Gécsek nyer. Végül Gécsek 82,87 méteres dobásával szerezte meg a győzelmet. A hagyományos magyar sikerszámban Zsivótzky Gyula 1962-ben diadalmaskodott. A legeredményesebbnek a súlylökő Varjú Vilmos bizonyult, aki Belgrádban, majd 1966-ban Budapesten is nyert. 

A magyar Eb-aranyérmesek:
1934, Torino:
Szabó Miklós, 800 m, 1:52.00 p
Kovács József, 110 m gát, 14.8 mp

1938, Bécs:
Csák Ibolya, magasugrás, 1,64 m

1954, Bern:
Szentgáli Lajos, 800 m, 1:47.1 p
Rozsnyói Sándor, 3000 m akadály, 8:49.6 p
4x100 m váltó (Zarándi László, Varasdy Géza, Csányi György, Goldoványi Béla) 40.6 mp
Földessy Ödön, távolugrás, 7,51 m

1962, Belgrád:
Varjú Vilmos, súlylökés, 19,02 m
Zsivótzky Gyula, kalapácsvetés, 69,64 m

1966, Budapest:
Varjú Vilmos, 19,43 m

1969, Athén:
Németh Angéla, gerelyhajítás, 59,76 m

1974, Róma:
Bruzsenyák Ilona, távolugrás, 6,65 m

1978, Prága:
Papp Margit, ötpróba, 4655 pont

1998, Budapest:
Gécsek Tibor, kalapácsvetés, 82,87

KAPCSOLÓDÓ CIKK