Vágólapra másolva!
Bár a téli ötkarikás játékok történetének eddigi egyetlen magyar származású aranyérmese, az 1994-ben Lillehammerben 1500 méteres gyorskorcsolyázásban osztrák színekben győztes Hunyady Emese térdsérüléssel bajlódik, bízik benne, hogy egy olimpia még belefér a pályafutásába. Mégpedig egy nyári: tervei szerint a 2004-es athéni játékokon kerékpározóként, a 3000 méteres egyéni üldözőversenyben indulna.
Forrás: EPA
Lillehammer olimpiai bajnoka kipróbálná magát a kerékpársportban is Fotó: EPA

Az 1987 óta Ausztriában élő Hunyady tavaly februárban 35 évesen a Salt Lake City-i olimpián 3000 méteren élete legjobb időeredményével lett kilencedik, úgy, hogy a játékok előtt komoly sérüléssel bajlódott. És sajnos ezen a téren azóta sem történt javulás.

- Mennyi időre látogatott haza? - kérdeztük Hunyady Emesét a budapesti Jégcsarnokban rendezett múlt heti junior rövid pályás gyorskorcsolya vb-n, amelyen nézőként volt jelen.
- Most csak néhány napra, de állandó ingázásban vagyok Ausztria és Magyarország között. Sajnos bőven jut időm az utazgatásra, mert megint sérült vagyok. Nem új keletű a probléma, már harmadik esztendeje szenvedek a térdemmel.

- Pedig tavaly megműtötték.
- Nem is egyszer, szinte egyfolytában műtenek. Éppen ezért az utóbbi időben nem vagyok túlzottan rózsás hangulatban.

- Mostanában korcsolya nem is volt a lábán?
- Volt, de hamar le kellett vennem. Az már biztos, hogy most hosszú kényszerpihenő vár rám, ebben a szezonban nem versenyezhetek. Majd jövőre.

- És mi a helyzet a kerékpározással? A múlt évben tett egy nyilatkozatot, miszerint ebben a sportágban megcélozná az athéni olimpiát.
- Valóban így gondoltam, mégpedig a 3000 méteres egyéni üldözőversenyben. Ám a kerékpározáshoz is nélkülözhetetlen a jó térd, így most ez a tervem is eltolódott. Úgy terveztem, hogy márciusban teljesítem azt a szintidőt, amivel már Világkupa-futamokon indulhatnék, és bíztam benne, hogy majd ezeken a versenyeken is jól szerepelek. Ebből azonban idén már nem lesz semmi. Persze egyáltalán nem adom fel, mert az athéni indulás lehetőségét az olimpia előtt két hónappal rendezendő világbajnokságon is meg lehet szerezni. Remélem, hogy majd azon sikerül. A gyorskorcsolyázóknál amúgy megszokott, hogy nyáron kerékpárversenyeken indulnak. Én is rengeteget kerékpározom, májustól szeptemberig legalább ötezer kilométert letekerek. Ma már bosszant, hogy amikor öt-hat éve egyáltalán nem voltak térdproblémáim, nem hajtottam rá versenyszerűen erre a sportágra. Persze akkor is elsősorban gyorskorcsolyázónak tartottam volna magam, és most is annak tartom.

- Tehát bízik a folytatásban.
- Minden az egészségemtől függ.

- Talán még két olimpia is belefér a pályafutásába? Egy téli és egy nyári.
- Mindkettő már biztos nem. S mivel a nyári van előbb, az olimpiákat tekintve már csak az athéniban gondolkozom.

Fábik Tibor