Vágólapra másolva!
Ritkán mondanak ilyesmit egy nagyváltósúlyú meccsre abban a sportágban, amelyet - minden tekintetben - a nehézsúly ural. Mégis: a magyar idő szerint vasárnap hajnali háromkor a Las Vegas-i MGM Grand Arenában sorra kerülő Oscar De La Hoya-Shane Mosley világbajnoki döntő a WBO és a WBA övéért nemcsak a 2003-as esztendő, hanem minden idők egyik legnagyobb bokszmeccse lehet. Már csak azért is, mert a a három évvel ezelőtti, Mosley által megnyert első összecsapás óta De La Hoyának komoly el(le)számolnivalója akad Mosley-val.

Az 1992-es barcelonai olimpián az Egyesült Államok válogatottjának egyetlen aranyérmét szerezte Oscar De La Hoya a német Rudolph elleni 7:2 arányú pontozásos győzelemmel - sokáig emlékezetes pillanat, ahogy egyik kezében amerikai, másidkban mexikói zászlóval ünnepli magát a szorítóban -, majd azzal a lendülettel, 19 évesen át is ment a profik táborába, ahol minden idők egyik legkáprázatosabb karrierjét futotta be.

Egyike lett a boksztörténelem három olyan csillagának, aki öt súlycsoportban is világbajnoki címet szerzett: 130 fontban (58,5 kg) kezdte, majd ahogy erősödött, úgy araszolt egyre feljebb: 60,75 kg, 63 kg, 66,15 kg, végül most 69,3 kg, azaz 154 font. A tizenegy év alatt olyan skalpokat tűzött az övére, mint Pernell Whitakeré, Julio César Chávezé vagy legutóbb Fernando Vargasé. A "Golden Boy" - Aranyfiú - hívei szerint Roy Jones Jr. Mellett vagy előtt napjaink "pound-for-pound", azaz súlycsoportoktól függetlenül legjobb profi ökölvívója. Karrierje során összesen kétszer kapott ki 36 győzelem mellett: 1999-ben, vitatott körülmények között, Felix Trinidadtól, majd 2000-ben - simán, de csak 2:1 arányú pontozással - éppen Shane Mosley-tól.

"Sugar" Shane Mosley egy évvel idősebb ellenfelénél, szeptember 7-én ünnepelte 31. születésnapját. 2002-ig csak gyüzelmek álltak a számláján, mígnem tavaly januárban kikapott attól a Vernon Foresttől, aki már tíz évvel korábban is megállította őt, midőn az Egyesült Államok barcelonai olimpiára készülődő válogatottjába kerülésért meccseltek. Aztán a júliusi visszavágót is Forest nyerte, miután Mosley felment nagyváltósúlyba, hogy megvívja a De La Hoya elleni visszavágót.

Kettejük közül az időközben a mexikói állampolgárságot is megszerző (amúgy Los Angeles-i születésű, de mexikói szülőktől származó) De La Hoya a jóval ismertebb. Olyannyira, hogy a minap, amikor Mosley hitelkártyájával fizetni akart a vasárnap éjszakai meccsnek otthont adó MGM Grand Hotel ajándékboltjában, az elárusító személyazonossága igazolására kérte az általa ismeretlen ökölvívót... Egy másik jele az ismertségbeli különbségnek: De La Hoya 17 millió, míg Mosley csak 4,5 millió dollárt kap a meccsért, melynek egyébként a bukmékereknél előbbi az esélyese, 2,5:1 arányban.

Az MGM Grand megnagyobbított színháztermének mind a 16 000 helyét hetekkel ezelőtt eladták, a feketepiacon tízezer dollárért vesztegetnek egy belépőt, s a darabonként 50 dollárba kerülő "pay-per-view", azaz fizetős tévéközvetítésre 700 000 előfizetés érkezett, ami kapásból 35 millió dolláros bevételt jelent.

De La Hoya krónikusan sérült bal keze ugyan ezúttal is rakoncátlankodik, de a bajnok azt mondja: nincs akadálya annak, hogy emlékezetes meccsen mondjon búcsút szeretett közönségének. Elképzelhető ugyanis, hogy ez lesz az énekesi pályával is kacérkodó "Aranyfiú” hattyúdala, ugyanis ha sikerül Mosley-nak visszavágnia, már nem marad számára meghódításra váró csúcs.

Ch. Gáll András