Bor Barna végigverte a világot

Parádésan zárta az esztendőt Bor Barna, a paksi Atomerőmű SE 20 éves cselgáncsozója, aki a nehézsúlyban szűk egy hónap alatt végigverte a világot. November végén Moszkvában megnyerte a 23 éven aluliak Európa-bajnokságát, majd aranyérmes lett a dél-koreai Szuvonban rendezett egyetemi és főiskolai vb-n is. S itt tevékeny részt vállalt abban is, hogy a magyar együttes a csapatversenyben bronzérmet szerzett.

- A cselgáncs mellett a Pécsi Tudományegyetemen tanul, s most nyilván a vizsgaidőszak közepén van. A tanárok "megenyhülnek", ha egy újdonsült egyetemi világbajnokot vizsgáztatnak? - kérdeztük Bor Barnát.
- Nem hiszem. De szerintem nem is tudják, hogy milyen eredményeket értem el a versenyeimen. Szerencsére már a vizsgák nagy részén túl vagyok, bár azért akad néhány, ami még vár rám.

- Milyen szakon tanul, és hányadéves?
- Testnevelő tanári szakon másodéves vagyok, és levelező tagozaton tanulok.

- Hogy sikerült elérnie, hogy az iskola mellett szűk egy hónapon belül kétszer is csúcsformában legyen a tatamin?
- Az az igazság, hogy a fő versenyem az U23-as Eb volt, az edzőm, Hangyási Laci bácsi erre hegyezte ki a csúcsformámat. A főiskolai vb-re úgy utaztam el, hogy ez már csak afféle levezetés, lazítás lesz az év végén.

- De aztán nem így alakult.
- Nem bizony, kőkemény verseny lett, és természetesen nagyon örülök, hogy itt is a dobogó legfelső fokára állhattam. A záró napon aztán a csapatversenyben bronzérmesek lettünk, mind a három meccsemen győztem, az ellen a japán srác ellen is, aki előzőleg első lett a 100 kg-os súlycsoportban.

- Moszkvában és Szuvonban együttesen hány meccset vívott meg győztesen?
- Lássuk csak... Moszkvában ötöt, Koreában négyet, majd csapatban hármat, vagyis összesen tizenkettőt.

- S zömében idősebbek ellen, ugye?
- Igen, de ez nem volt újdonság a számomra. Két éve, másodéves juniorként már indultam a ljubljanai U23-as Eb-n, akkor is szereztem érmet, igaz, még csak bronzot.

- Azóta már a felnőttek között is letette a névjegyét, tavaly Eb-5. lett, megnyerte a Hungária Világkupát, idén bronzérmet szerzett a rotterdami Vk-n, a tamperei Eb-n pedig a hetedik helyen zárt. Mennyire respektálja a nehézsúly legnagyobb alakjait?
- Az lebeg a szemem előtt, hogy senki sem verhetetlen, és mindenki esett már nagyot a szőnyegen. Idén a moszkvai szuper Világkupán, ahol ötödik lettem, majdnem "megfogtam" az orosz Mihalint, aki háromszoros világ- és hatszoros Európa-bajnok. És azon vagyok, hogy legközelebb le is győzzem. Ha ki akarok jutni a pekingi olimpiára, márpedig ez a tervem, akkor a kvalifikációs versenyeken az olimpiai és vb-érmesekkel is fel kell vennem a harcot. Igaz, hogy ők rutinosabbak nálam, én viszont fiatalabb vagyok, és így jobban bírom a tempót.

- Mikor kezdődik a kvalifikációs sorozat?
- Áprilisban a belgrádi Eb-vel, itt már lehet pontokat gyűjteni. A Rio de Janeiró-i vb-ről pedig a súlycsoportok első öt helyezettjei automatikusan kijutnak az olimpiára, s a legjobb lenne itt rögtön megszerezni a kvótát. Persze, azt se bánnám, ha megnyerném az Eb-t, és aztán hozzá még egy szuper Világkupát, ez a két győzelem is biztos pekingi részvételt érne...

- S nyilván februárban jól akar szerepelni a Hungária-kupán is.
- Úgy tudom, hogy négyen - Braun Ákos, Ungvári Miki, Nagysolymosi Sanyi és én - kihagyjuk a Hungária-kupát, helyette a párizsi és a hamburgi szuper Világkupán veszünk részt.

- Ez azért meglepő hír. Mit szól hozzá?
- Nem tagadom, én inkább Budapesten indulnék, mint Hamburgban, de természetesen elfogadom az edzőm döntését.

Fábik Tibor