Társoldalunk:

Magyar kardsiker görög névvel

2008.01.10. 9:46

Az elmúlt hét végi hat fegyvernemes Héraklész junior Világkupán döcögősen kezdtek vívóink, hiszen pénteken egyikük sem jutott döntőbe. A második napon aztán a kardozó Várhelyi Anna bronzérmes lett, vasárnap pedig a férfikardozóknál a 17 éves Iliász Nikolász győzelme után nem a görög, hanem a magyar szurkolók örülhettek a Syma-csarnokban.

- Honnan a különleges neved? - kérdeztük bevezetésképpen a Vasas kardvívóját, Gerevich György tanítványát, akinek eddigi legjobb eredményei a tavalyi kadet Európa-bajnokságon csapatban szerzett arany-, valamint a szintén tavalyi junior Eb-n csapatban kivívott ezüstérme.
- Édesapám görög, de már ő is Magyarországon született, nem csak én.

- Akkor nyilván jól beszélsz görögül.
- Ellenkezőleg, alig néhány szót tudok. Akkor kellett volna megtanulnom, amikor még kisebb voltam, de nagyon ellenálltam... S most már nem hiszem, hogy sikerülne elsajátítanom a nyelvet.

- A hét végi verseny előtt mi volt a célkitűzésed?
- Az, hogy jussak be a nyolcas döntőbe, és reálisan nézve a dolgokat többre nem is számíthattam. Ám bekerültem a négybe, ahol egy viszonylag könnyebb ellenfelet kaptam, s utána máris ott találtam magam a döntőben. Itt aztán a junior világranglista második helyezettje ellen kellett vívnom, vagyis egyáltalán nem én számítottam az esélyesnek. Arra, hogy mégis nyerhetek, csak akkor mertem gondolni, amikor 14-12-re vezetettem, és csupán egyetlen tus kellett a végső sikerhez. Addig ez meg sem fordult a fejemben. De sikerült 15-12-re győznöm.

- A Héraklész Világkupa záró napjáig a válogatott mindössze egy bronzot tudott felmutatni, és a férfikardozóknak kellett megmenteni a becsületet. Ez mennyire feszélyezett?
- Inkább a csapattársamat, Szilágyi Áront feszélyezte, hiszen ő tagja volt a tavaly Szentpéterváron felnőtt világbajnoki címet szerzett magyar csapatnak, így most mindenki tőle várta az aranyérmet. Sajnos hamar búcsúzott, szerintem éppen azért, mert túlságosan is szeretett volna bizonyítani. Rajtam viszont egyáltalán nem volt teher, hiszen én még a juniorok között is fiatal vagyok.

- A junior világranglistán hányadik vagy, és hol állnak a többiek?
- A Héraklész-kupa megnyerésével feljöttem a tizenharmadik helyre, előtte huszonharmadik voltam. A tizenharmadik helyen egyébként Gáll Csabával állok holtversenyben, Áron pedig a harmadik a rangsorban.

Forrás: [origo]
Iliász Nikolász Schmitt Páltól, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökétől vehette át a győztest megillető serleget

- És a kadet mezőnyben hol a helyed? Mert te még ebbe a korosztályba tartozol.
- Kadet világranglistát nem vezetnek, de ebben az idényben volt két nagy nemzetközi verseny, az egyik Gödöllőn, a másik Lengyelországban, és mindkettőt sikerült megnyernem.

- Ha ilyen sikeres a fiatal generáció, remélhetjük, hogy a londoni olimpián is ütőképes csapatunk lesz?
- Ne kiabáljuk el, de szerintem is bízhatunk benne, hogy így lesz.

- S te is ott lehetsz abban a csapatban?
- Szeretnék ott lenni. Szinte biztos, hogy a jelenlegi magyar kardcsapat kijut Pekingbe, és Áron 18 évesen ott lehet az olimpián. S az ő példáját látva, én is egyre nagyobb célokat tűzhetek ki magam elé.

- Az év végén a felnőtt magyar bajnokságon hol végeztél?
- A tizenhat között estem ki, és a nyolcas döntőbe jutásért éppen Árontól kaptam ki.

- Visszatérve a Héraklész Világkupához, bár Gerevich György az edződ, a pást mellől olykor mégis az olimpiai ezüstérmes Nemcsik Zsolttól kaptad az instrukciókat.
- Igen, felváltva adták a tanácsokat. Gyuri bácsi sokszor úgy van vele, hogy az asszó közben nem akarja összezavarni a versenyzője gondolatait. Ám kifejezetten jól jött, amikor Zsolt bekiabált a pástra, vagy amikor a szünetekben felhívta a figyelmemet néhány dologra. Az ő jelenléte is sok erőt adott.

- Mi lesz a következő versenyed?
- A hét végén utazunk Németországba, Göppingenbe, itt is egy junior Világkupa-versenyt rendeznek.

- De most már vélhetően nem csak az a célkitűzésed, hogy jussál be a nyolc közé, ugye?
- Most már a négybe jutást céloztam meg.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK