Merészebb fotókat is bevállalna az Eb-bronzérmes Szepesi Nikolett

Tavasszal az eindhoveni Európa-bajnokságon 200 méter háton bronzérmes lett, a pekingi olimpián azonban az elődöntőbe sem került Szepesi Nikolett. A 21 éves úszónő mentségére legyen mondva, törött kézzel állt rajthoz a Vizes Kockában. Azóta már meg is műtötték, ő pedig állítja: jövőre a római vb-n kiköszörüli a csorbát. Addig pedig a modellkarrierjét is igyekszik építgetni.

Szepesi Nikolett kálváriája április végén kezdődött, amikor otthon a testvérével huzakodott a televízió távirányítójáért, és ebben ő húzta a rövidebbet, a jobb kezén eltört a négyes középcsont. Ám az olimpia akkor még messze volt, és mindenki biztosra vette, hogy három hónap múlva már nem is emlékszik majd a balesetre. Sajnos azonban még jelenleg is ennek a következményeit nyögi.

- Mi a helyzet most a kezével? - érdeklődtünk a versenyzőnél.
- Múlt szerdán újra megműtöttek, egy napot kellett bent töltenem a kórházban, és remélem, most már minden rendben lesz. A vizsgálatok kiderítették, hogy nem forrt össze a csontom, mert a három csavar nem rögzítette megfelelően. Jelenleg már öt csavar és egy lemez rögzíti, plusz még egy csontdarabot is be kellett építeni, amit amúgy a csuklómból vettek ki pótlásként, mert az ominózus kézközépcsont időközben megrövidült. Most már tudom, hogy három-négy hónapig törött kézzel úsztam, tehát Pekingben is... De bármennyire is fáj ez az olimpia, már nem változtathatom meg a történteket, és csakis előre nézek.

- Megnézte, hogy az eindhoveni idejével, vagy ha azon kicsit javítani tud, hol végzett volna az olimpián?
- Azt hiszem, hogy bejuthattam volna a döntőbe, ám ezen már felesleges rágódni, és én sem teszem. A "mi lett volna, ha..." kezdetű mondatoknak a sportban nincs sok értelmük. Ezért is vallom, előre kell nézni. Eldöntöttem, hogy a londoni olimpiáig biztosan folytatom a versenyzést. Már Athénban is ott voltam, és ha elmondhatom majd, hogy úszóként három olimpián jártam, azt hiszem, arra büszke lehetek.

- A pekingi játékokról, a versenyekről, a rendezésről milyen benyomásokat szerzett?
- Abszolút pozitívakat, ez egy szuper olimpia volt! A helyiek elmondhatatlanul kedvesek és segítőkészek voltak. Azt pedig mindenki láthatta, hogy lenyűgöző létesítményeket építettek a játékokra. S ha a versenyek nekem nem is jöttek össze, arra mindig szívesen emlékszem majd, hogy februárban a Vizes Kockában az uszodaavatón én nyertem a kétszáz hátat, százon pedig negyedik lettem. Nem bánnám, ha holnap újra kezdődne az olimpia, én azonnal visszamennék!

- Be kell érnie a decemberi rövid pályás úszó Európa-bajnoksággal, Rijekában. Feltéve, ha itt egyáltalán szándékozik indulni.
- Igen, ez még tényleg kérdéses. A rövid pálya egyébként sem az én világom, és természetesen még meg kell várom, hogy a kezem teljesen rendbe jöjjön. A csontosodási idő öt-hat hét, addig biztosan nem kezdem el az edzéseket. De mint verseny, nekem igazából már a jövő évi római világbajnokság lebeg a szemem előtt, ott szeretnék egy szép eredményt elérni.

- S addig a modell karrierjét is megpróbálja építgetni? Mert idén már több fotón is láthattuk, fogalmazzunk úgy, lengébb öltözetben.
- Igen, érdekel ez a világ, és ha művészi képek készülnének, akár egy igazán merész sorozatot is bevállalnék...

- Szerdán ünnepelte a névnapját, csütörtökön pedig a születésnapját, most lett 21 éves. Nem bosszantó, hogy gyakorlatilag egybeesett a két jeles nap?
- Ezzel a helyzettel azért az évek során már sikerült megbarátkoznom, szóval, nem gond, hogy így összecsúsznak az ünnepek. Különben is, a szülinapi bulimat jövő pénteken tartom, nagy vendégsereggel!