Vágólapra másolva!
Bár meglátása szerint a négy évvel ezelőtti helyzethez képest jóval erősebb lett a mezőny, Knoch Viktor bízik benne, hogy a torinói téli olimpián szerzett ötödik helyezése után a vancouveri ötkarikás játékokon is ott lesz a legjobbak között a rövid pályás gyorskorcsolyázóknál. A még mindig csak 20 éves versenyző három távon áll rajthoz a Pacific Coliseumban, s úgy gondolja, hogy 500 méteren lehet képes a legjobb eredményre.

Amikor négy éve Torinóban Knoch Viktor 1500 méteren az ötödik helyen zárt, személyében 26 esztendő szünet után lett újra pontszerzőnk téli olimpián. Nem sokkal utána női 1500-on Huszár Erika negyedik lett, s rövid pályás gyorskorcsolyázóink most is messzire juthatnak.

- Már egy hete Vancouverben vagytok. Milyen körülmények közé kerültetek? - kérdeztük Knoch Viktort, akit az interneten keresztül értünk el az olimpiai faluban.
- Az út majdnem egy napig tartott, de ehhez mi már hozzászoktunk, hiszen gyakran utazunk távoli Világkupákra. Így az időeltolódás sem okozott nagy problémát, viszonylag hamar átálltunk. Az olimpiai faluban akadnak nyolcemeletes épületek is, bennünket azonban egy kisebb házban szállásoltak el, olyan lakásokban, amelyeket már el is adtak. Viszont még nincsenek teljesen berendezve, így a konyhát nem tudjuk használni, s egyébként is, farostlemezekkel elzárták előlünk. A szobák is meglehetősen üresek, mert a hálószobánkban ugyan két ágy van, a nappaliban a tévé előtt csak egy fotel. De nem panaszkodom, mert valamivel így is otthonosabb helyünk van, mint négy éve Torinóban volt. Csak az a bosszantó, hogy nincs olyan magyar zászlónk, amit kitehetnénk az erkélyre. Szerencsére Erika szülei jönnek majd szurkolni, és megígérték, hogy hoznak.

- Mit kínál még az olimpiai falu?
- A kétségkívül nagyon szép főtéren van egy "living room", azaz "nappali" elnevezésű épület, ahol internetezhetünk, a wifi ingyenes, lehet számítógépes játékokat játszani, vagy éppen biliárdozhatunk, csocsózhatunk. S van egy tökéletesen felszerelt konditerem is, ahova ugyancsak gyakran ellátogatunk.

- A városban mennyire érződik az olimpiai láz?
- Még csak egy alkalommal látogattunk be a belvárosba, kicsit vásárolgatni, de ezalatt elég sokan megállítottak bennünket. Kérdezgették, hogy honnan jöttünk, mit sportolunk, és voltak, akik fotózkodni akartak velünk. Szóval, van olimpiai láz. Az persze nem tesz jót neki, hogy már harmadik napja esik az eső, és az előrejelzések szerint egy ideig nem is áll el.

- Milyenek a benyomásaitok a Pacific Coliseumról, ahol a versenyeiteket rendezik?
- Tavaly már voltunk itt Világkupa-versenyen, és azóta nem sokat változott, leszámítva azt, hogy a körbefutó szürke betont beburkolták olimpiás plakátokkal. A jég minősége nem rossz, de lehetne jobb is. Változni viszont már aligha fog, így nincs mit tenni, az edzéseken ezt kell megszoknunk.

- Az olimpia magyar vonatkozású versenyprogramja helyi idő szerint szombaton 17 órakor kezdődik, éppen veled és Darázs Péterrel, a férfi 1500 méter futamaival. Torinóban ebben a számban végeztél az ötödik helyen. Hogy látod, mindez megismételhető most?
- Az elmúlt négy évben sokkal erősebb, jóval sűrűbb lett a mezőny, ez már a kvalifikációs Világkupa-versenyeken is látszott. Nem volt egyszerű megszerezni a kvótákat. Helyezésekről nagyon nehéz előre beszélni, mert a mi sportágunkban rengeteg minden közbejöhet. Ezt jól példázza, hogy a tavalyi Európa-bajnokságon egy ezüstérmet és négy bronzot szereztem, az idein pedig csak egy ötödik helyem lett. Holott nem voltam rosszabb formában, mint egy évvel ezelőtt, csak éppen most minden távon közbejött valami. Úgy gondolom, hogy az olimpián a tizedik hely környéki helyezések már elfogadhatóak lennének. Ha pedig sikerlne még előrébb végeznem, az nyilván még jobb lenne, és természetesen ez is megtörténhet.

- Mit gondolsz, melyik számban a legjobbak az esélyeid?
- Első helyen mindenképpen az 500 métert említeném, ezen egy év alatt is sokat javultam. Az egyik amerikai Világkupa előtt még 41 másodperc volt a világcsúcs, ott levitték 40,6-ra, de én is 40,8-at mentem. A 500 után inkább az 1000 métert mondom, ebből adódóan talán az 1500 megy a legkevésbé. De ez nem azért van, mert ezen gyengébb lennék, itt a legerősebb a mezőny. Az ázsiaiak hosszú távon a legjobbak, és őket nagyon nehéz megverni.

- A torinói olimpia előtt két héttel elhagytad a korcsolyádat, s nagy szerencséd volt, hogy a bátyád korcsolyakészítéssel foglalkozik, és előrelátóan készített neked egy tartalékot.
- Azt csak félig volt kész, de miután pórul jártam, három-négy nap alatt gyorsan befejezte. Így azzal versenyeztem, s most is azzal fogok. Torino után kaptam egy újat, de az nem igazán vált be, így úgy döntöttem, maradok a réginél.