Vágólapra másolva!
Kazanyban csütörtökön kezdődik a sakkvilágbajnok-jelölti párosmérkőzések hatjátszmás döntője, az orosz Alekszandr Gricsuk és az izraeli Borisz Gelfand összecsapása. A világranglistán 12. Griscsuk és a 16. Gelfand korábban 45 játszmában mérte össze erejét, Griscsuk 26 döntetlen mellett 13-6-ra vezet. Az orosz nagymester számos hátrányos állást mentett meg, Gelfand is élt át nehéz perceket, de a kritikus pillanatokban mindketten jobban koncentráltak ellenfeleiknél. A párharcuk győztese lesz az indiai világbajnok Viswanathan Anand kihívója.

Sokan vélik úgy, hogy a regnáló világbajnok Viswanathan Anand megnyugodhatott, nincs igazán veszélyben a 2007 óta őrzött világbajnoki címe. A kazanyi csatározások előtt az egyik legnagyobb riválisa, a norvég Magnus Carlsen visszalépett a küzdelmektől. Carlsen kritizálta a lebonyolítást, a négyjátszmás meccseket, és sokkal igazságosabbnak tartott volna egy 8 résztvevős, kétfordulós versenyt, ahol jóval kevesebb szerep jutott volna a szerencsésnek nevezhető pillanatoknak.

A nagy feszültségben, egy-egy lépésnek sorsdöntő jelentősége volt, és az esélyesnek tartott nagymesterek bírták kevésbé a gyűrődést. A klasszikus időkontroll mellett játszott 16 partiból csak kettő végződött döntéssel, sötéttel játszva nyerte az amerikai Gata Kamsky és az izraeli Borisz Gelfand!

A 27 esztendős Alekszandr Griscsuk jutott a nehezebb ágon a döntőbe, az első körben az első számú esélyesnek tartott örmény Levon Aronjant győzte le. Ne felejtsük, hogy a kétszeres olimpiai bajnok, Grand Slam és Grand Prix-győztes Aronjan már az első partiban többször is nyerőesélyt hagyott ki, majd a rapid rájátszásban is nyerhetett volna. Griscsuk időzavarokban is hidegvérűen védekezett, erőfeszítéseit siker koronázta. Világossal nem élezte ki a partikat, sötéttel kibírta a nyomást, taktikája bevált, bármennyire is kockázatos volt.

Az orosz exvilágbajnok Vlagyimir Kramnyik is nagyon csalódott lehet, nem játszott igazán jól. Szerencsével élte túl az azeri Tejmur Radzsabov elleni meccsét, a technika ördöge, a digitális óra hibája, Radzsabov rutintalansága mentette meg a kieséstől. Honfitársával vívott meccsén a harmadik játszmában nyerőesélyt szalasztott el, majd a harmadik rapidpartiban sem tudta győzelemre vezetni haderejét, hiába ért szabadgyalogja már a hetedik sorig.

Griscsuk eddigi eredménylistája is remek. Kétszeres olimpiai bajnok, kétszer volt tagja csapat-világbajnokságot nyert orosz válogatottnak, egyszer Eb-győztes csapatnak. Nyert szuperbajnokságot, villám-világbajnokságot, szuperversenyeket, pályafutása megkoronázása lenne, ha világbajnoki döntőt játszhatna. A 2007-es mexikói vb-n utolsó volt, nagyon sok jó állást rontott el, Kazanyban eddig Fortuna kegyeltjének nevezhetjük.

A június 24-én 43. születésnapját ünneplő Borisz Gelfand a negyeddöntőben magabiztos játékkal győzte le a azeri Sahriyar Mamedgyarovot. Remek játékkal nyerte meg a harmadik játszmát. Aligha bánkódott, hogy nem a bolgár exvilágbajnok Veszelin Topalovval kellett az elődöntőben megküzdenie.

Az amerikai Gata Kamsky pirosra állította a szemafort Topalov előtt, és kevés hiányzott hozzá, hogy a kazanyi viadal előtt harmadik bajnoki címét megszerző Gata döntőt játszhasson. Nagy előnyt tékozolt el a harmadik ütközetben, majd a harmadik rapidparti megnyerése után a negyedik játszmában kihagyott egy kiskombinációs lehetőséget, ami a döntőbe repítette volna.

Gelfand az indiai Viswanathan Anand és az ukrán Vaszilij Ivancsuk mellett az idősebb korosztály egyik legjobbja. 1990-ben tagja volt az olimpiai aranyérmes szovjet válogatottnak, kétszer a bronzérmes izraeli csapatnak. 2007-ben pályafutása egyik legjobb eredményeként holtversenyben második volt a mexikói vb-n. Kétszer volt első zónaközi döntőn, két éve az ACP rapid Világkupáját, Hanti-Manszijszkban a Világkupát nyerte meg. Egy ilyen hosszú pályafutást óhatatlanul is kísérő hullámvölgyeket is túlélte, újra és újra bizonyította, hogy a sakkozás egyik legnagyobb csillaga.

A május 1-től érvényes világranglistán 12. Alekszandr Griscsuk és a 16. Borisz Gelfand a világbajnok-jelölti döntőig 45 játszmában mérte össze erejét, 13-6-ra az orosz sakkozónál az előny, 26-szor remiztek. Először 2001-ben, a bieli szuperversenyen mérkőztek meg, kétszer megosztoztak a ponton. 2005-ben a Világkupán Griscsuk a negyeddöntőben 4-2-re legyőzte Gelfandot, egy-egy nyeréssel kezdtek, majd rapidban két remivel folytatták, a két villámpartiban Griscsuk győzött.

Klasszikus időkontroll mellett 21-szer csatáztak, 5-4-re az orosz sakkozó vezet. Rapidban Griscsuk ellenállhatatlan volt, négyszer győzött, kilencszer megosztoztak a ponton. Villámban is nála az előny, 3-2 és négy döntetlen.

Ha a hatjátszmás döntő 3-3-ra végződne, akkor új színsorsolás után négy rapidpartit játszanak, 25-25 perc gondolkodási idő és 10-10 másodperc lépésenként. Ha a négy parti sem hoz döntést, következnek a villámpartik, 2-2 játszmás meccsek (5-5 perc és 3-3 másodperc lépésenként). Maximum öt ilyen mérkőzésre kerülhet sor, ha nincs döntés, akkor a hirtelen halál játszma következik. A sorsolást megnyerő fél választhat színt.

A párbajban világosnak 5, sötétnek 4 perce van, de utóbbinak a döntetlen is elegendő. Fontos, hogy a 61. lépéstől kezdve a küzdő felek lépésenként 3-3 másodpercet is kapnak.