Már az osztrákok is az ellenfelet látják a magyar síreménységben

Miklós Edit érkezésével minden megváltozott, állítja Kaszó Klára, a Magyar Sí Szövetség elnöke. Az eddig vegetáló magyar sísport új lökést kapott, megvannak az első Világkupa-pontok, síugrásban 25 év után indulhat ismét magyar versenyző komoly világversenyen, és van remény arra, hogy akár tízfős csapat utazzon a 2014-es olimpiára.

Bár Magyarország nem számít nagyhatalomnak a téli sportágakban, és financiálisan is akadnak még hiányosságok, a Magyar Sí Szövetség nagy tervekkel készül a 2013-as idényre, és a 2014-es téli olimpiára. A szövetség felkészültnek érzi magát a következő egy-két évre, és büszke arra, hogy sportágaiban és szakágaiban (alpesi sí, sífutás, síugrás, biatlon) az utóbbi olimpiák csapatainál népesebb küldöttséggel, akár 8-10 fős versenyzővel képviseltetheti magát Szocsiban.

"Amikor átvettem a szövetség vezetését, 34 millió forint volt az éves költségvetés, most 140 milliónál járunk. De az állami támogatás nem változott, az ugyanúgy 13 millió forint egy évre. Már pedig nekünk ebből kellene fenntartani egy irodát és két alkalmazottat, illetve négy olimpiai sportág teljes felnőtt- és utánpótlásmezőnyét" - mondta az [origo]-nak Kaszó Klára, a Magyar Sí Szövetség elnöke.

A szövetségen belüli szakágak - a sífutás, síugrás vagy a biatlon - más-más menedzselést és edzésmunkát igényelnek, így nem könnyű a szövetség helyzete. Az anyagi források hiánya égető problémát jelent, a versenyzők utazásokra, edzőtáborozásra, versenyzésre és felszerelésre fordított összegének 50-60 százalékát a szülők vagy maguk a sportolók állják.

Miklós Edit érkezése mindent megváltoztatott

"Az alpesi sí menedzselése például teljesen átültethető a teniszre: a családok maguk finanszírozzák a sportolót. Eddig ezzel elvolt a magyar sísport, a legutóbbi két téli olimpián egyaránt hat-hat versenyzőnk indult. Aztán Miklós Edit (képünkön) érkezésével minden megváltozott, az ő kvalitása már más finanszírozást igényel" - magyarázta Kaszó, akit novemberben az Európai Sí Szövetség is elnökévé választott.

Eddig besírták magunkat más csapatokhoz, így szereztek osztrák és svájci kapcsolatokat, de Miklós esetében ez csak ideig-óráig működhet. "Az osztrákok és a svájciak értékelték, hogy itt van ennek a kis országnak a lelkes versenyzője, ezért segítettek neki. De most már ellenfélként tekintenek rá. Edit teljesítménye felkeltette a szakemberek figyelmét is, már edző is jelentkezett, aki szívesen segítene a felkészülésben. De egy ilyen szakember 80 ezer euróba kerülne. Ezt hogyan fizessük ki? Most kivárásra játszunk, nem mondtunk nemet, mert ki tudja, hátha találunk százmilliót a büdzsénkben."

Miklós Edit honosítása egyébként is alapjaiban rázta meg a magyar sísportot, és pozitív irányban kimozdította a holtpontról. A csíkszeredai sportoló az év elején a St. Moritz-i Világkupa-viadalon a pontszerző 30. helyen végzett. Magyar női versenyző korábban még soha nem szerzett Vk-pontot, férfi versenyzőnk is több mint 30 évvel ezelőtt.

Aztán november végén és december elején Lake Louisban lesiklásban előbb a 30., majd másnap a 26. lett, és összesen hat Világkupa-ponttal gazdagodott, a franciaországi Val d'Isere-ben pedig a 29. helyen ért célba. Ahogy Kovács Barnabás szövetségi kapitány fogalmazott, visszavonhatatlanul és végérvényesen beszáguldott a magyar sítörténelembe.

"Edit 2009-ben jelentkezett először nálam, hogy magyarként versenyezne. Akkor azt mondtam neki, ne tegye, mert ez öngyilkosság lenne a részéről. Romániában sokat költöttek rá, a Dinamónál rendőrállása volt, osztrák edző segítette a felkészülését. Ezt mi nem tudtuk volna megadni neki" - mesélte Kaszó.

Miklósnak nem sikerült a 2010-es vancouveri olimpia, hiszen már az első számban akkorát bukott, hogy mentőhelikopter vitte el, de utána ismét jelezte, hogy magyarként folytatná.

"Megkezdődött a harc a románokkal, 2011 januárjára sikerült elintézni, hogy velünk lehessen végre, viszont az összes Világkupa-pontját és -helyezését elvették tőle, a nulláról kellett mindent kezdenie. Innen állt fel, és lett ismét pontszerző a Világkupán, de még mindig nem tart ott, ahol román színekben egyszer már tartott. De jól érzi magát közöttünk, noha anyagilag rosszabbak a körülményei."

Kaszó beismerte, hogy szélmalomharcot vívnak a szövetségben, de mindenkinek van valami hobbija. Számára most a sísport jelenti ezt, és hisz abban, hogy kevés pénzből többet lehet kihozni.

"Itt van ez a lány, aki az életét tette a kezünkbe, minden esélye megvan, hogy a csúcsra jusson. A szocsi játékokra való felkészülésre majdhogynem kevés az idő, de biztosan ott lesz még a 2018-as olimpián is. Pszichésen jól felkészült versenyző, aki erre a sportágra született. Benne megvan a siker lehetősége, tudja, hogy még nem ért el a csúcsra."

Sikeres volt a 2012-es év

2012 Miklós Edit Világkupa-pontjai mellett más sikereket is hozott. Kékesi Márton az ifjúsági alpesisí-világbajnokságon a junior I-es kategóriában aranyérmet nyert, az innsbrucki I. Ifjúsági Téli Olimpián műlesiklásban és óriás-műlesiklásban az előkelő 21. helyen végzett. Úry Zsuzsa műlesiklásban a 23. lett. Biatlonban az IBU- és VK-versenyeken nagyszerűen teljesített Szőcs Emőke, aki a ruhpoldingi felnőtt vébén a sprintversenyben 71. lett.

Síugrásban pedig a jövő évi világbajnokságon hosszú évek óta először lesz magyar versenyző. Szilágyi Ákostól ugyan nagy bravúr lenne az olimpiai kvóta kiharcolása, de edzője bízik benne és a szakág felemelkedésében.

Műanyag sáncokról ugranak Kőszegen

"Magyarországon a síugrósportot jelenleg csak Kőszeg jelenti, korábban ugyan volt három klub Budapesten, meg egy Mátraházán, de mostanra csak mi maradtunk" - mondta Molnár László, a síugrószakág vezetője. "Nyolc éve keveredtem ide, először csak vállalkozóként, anyagilag szerettem volna segíteni, aztán egyre jobban belefolytam. Három edzővel dolgozunk, jómagam mellett Szilágyi János és Tuczai Péter tartja életben a szakágat."

Arra büszke, hogy a toborzások eredményesek, és nő a sportolók létszáma. Most 20-30 gyerekkel foglalkoznak, azt mondja, ilyet néha még a stájerországi klubok sem tudnak felmutatni.

"Nálunk egész évben használható műanyag pályák vannak, a serdülők által használt 30-as sánc mellett az elmúlt tíz évben épült egy 10 méteres és egy 20 méteres sánc is, van világítás, lépcső, öltözőház. Nagyon szolid költségvetéssel dolgozunk, de mindent elkövetünk, hogy tudjunk még pénzt szerezni. A szövetségi támogatás mindössze hárommillió forint, ami nevetséges összeg, ehhez jön még némi klubtámogatás és szponzori pénz."

A legnagyobb reménység

A magyar síugrás nagy reménysége, egyben legidősebb versenyzője a 18 éves Szilágyi Ákos. Neki a junior vébéről vannak már élményei, de sikerről egyelőre nem beszélhetünk. "Már az nagy csoda lenne, ha ilyen körülmények között készülve el tudna szakadni a mezőny végétől. De számára nagy lépés lehet, hogy hosszú idő után a jövő évi síugró-világbajnokságra beneveztük, és tervezzük az indulását."

A síugró vébére bárkit be lehet nevezni, aki le tud menni a sáncon, de az edzéseket szakmai zsűri figyeli, és dönt arról, hogy a versenyző elindulhat a selejtezőben, vagy nem. "Reméljük, Ákos megmutathatja magát a kvalifikációban, a döntőbe jutást nem várhatjuk el tőle" - mondta Molnár. A magyar versenyzők közül 1986-ban Fischer László a Lake Placid-i Világkupán a pontszerző 12. helyen végzett, egy évvel később a calgaryi előolimpián a 22. helyen zárt, de az olimpiára ennek ellenére sem utazhatott el. A magyar síugrás hőskora pedig gyakorlatilag 1989-ben befejeződött.

A magyar síugrók próbálnak külföldi kapcsolatokat kiépíteni, a Nemzetközi Sí Szövetség jóvoltából már kaptak edzőtáborozási lehetőséget is. "Azt mondom, ha lenne egy 10 milliós keretünk, akkor semmi sem mentené meg a versenyzőinket attól, hogy síugrók legyenek. Mert aki nyáron megtanul ugrani, az télen is tud, a környezet ugyanaz, csak műanyag helyett hóra érkeznek" - állítja Molnár. Szerinte az olimpia még az álomkategóriába tartozik, hiszen többlépcsős út vezet odáig, de Szilágyi Ákos még nagyon az út elején jár.

Olimpia kvótatervek

A női alpesisízők közül Miklós Edit három számban A szintű, biztos olimpiai kvalifikációval rendelkezik, Berecz Anna várhatóan ugyancsak két számban szerez majd indulási jogot. Rajtuk kívül tizenegyen rendelkeznek B szinttel, azaz összejöhet a tervezet 3-5 kvóta.

A biatlonos Szőcs Emőkétől ugyancsak várható kvalifikáció, míg sífutásban Kónya Ádám és Tagscherer Imre párharcából kikerekedhet egy kvalifikációt érő ranglistahelyezés.

Biatlonban a férfi versenyzőknek a nemzetek rangsorában kell előrelépniük a legjobb 28 közé, akkor biztos kvótaszerzők. A szövetség két kvóta megszerzését célozta meg, jelenleg három versenyző rendelkezik A kvalifikációs szinttel, de itt a kvóta kiharcolásához valamennyi világkupán és IBU-kupán rajthoz kell állni.

Férfi síugrásban Szilágyi Ákos kontinentális kupa versenyen szerezhet pontot, amely olimpiai szereplésre jogosíthatja.

A válogatott keretek
Alpesi sí, nők
A keret: Miklós Edit (1988, Fullsport SE), Berecz Anna (1988, Fullsport SE)
B keret: Hellner Donáta (1993, Viadal SE), Úry Zsuzsanna (1995, Rozmaring SE)

férfiak
A keret: Bujtás Csaba (1992, Freestyle SE), Farkas Norbert (1992, Rozmaring SE), Kékesi Márton (1995, Fullport SE), Szepesi Bertold (1990, Fullsport SE), Szőllős Benjámin (1996, Nivelco SE)
B keret: Halmágyi Zoltán (1995, Snowline SE), Hegyi Balázs (1990, Snowline SE)

Sífutás, nők: Papp Ildikó (1983, Panoráma SE), Simon Ágnes (1982, Vasas SC)
férfiak: Kónya Ádám (1992, Vasas SC), Tagscherer Imre (1976, Vasas SC)

Biatlon, nők
Szőcs Emőke (1985, Jégvirág SE)

férfiak
A keret: Gombos Károly (1984, Panoráma SE), Musakatal István (1988, Gyötrise), Szabó Milán (1990, Gyötrise),
B keret: Gond Balázs (1987 Vasas SC), Pálfy Márton (1988 Vasas SC), Bánszki Bence (1993, Honvéd Zalka SE)

Síugrás:
Szilágyi Ákos (1995, Kőszegi SE)