Ki száguld legdurvábban a téli olimpián?

A téli olimpia főként a száguldásról szól, havon és jégen, fekve, ülve vagy állva. De ki a leggyorsabb a gyorsak közül? Infografika.

Forrás: Origo

Kényes kérdés a téli olimpia egyes sportágaiban elért sebességek összehasonlítása. A csúcssebesség a sportolók és a körülmények függvényében nagyon tág határok közt mozog, éppen ezért objektivitásra törekedve minden sportágnál a világcsúcsot vettük figyelembe. Kivétel a síugrás, ahol nem tartanak számon sebességrekordot, ezért inkább az olimpiai sáncok alján várható jellemző sebességet vettük figyelembe.

JR Celski a rövidpályás gyorskorcsolya 500-as világcsúcstartója, ezzel a valaha leggyorsabban száguldó szakági bajnok, olimpiát ugyanakkor még sosem nyert - a világcsúcsot a 2012-es calgaryi Világkupán érte el. Az amerikai volt az első, aki 40 másodperc alá verekedte magát a legrövidebb távon, a legutóbbi olimpián viszont még 1000 és 1500 méteren indult, valamint az 5000-es váltó tagjaként.

Gyorskorcsolyában a szintén amerikai Shani Davisé a rekord, 54,2-vel hasított 2009-ben. Bár a "gyors" szó e két sportág nevében szerepel, igazából esélyük sincs olyan sebességet elérni, mint a következőknek.

Hason csúszni pár centire a jégtől, fék nélkül, mindössze egy védősisakban - ehhez kell némi őrültség. Jon Montgomery ennek az egészséges őrültségnek köszönhetően vált Kanada egyik legismertebb sportolójává: megnyerte a számot hazai sportolóként a 2010-es olimpián, és a rajongók azt a fotóját sem feledik, amelyen egy korsó sörrel mászkál az olimpiai faluban.

Montgomery diadalüvöltése Vancouverben Forrás: AFP/RIA Novosti/Iliya Pitalev

A vancouveri pálya gyorsasága azonban tragédiához is vezetett. Egy grúz szánkós, Nodar Kumaritashvili életét vesztette, miután a pályáról kirepülve egy betonoszlopnak csapódott. A szervezők direkt gyors pályát akartak - a német Felix Loch meg is döntötte a szánkós sebességi rekordot -, de aligha ilyen áron.

A bobosoknál a svájci Romuald Bonviné a sebességrekord 201 km/órával, bár ezt nem hitelesítették. Annyit viszont biztosan tudunk, hogy a lett négyes felgyorsult már 153 km/órás sebességre.

Az alpesi sízők sebessége természetesen erősen pályafüggő, átlagosan nagyjából 130 km/órával száguldanak lefelé. Ugyanakkor vannak gyorsabb pályák, például az ausztriai Kitzbühelvagy a svájci Lauberhorn, ahol Johan Clarey 162 km/órával siklott le, elsőként átlépve a szakágban a száz mérföld/órás sebességet. Ennek ellenére a Vk-futamon csak ötödik lett.

Létezik direkt gyorsasági sí is, ez nem olimpiai sport, de ettől még tény: az olasz Simone Origone 2006-ban 251,4 km/órával hasított a franciaországi Les Arcs-ban.

Síugrásban normál- és nagysácon versenyeznek az olimpián, itt hozzávetőleg 100 kilométeres óránkénti sebességre gyorsulnak a sánc végéhez érve. Dönteni viszont nem egy óra, hanem tizedmásodpercek alatt kell az elrugaszkodásról. A legnagyobb sebességet nem tartják számon a sportágban, a távolságot annál inkább: a norvég Johan Remen Evensen 2011-ben 246,5 méternyit repült, ezzel tartja jelenleg is a világcsúcsot.

Forrás: AFP/Fabrice Coffrini