Az olimpia legnagyobb kihagyott ziccere

Lauryn Williams a második sportoló lehetett volna, akinek összejön a bravúr, hogy nyári és téli olimpián is aranyérmet nyer. A 4x100-as amerikai váltóval Londonban csúcsra érő Williams fél év alatt lett sprinterből kiemelkedően jó tolóember a bobosoknál, de az elrontott utolsó futam miatt végül egy tizeddel lemaradt a történelmi duplázásról.

Lauryn Williams nem is sejtette, hogy egy reptéri találkozás milyen hatással lehet a sportpályafutására. A sprinter tavaly nyáron egy római útra készülve találkozott Lolo Jonesszal, aki a gátfutásról nyergelt át a bobozásra, és elkezdte győzködni, hogy ő is próbálja ki.

"Nagyon lelkesen magyarázott, és azt mondta, Lauryn, te is meg tudod csinálni, a felépítésed megvan hozzá, ők pedig majd megtanítanak neked mindent" – emlékezett vissza Williams. Fél évvel később már az olimpiai aranyért hajtott Szocsiban, és szó szerint egy hajszállal maradt le róla.

Atlétának nem volt épp utolsó

A trinidadi származású Williams atlétaként sikeres pályafutást tudott maga mögött, 2004-ben az athéni olimpián 100 méteres síkfutásban ezüstérmes lett, majd egy évvel később, a helsinki vébén már eggyel feljebb lépett a dobogón, és a 4x100 méteres váltóval is aranyat nyert.

Az éremhalmozást 2006-ban a fedett pályás vébén folytatta, 60 méteren mindenkinél gyorsabb volt, majd a 2007-es szabadtéri vébén 100 méteren újra második lett, de a váltóval győzni tudott. A váltókkal egyébként sokáig nem volt szerencséje: Athénban a döntőben ő lett volna az utolsó ember, de Marion Jonesszal elrontották a váltást, így kizárták őket, Pekingben pedig az elődöntőben elejtette a botot a harmadik ember, Torri Edwards.

Pekingben 100 méteren is érem nélkül maradt – negyedik lett -, és a 2009-es világbajnokságon is kénytelen volt beérni egy ötödik hellyel, miközben a váltót újra kizárták. Talán a kudarcok hatására, de úgy döntött, beiktat egy szünetet. A sportágtól nem szakadt el, a Miami Egyetem atlétikai tanszékén dolgozott, de versenyezni csak 2011-ben kezdett újra.

Amikor még a 4x100-as váltó tagjaként száguldott a futópályán Forrás: AFP/Johannes Eisele

2012-ben, a londoni olimpián aztán bebizonyosodott, hogy megérte visszatérni, a váltóval ugyanis végre minden klappolt, így olimpiai bajnok lett, igaz, csak az előfutamban kapott szerepet, a döntőben Carmelita Jeter volt helyette a befejező ember. Egészen tavaly nyárig az atlétika játszotta a főszerepet az életében, de egy folyamatosan kiújuló térdsérülés miatt végül úgy júliusban döntött, szögre akasztja a szöges cipőt. Egy héttel később viszont már beindult az új pályafutása, a bobtoló-bajnokságon (ez egy szárazföldi, jég nélküli sportág) egy harmadik hellyel jelezte, hogy bobban is sokra viheti.

Williams öt kiló izmot szedett fel magára, amikor az atlétikáról áttért a bobra, és alig több mint fél év alatt a legjobb toló lett az amerikai női bobosok között, amit a fizikai ereje mellett az atléta múltból hozott elképesztő robbanékonyságának köszönhet. A bobosoknál gyakran ezredek döntenek a végén, és óriási jelentősége van a jó rajtnak, az pedig bevett szokás, hogy atlétákat alkalmaznak a tolók között, sőt az amerikai férficsapatban szerepel korábbi NFL-játékos is, a Szocsiban izgalmas kalandokba keveredő Johnny Quinn személyében.

Az olimpia rosszul indult

Az amerikai női csapatnál nem voltak kialakult párok a Világkupa-idény során, mert a vezetés ezt az időszakot használta válogatónak, és Williams elég megbízhatóan teljesített, négy versenyéből háromszor is érmet szerzett, így végül bekerült az olimpiai csapatba – akárcsak az őt a bobnak megnyerő Lolo Jones. Williams Elana Meyers párja lett, ami annyiban volt meglepő fejlemény, hogy ők ketten csak egyszer mentek együtt, a Lake Placid-i Világkupa-futamon, amelyen végül egy ezüstöt sikerült összebobozni.

Az olimpia nem indult igazán jól a Meyer, Williams duó számára, mert az első edzésen sikerült odacsapni a bobot, a második alkalommal pedig Williams fékezett túl későn, így az egyik kanyarban csúnyán nekivágódtak a falnak, és a bob elején megrongálódott a karbonszálas kasztni. "A kémia és a közös hullámhossz folyamatosan megvolt közöttünk, de az ütközés után ez csak még erősebb lett" – mondta utólag Meyer, a kormányos. Williams hálás volt a társának, aki szerinte profin kezelte a helyzetet, nem hisztizett, nem hibáztatta őt az ütközésért, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kapocs még erősebb lett kettőjük között.

Ha mosolyog, mintha kisütne a nap

"Hogy milyen a téli olimpián szerepelni? Ez egy új élmény, ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor 2004-ben kijutottam Athénba, akkor sem terveztem, hogy ott leszek, és mégis sikerült" – mondta Williams, aki már azzal is exkluzív csoport tagja lett, hogy a nyári után a téli olimpiára is eljutott.

A többieket nemcsak elhivatottságával nyűgözte le, hanem magával ragadó személyiségével is. "Megjelent az edzőtáborban, és az embernek olyan érzése volt, mintha mindig is ott lett volna. Nagyon erős kisugárzása van, és ha mosolyogni látod őt, az olyan érzés, mintha kisütne a nap" – jellemezte Williamst Bree Schaaf, akivel először vett részt bobversenyen tavaly ősszel.

A rosszul sikerült főpróbát sikeres verseny követte Szocsiban, a kettes bobok első versenyapja után a Meyers, Williams páros 23 századnyi előnyt hozott össze a kanadai Kaillie Humphries, Heather Moyse duóval szemben, és elsőként várta a folytatást. Williamsék az első két futamban egyaránt a legjobb rajtot produkálták, aminek azért volt jelentősége, mert Meyers a Világkupában nyolcszor találkozott Humphriesszal, és hatszor az az egység nyert, amelyik gyorsabban rajtolt. A szocsi bobpálya ráadásul kedvez az igazán erősen rajtolóknak, mert van benne három emelkedős rész is, így az első szakasz után már nehéz feljebb tornászni a sebességet.

A robbanékonysága és a fizikai ereje révén nagyon gyorsan utat tört magának a bobosok között Forrás: MTI/AP/Natacha Pisarenko

"Akármikor felmegyek a pályára, legyen az a futópálya vagy a bobosok jégteknője, nyerni akarok. Úgyhogy nem lepődtem meg a történteken, mert jól felkészültünk, mindent megcsináltunk, amit szerettük volna, és tudtuk, hogy vagyunk olyan jók mi is, mint a többiek" – nyilatkozta Williams az első két futamot követően.

Szerdán aztán az első futam nem sikerült ideálisra, így a címvédő kanadai egység tizenegy századra csökkentette a hátrányát a mindent eldöntő csúszás előtt. Talán a nyomás lehetett az oka, de Meyers és Williams utolsóra ment a legrosszabbul. Addig végig 57 másodperces futamokat teljesítettek, de negyedikre 58.13 alatt értek le, és összesítésben egy tizeddel a kanadaiak mögé szorultak.

Így aztán továbbra is egyetlen sportoló mondhatja el magáról, hogy mind a nyári, mind a téli játékokon aranyérmet nyert. Eddie Eagan 1920-ban félnehézsúlyú ökölvívásban, 1932-ben négyes bobban lett első. Eagan 1897. április 26-án született Denverben egy szegény család gyermekeként. A Yale-en, majd Oxfordban tanult, és elismert jogász vált belőle. A második világháború alatt ezredesi rangig vitte. Miután 1919-ben megnyerte hazája ökölvívó-bajnokságát, 1920-ban részt vehetett az antwerpeni játékokon, ahol aranyérmes lett. Tizenkét évvel később Billy Fiske bevette a négyesbob-csapatába, így Lake Placidben is a dobogó legfelső fokára állhatott. 1967. június 14-én halt meg.