Importáljunk sízőket! Vagy inkább mégse

Csányi Sándor MLSZ-elnök kijelenti, hogy Magyarország szívesen megerősítené a fociválogatottat erdélyi magyarokkal, Pintér Attila szövetségi kapitány konkrét neveket is bedob, de Vági Márton főtitkár mindenki lehűt, mondván, erre nem kap pénzt a szövetség. Irreálisan hangzik, ugye? Ha nem is az MLSZ-nél, de a síszövetségben most éppen ez történik.

Kálomista Gábor producer, a hazai síszövetség elnöke a csíkszeredai születésű Miklós Editnek az olimpián elért bravúros 7. helye apropóján még Szocsiban azt nyilatkozta a köztévének, hogy Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken is tudnak még tehetséges magyar nemzetiségű sízőkről, és a jövőben számítanának rájuk. A sízők szövetségi kapitánya, Kovács Barnabás kérdésünkre azt mondta, konkrét terv nincs, de valóban van ilyen szándék, és ő személy szerint egyetért vele.

Semmit sem hallott viszont a felvetésről a síszövetség ügyvezető elnöke, Kaszó Klára. "Én nem tudom, mi alapján gondolja ezt Kálomista Gábor. Tény, hogy vannak olyan klubvezetők, akik akár rokoni, akár üzleti érdekeltségeik révén gyakrabban járnak Erdélybe, és jobban ismerik az ottani gyerekeket, de nem hiszem, hogy ez célravezető lenne" – mondta az Origónak Kaszó Klára.

A kapitány örülne

"Erdélyben lényegesen nagyobb létszámú a fiatal sportos korosztály, sokkal nagyobb a merítési lehetőség, mint nálunk. A cél a megfelelő infrastruktúra kialakítása, amelyhez az ottaniak Magyarországról kapnának pénzügyi támogatást, akár a már működő gyergyószentmiklósi és csíkszeredai fociakadémiák mintájára. Tehát nem román élversenyzők elhappolásáról van szó, hanem tehetséges, lehetőleg magyar állampolgársággal is rendelkező gyerekek, fiatalok felkutatásáról" – magyarázta a szövetségi kapitány.

Azt állítja, az erdélyi települések részéről nagy lenne a fogadókészség, ráadásul az új konkurencia a hazai versenyzőket is motiválná. Az erdélyi télisportolók jó képességeihez Kovács Barnabás szerint kétség sem férhet. Emlékeztetett rá, hogy a legutóbbi, brassói ifjúsági olimpiai fesztiválon a 18 éves Búzás Dorottya a sílövők sprintszámában második lett, Imre Emil pedig a rövidpályás gyorskorcsolyázók mezőnyében 1000 méteren arany-, 500 méteren ezüstérmet szerzett.

Miklós Edit a téli olimpián Forrás: Facebook/Miklós Edit

És mi lesz az itteni gyerekekkel?

Kaszó Klára azonban nem pártolja ezt a stratégiát. Azt mondja, Magyarországról is kinevelhető világklasszis síversenyző – ami nem jelenti azt, hogy ha valaki magától át akar jönni Erdélyből, akkor nem engedik. "De ha nekiállunk programszerűen honosítani, akkor az itteni gyerekek milyen célt tűzzenek ki maguk elé? Én inkább nekik szeretnék hitet, kitartást adni, hogy érdemes próbálkozni, mert Ausztria közel van" – magyarázta.

Arról, hogy egy efféle kezdeményezésre lesz-e pénz, a Magyar Olimpia Bizottság dönt. Megkérdeztük a MOB elnökét, Borkai Zsoltot, hogy a szervezet támogatná-e a honosításokat. "A MOB-nak nincs tudomása arról, hogy a síszövetségnek lenne ilyen kezdeményezése, sőt Kaszó Klárával egyeztetve a szövetség arról tájékoztatott, hogy nincs ilyen programja, nem ebben látja a fejlődés útját. Az olimpiai sportágfejlesztési programtól kapott 50 millió forintot pont a hazai bázis szélesítésére, az utánpótlás fejlesztésére kívánja fordítani a szövetség, a MOB szakmai felügyelete mellett" – olvasható a Siklós Erik sajtófőnök által elküldött válaszban.

Más sportágakban sem ismeretlen a külhoni magyarok honosítása. A teniszező Marosi Katalin tavaly Wimbledonban Forrás: Wikimedia Commons

Kerestük Kálomista Gábort, hogy megkérdezzük, mit szól az ügyvezető alelnök, illetve a MOB-elnök véleményéhez. Az elnök egy munkatársán keresztül visszahívást ígért, majd azt kérte, hogy egy megadott időpontban hívjuk újra, ennek ellenére nem sikerült beszélnünk vele.

Síre lesz több pénz. Illetve már van

Miklós Edit a sikere után gratuláló levelet kapott Borkai Zsolttól, amelyben többek között ez állt: "a hetedik hely (...) a sísportban is egy új korszak kezdetét jelenti, amihez a Magyar Olimpiai Bizottság minden támogatást megad majd". Megkérdeztük az elnöktől, hogy ez mit jelent pontosan, nőni fog-e a sízőknek szánt támogatás. "Már nőtt a támogatás, mert a vancouverihez képest a sportág közel 20 millióval többet kapott a szocsi felkészüléshez" – áll a válaszban.

Kis szépséghiba, hogy Kovács Barnabás szerint a síszövetség számlájára csak akkor érkezett meg ez a pénz, amikor a csapat már Szocsiban volt. "Az egész felkészülésünket nagyon hátráltatta, hogy az ügyvezető elnöknek kellett kölcsönökből előteremteni a pénzt arra, hogy Edit egyáltalán készülni tudjon az olimpiára. Az edzője, egy osztrák szakember, még mindig nem kapta meg a honoráriumát, Stark Márton edző-vakszmester pedig éhbérért dolgozott éjjel-nappal" – mondta Kovács Barnabás.

Export-import

Ott sohasem tartottunk, mint a kilencvenes évek osztrák nőikézilabda-válogatottja, amelyben mutatóba sem volt osztrák születésű sportoló, de Magyarországon is van hagyománya a honosításnak - és nem is csak a határon túli magyar nemzetiségű sportolókénak. Az elmúlt húsz évben Ilyés Ferenc, Mátéfi Eszter (kézilabda), Csibi József, Rajz Attila, Rajz Tamás, Sille Tamás (jégkorong), Gergely István (vízilabda), Marosi Katalin (tenisz) mellett magyar színekbe öltözött többek között Puljezevics Nenad, Radulovics Bojana, Perez Carlos, Diaz Ivo, Hernandez Vladimir (kézilabda), Dzunics Braniszlav (kosárlabda), Miriuta Vasile, Leandro de Almeida (labdarúgás) és Janics Natasa (kajak-kenu).

Az is előfordul persze, hogy magyar sportolókat csábítanak el más válogatottakba. Néhány példa: Szabó Melinda (kézilabda, Franciaország), Hunyady Emese (gyorskorcsolya, Ausztria), Partics Katalin (öttusa, Görögország), Máté Hunor (úszás, Ausztria), Bujdosó Alexandra (vívás, Németország), Király Hajnalka (vívás, Franciaország), Pekli Mária (cselgáncs, Ausztrália), Valkay Erzsébet (vízilabda, Olaszország), Gárdos Róbert (asztalitenisz, Ausztria).