Sírtunk, mint a hülye gyerekek

erdei zsolt boksz címvédés mérkőzés nőnap
Kecskemét, 2014. március 8. Erdei Zsolt korábbi félnehéz- és cirkálósúlyú profi ökölvívó-világbajnok a győzelmét ünnepli a kecskeméti profi ökölvívógálán a Messzi István Sportcsarnokban 2014. március 8-án. Erdei Zsolt egyhangú pontozással győzte le grúz ellenfelét, Salva Dzsomardasvilit (j), s ezzel megszerezte a Boksz Világszervezet (WBO) félnehézsúlyú Európa-bajnoki címét. Balra Simicskó István sportért felelős államtitkár.
Vágólapra másolva!
Kirobbanó formában, halálgyorsnak érezte magát Erdei Zsolt, aki a grúz Salva Dzsomardasvili pontozásos legyőzésével megszerezte a Boksz Világszervezet félnehézsúlyú Európa-bajnoki címét Kecskeméten. Ennek ellenére azt mondja, a felkészülés alatt mindene fájt, ezért végleges a döntése, hogy visszavonul. Hiányérzete nincs a pályafutása miatt, és szerinte csak tíz év múlva lesz a magyar profi boksznak új Erdei Zsoltja. Kótai Mihály szerint még ne vegyünk mérget arra, hogy Madár tényleg visszavonul.

Elfáradt?

Érdekes, de nem.

A meccs előtt azt mondta, hogy már fáj minden reggel felkelni, és elkezdeni edzeni. Fél a holnap reggeltől?

Egyáltalán nem, mert nagyon könnyedén bokszoltam. Az edzőm, Fritz Sdunek rám is szólt, hogy ne üssek annyit, mert elfáradok, de én csak kidobáltam a kezeimet. Bedák Zsoltinak is mindig azt mondom, hogy próbáljon így ütni, de neki például akkora ütőereje van, hogy ennyi ütéssel, amennyit én indítok, ő minden ellenfelét könnyedén kiütné. Nekem azonban nincs ekkora ütőerőm, ezért sem fáradtam el annyira.

Jobban izgult a meccs előtt, mint korábban?

Sokkal kevésbé, mint ahogy szoktam, pedig meglehetősen izgulós típus vagyok. Viszont éreztem, hogy kirobbanó formában vagyok, csak azon kaptam magam, hogy bementem a ringbe, és elkezdtem hülyéskedni, ugráltam össze-vissza, halálgyors voltam.

Nem sok esélye volt a grúz ellenfélnek - a képre kattintva galéria nyílik Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Hosszú idő után bokszolt ismét itthon, a közönség próbálta is belehajszolni egy kiütésbe. Megfordult a fejében, hogy kockáztat a KO-ért?

Próbáltam mindent kizárni, egy szép, határozott győzelmet szerettem volna, nem erőlködtem, hogy kiüssem az ellenfelemet. Azt azért éreztem Fritzen, hogy ő is szeretné, ha kiütéssel nyernék, de állandóan öklelt az ellenfelem, lehajtott fejjel jött előre, így nem tudtam akkora ütéseket bevinni.

Az edzője mit mondott a meccs előtt?

Csak annyit, hogy tökéletes volt a felkészülésem, nyugodtan bemehetek a ringbe, csak nyújtsam azt, amit az edzéseken, és akkor nem lesz gond. De azt éreztem rajta, hogy a kiütés azért hiányzott neki.

És mit mondott a meccs után?

Megöleltem, és azt mondtam neki, hogy szeretlek, ő pedig ugyanezt nekem. Tizennégy évet dolgoztunk együtt, meg is könnyeztük most a ringben, sírtunk, mint a hülye gyerekek.

Végleg bezárta a kaput, vagy azért van még minimális esély a folytatásra?

Úgy készültem erre a meccsre, hogy az utolsó lesz, és ezen az elhatározásomon nem is változtatok.
A szakmából többen azt mondták a meccs előtt, hogy ha nyersz, akkor szerintük folytatni fogod.
Nekem nem volt kérdés, hogy nyerek, és az sem, hogy abba fogom hagyni. Én tudom azt, amit mások nem éreznek, azt, hogy a felkészülés során fáj mindenen. Tudni kell azt mondani, hogy vége.

Az egyetlen vereségét Gyenisz Gracsovtól szenvedte el vitatott körülmények között. Ellene sem térne vissza?

Nulla százalék esélyt látok erre. Nem húzok már kesztyűt, főleg nem egy Gracsov ellen.

Kótai: Sok van még Madárban

Kótai Mihállyal, a WBC és az IBO egykori váltósúlyú világbajnokával is összefutottunk a kecskeméti gálán. "A visszavonulásom után sokáig nem mentem terem közelébe, de egy fél éve ismét lejárok kicsit mozogni Szántó Imre Öcsi bácsihoz" - kezdte a 37 éves korábbi klasszis, aki szerint nem biztos, hogy Erdei Zsolt tényleg visszavonul.

"Sokszor volt már szó arról, hogy Madár abbahagyja. Az, hogy ő már 40 éves lesz, nem jelent semmit. Most mindenki láthatja, hogy milyen jól néz ki, hogy milyen gyors még mindig, azt gondolom, hogy sok van még benne” - mondta Kótai közvetlenül Madár meccse előtt.

A világbajnok Erdeit ennél is többre hivatottnak tartották, akár arra is, hogy egy nagy gálán bokszolhat egy nagy névvel az Egyesült Államokban, de ez kimaradt a pályafutásából. Kótai szerint Erdei nem lehet elégedetlen.

"Szerintem így is kihozta magából a maximumot. Mindenkinek vannak hiányérzetei, nekem is vannak, de mindkettőnknek olyan meccsei voltak, olyan élményeket éltünk át, mint például ez a kecskeméti gála, ahol fantasztikus közönség előtt bokszolhatott Madár. Biztos vagyok benne, hogy ő is elégedett a karrierjével."


Kihozott mindent a pályafutásából így is, hogy az amerikai álom álom maradt?

Nem csak, hogy nincs bennem hiányérzet, de hálás is vagyok a sorsnak azért, hogy nekem ilyen életet adott. Gondolj csak bele, egy kis ország vagyunk, elbújva Európa közepén, kevés lehetőségem volt arra, hogy kikerüljek innen, de a Kokó vágta ösvényen sikerült megmutatnom magam a világnak, és ez fantasztikus érzés.

Utoljára emelték magasba Erdei kezeit. Vagy mégsem? Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Minek köszönheti azt, hogy világbajnok bokszoló lett?

A recept egyszerű, szeretem azt, amit csinálok, mindig is imádtam a bokszot. Nyilván vannak adottságaim is, van egy alapgyorsaságom, tudok taktikusan bokszolni, de ezekhez az eredményekhez az kellett, hogy meglegyen hozzá a kellő szorgalmam.

Eltűnt Kovács István, eltűnt Kótai Mihály, most eltűnik Erdei Zsolt, lát valakit, aki tovább vihetné a magyar profi boksz zászlóshajóját?

Itt van egy Bedák Zsolti, azért őt ne felejtsük el, de az tény, hogy a profik között nem nagyon látok olyan generációt, aki tudna bennünket követni. Viszont az amatőrök között rengeteg a tehetséges srác, és ahhoz, hogy valaki jó profi legyen, egy nagyon jó és eredményes amatőr múlt kell . Szerintem tíz éven belül lehet egy új Erdei Zsoltja a magyar boksznak.

Látom, nagy örömmel kortyolgatja azt a hideg sört, mikor ivott utoljára?

Talán tavaly nyáron. De nem szeretem a sört, sőt, az alkoholt sem. És mivel nem iszom, ezért nem is bírom. Ha mégis el akarok lazulni, akkor nagyon ritkán megiszom egy kupica pálinkát, de ez maradjon köztünk!