Társoldalunk:

Kulcsár Krisztián: Rossz lenne, ha a 2024-es és 2028-as olimpia is elkelne

2017.05.15. 06:28

A május 2-án a Magyar Olimpiai Bizottság elnökévé választott Kulcsár Krisztián szomorú lenne, ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szeptember 13-án a 2024-es és a 2028-as nyári játékok rendezési jogát is odaítélné Párizsnak és Los Angelesnek. Az újdonsült MOB-elnök szerint az általa irányított szervezet annak ellenére sem utazási iroda, hogy feladatainak jelentős részét visszavette az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Már tavaly év végén elhatározta, hogy benyújtja a pályázatát. A Nemzetközi Vívó Szövetség sportigazgatójaként biztosan nem dolgozhat, de nem égetne fel maga mögött minden, Svájc és Magyarország között húzódó hidat.

Tényleg tizenkét napig tartott a pályázata, vagy csak a kívülállónak tűnt úgy, hogy ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy Kulcsár Krisztián MOB-elnök legyen? 
Maga a pályázat nem igényelt ennél sokkal hosszabb időt. Szűk három hét elég volt erre. Az már egy más kérdés, hogy a fejemben mikor fogant meg először annak a gondolata, hogy MOB-elnök legyek.

Mikor?
Hónapokkal korábban.

Ezt hogyan kell elképzelni? Ül egy svájci tó partján, és azon morfondírozik, hogy milyen jó dolog lenne MOB-elnök lenni? 
Sokféle tapasztalat van mögöttem – üzleti, sportszakmai, civil -, ezeket az elmúlt időkig egy nemzetközi sportszövetségben kamatoztattam.

Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Természetes, hogy megfordult a fejemben, hogy a hazai sportéletnek is a hasznára válhatnék.

Bosszantott például az év elején, hogy Svájcban dolgozom, miközben itthon hatalmas társadalmi vita zajlik arról, hogy jó lenne-e Magyarországnak egy hazai rendezésű olimpia.  Úgy is mondhatom, hogy a természetes ambícióim, meg a külföldi munka során megerősödött honvágy éppen jókor értek elhatározássá bennem, olyan pillanatban, amikor a MOB-ban is megérett a helyzet a változásra, megújulásra. A szavazás eredménye legalábbis azt jelzi, hogy a MOB-tagok többsége változást akart.

Ilyen körülmények között kezdtem el tehát mérlegelni az elnöki tisztség megpályázásának a realitását, józanul igyekeztem végiggondolni, és jó néhány hónapra szükségem volt, hogy aktívan dolgozni is kezdjek érte. A MOB többi tagjának a meggyőzését is talán későn kezdtem – nem akartam, hogy ez a téma túl korán kerüljön be a köztudatba. Soha nem voltam rossz viszonyban a másik két jelölttel, nem szerettem volna egy személyeskedő, esetleg mesterségesen is gerjesztett vitát, ami hosszú hetekre elhúzódik. És végül is úgy tűnik, az esélyeimet nem csökkentette ez a késői megszólalás, a végeredmény engem igazol.

Álomállás. Ez az első szó, ami eszembe jut, ha azt hallom, hogy valaki a Nemzetközi Vívószövetség sportigazgatója. Svájci munkahely, fontos tevékenység egy sportági világszövetség élén. Tényleg megérte mindezt otthagyni, és hazajönni MOB-elnöknek? Jól meggondolta ezt a kalandot? 
Hiszem, hogy ez egy alaposan végiggondolt döntés volt, de nyilván csak később derül majd ki, hogy jól választottam-e. A FIE-ben betöltött pozíció valóban álomállás. De nekem ugyanez a kategória a MOB-elnöki poszt, úgyhogy az álom nem ért véget, csak máshol folytatódik. Ugyanakkor azt sem gondolom, hogy a Nemzetközi Vívó Szövetségben betöltött munkámtól véglegesen el kell, hogy köszönjek. Ami ennél fontosabb, hogy a FIE elnöke, Alisher Usmanov sem beszélt nekem erről. Nyilvánvaló, hogy a két tisztség – a MOB-elnöki és a FIE sportigazgatói - egyidejű betöltése konfliktushelyzetet generál. Az egyik része, a dolog munkaszervezési oldala – azt gondolom, hogy ez a mai világban kezelhető. A konfliktus másik oldala etikai jellegű, de ez sem a részemről áll fent. Azt hiszem, nincs abban semmilyen különleges dolog, ha a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke egy nemzetközi sportszervezetben betölt egy tisztséget. Erre amúgy szerte a világban van példa. 

Aliser Uszmanov, a Nemzetközi Vívószövetség elnöke

Forrás: RIA Novosti/Ramil Sitdikov

Kezdem nem érteni a dolgot. Amikor megválasztották, azt kommunikálta, hogy az elkövetkező időszakban csak a Magyar Olimpiai Bizottságnak szenteli az idejét, amolyan főállásban lévő ügyvezető elnökként képzelte el magát. Amit most elmondott, az némileg másképpen fest az első nyilatkozataival szemben. 

A főállású nem egy szerencsés kifejezés. Inkább arról van szó, hogy teljes időben, vagy életvitelszerűen itt-tartózkodó elnökre van most szüksége a MOB-nak. Ezt most sem képzelem el másként. Az, hogy a Nemzetközi Vívó Szövetségben továbbra is sportigazgató legyek, nyilván nem fog működni. De az, hogy Budapestről úgy bele tudjak folyni az ottani szakmai munkába, hogy egy hónapban pár napot kint vagyok Svájcban, nyilvánvalóan megoldható. Nem is a címke, vagy a pozíció neve a lényeg, hanem az, hogy mindkét helyen hasznos dolgot tudjak végezni.

„Nagyon fontos, hogy az első időszakban MOB-elnökként a lehető legtöbb időt tudjak a testülettel foglalkozni”

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Tulajdonképpen több lovat is meg lehet ülni egy fenékkel, ha az ember megfelelően delegálja a feladatait, és olyan munkatársakat választ, akikben megbízik. Schmitt Pál és Borkai Zsolt is úgy volt a MOB-elnöke, hogy közben más jelentős feladataik is voltak. Ön miért tartja fontosnak azt, hogy az ideje legnagyobb részét a Magyar Olimpiai Bizottságban folyó munka töltse ki? 

A MOB nagy változáson ment át tavaly ősszel, a tagsága és a munkatársai is el vannak bizonytalanodva, újra kell pozicionálni, megtalálni a feladatát ebben az új helyzetben. Ebben az elbizonytalanodott időszakban zajlott minden idők legtöbb embert megmozgató, olimpiával kapcsolatos társadalmi vitája Magyarországon, az olimpiai szellemiség tekintetében bizony elég negatív felhanggal, kudarcos végkimenetellel. Ez tovább nehezíti a magyar olimpiai mozgalom helyzetét. Nem hiszem, hogy magyaráznom kellene, miért kíván éppen most sok energiát, teljes embert ennek az egyébként nagy múltú és nagy felelősséggel bíró szervezetnek a vezetése.

A MOB főtitkára jelenleg az öttusázó olimpiai bajnok Fábián László

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Abban igaza van, hogy az elnöknek a szervezeti működést és az apparátus irányítását nem feltétlenül kell napi szinten felügyelnie – erre ott van a főtitkár. A fejemben kialakult munkamegosztás úgy fest, hogy a főtitkár vezette apparátus a mindennapi folyamatos munkát végzi, az elnök pedig a stratégiaalkotásion túl elsősorban külső fókusszal dolgozik. Azaz a MOB fontos partnereivel kell folyamatos, őszinte és konstruktív kapcsolatot tartania, legyen az a minisztérium, a különböző szponzorok, a szövetségek, vagy éppen a tagság. Illetve ott vannak azok a nemzetközi kötelezettségek is, amelyek a mindenkori MOB-elnök feladatai közé tartoznak

Sokszor említette, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációja javításra szorul. Ezen a területen mi a mai MOB legnagyobb hiányossága? 
A kommunikációval több tekintetben is probléma van. Mindenekelőtt sok negatív konnotáció tapadt rá az elmúlt időszakban az olimpiai szellemiségre a hazai közvéleményben – az én értelmezésem szerint a MOB-nak feladta, hogy ezen változtasson. Magyarországon mindig is nagy presztízse volt az olimpiai játékoknak, az olimpikonoknak, most pedig politikai vita tárgyává válhatott mindez, és bizonyos politikai érdekeknek megfelelően, az emberek egy részének a szimpátiáját elveszítette az olimpia ügye. Ezen segíteni kell, és ebben fontos szövetségeseink kell hogy legyenek a sporttal foglalkozó újságírók, médiaorgánumok, fontos, hogy a sajtómunkások irányában aktív és együttműködő legyen a MOB.
De a kommunikáció nem kielégítő a klubok és a sportági szövetségek irányában sem, tőlük is sok erre vonatkozó jelzést kaptam. MOB tagként magam is tapasztaltam, hogy a MOB-tagok irányában sem zajlott kielégítő kommunikáció. De említhetem a MOB munkatársait is – nagyon sokat dolgozó csapatot ismertem meg az elmúlt napokban, akik mégis több szempontból elhanyagolva érzik magukat.

„Éreztem egyfajta hiányosságot a MOB kommunikációs stratégiájában”

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Nagyon fontosak a piaci szereplők is: a jövőben a MOB költségvetésében hangsúlyosabb arányban lesznek jelen a szponzorációból, taóból, tehát vállalati együttműködésekből származó bevételek, hiszen a MOB állami költségvetésének nagy részét ősszel elvesztette. El kell felejteni azt az erőpozícióból történő kommunikációt, amit eddig a MOB folytatott ezen a területen, és valódi partnerségeket kell építeni, ahol mindkét fél elégedett, és a sikerek közös sikerek. Szóval a kommunikáció területén nagyon sok dolgunk van.

Rengetegen vannak, akik azt mondják, hogy egy teljesen kiüresített szervezetet vett át. Ez tényleg így van? Az elkövetkező időszakban mi lesz a legfontosabb feladata? 

Ez egy sarkított megfogalmazás, amelynek van alapja, de azért a helyzet ennyire nem drámai. A legfontosabb feladat az, hogy ha van mit mondanunk – ez egy nagyon fontos kitétel –, akkor azoknál a döntéseknél, amelyek az állami sportirányítás szintjén megszületnek, a MOB és a tagság érdekeit érvényesíteni tudjuk. Itt nem csak az Emmiben megszületett döntésekre gondolok, hanem akár a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjából irányított projektekkel kapcsolatos határozatokra is. Örömünkre Magyarországon a sport továbbra is stratégiai ágazat. A MOB feladata nem lehet más, mint hogy a sportszakmai döntések jelenjenek meg azokban a határozatokban, amelyeket nem mi, hanem az állami sportirányítás hoz.

Ugyanakkor abban, gondolom, egyetértünk, hogy az előző négy év MOB-ja és a mostani MOB csak nevében ugyanaz. 
Ez pontosan így van. A törvény alapvetően változtatta meg a MOB státuszát. 

Sajnálja ezt?
A kérdés történelmietlen, mert a jelenlegi helyzeten már nem tudunk változtatni. 

Másképp kérdezek: jobb lett volna annak a MOB-nak az élén állni, amely a 2012 és 2016 közötti ciklusban működött? 
A világ országaiban többféle működési alapon nyugvó olimpiai bizottságok működnek. Az olaszoké például tényleg mindent felügyel, a svéd nem. Most akkor az olaszoké jobb, mint a svédeké? Ha onnan közelítjük meg ezt a kérdést, hogy mekkora a hatalma az olasz elnöknek, akkor talán igaz is lehet a felvetés. A MOB nemzetközi legitimitása semmilyen téren nem szenvedett csorbát. A hatalomtechnikai kérdéseknél sokkal fontosabb, hogy a MOB a következő időszakban közmegelégedésre lássa el a feladatait.

Kulcsár Krisztián szerint sokkal fontosabb dolgok is vannak a hatalomtechnikai kérdéseknél

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ott lesz szeptember 13-án Limában, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kihirdeti, hogy Los Angeles vagy Párizs rendezheti-e a 2024-es nyári játékokat?

Igen, ott.

Fájni fog a szíve, amikor Thomas Bach feltépi a borítékot?
Akkor fájna igazán a szívem, ha nemcsak a 2024-es, hanem a rá következő olimpia helyszínét is eldöntenék.

Van erre esély?
Félve nyilatkozom erről, hiszen látom, hogy van egy erre irányuló törekvés, zajlik egy ilyen lobbitevékenység – és ez nekünk nem jó. Bízom benne, hogy nem döntenek két olimpia színhelyéről, hiszen a NOB-nak ehhez alapszabályt kellene változtatnia, vagy egyszerűen eltérni tőle. Ha ezt a NOB megteszi, akár hitelességi válságba is sodorhatja a szervezetet. Arról nem is beszélve, hogy ebben az esetben a következő pályázható nyári olimpia a 2032-es lenne. 

Vajon melyik város nevét olvassa fel a NOB elnöke, Thomas Bach 2017. szeptember 13-án Limában? És hány város nevét?

Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Mivel köztudottan támogattam a budapesti olimpiai pályázatot, a Budapesti Olimpiai Mozgalom egyik alapítójaként többször fel is szólaltam mellette, talán érthető, hogy miért vagyok szomorú, ha ebbe a lehetőségbe belegondolok.

Meglepetés: Kulcsár Krisztián a MOB új elnöke

Kulcsár Krisztián lett a Magyar Olimpiai Bizottság új elnöke. Az elnökválasztás második körében 159 érvényes szavazatból 108-at kapott a világbajnok párbajtőröző, a Nemzetközi Vívószövetség sportigazgatója, a korábbi elnök Borkai Zsoltra 51-en voksoltak. A posztra pályázó harmadik jelölt, Szabó Bence az első körben 27 szavazattal kiesett. Kulcsár Krisztián - névjegy Született: 1971.