Vágólapra másolva!
Minden előzetes várakozást felülmúló siker lett a Magyarországon rendezett eddigi legnagyobb sportesemény. A 17. FINA vizes világbajnokságot beugróként vállaló Budapest nem csak hozta a kötelezőt, de jócskán túlteljesítette minden érintett elvárásait. A vízben a sportolók, míg a lelátókon a nézők parádéztak, miközben a nemzetközi szövetség irányítói csak ámuldoztak.

Ha nem is úgy csöppent bele Budapest a világ egyik legnagyobb – az olimpiák, a labdarúgó világ- és Európa-bajnokság, valamint az atlétikai vb előzik csak meg – sporteseményének rendezésébe, mint Pilátus a krédóba, az tény, hogy óriási bátorságra vallott a rendezés elvállalása, amivel nem keveset kockáztatott a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ).

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, a szervezőbizottság elnöke, Gyárfás Tamás, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) alelnöke, Fürjes Balázs, az egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos és Cornel Marculescu, a FINA ügyvezető igazgatója (b-j) az igazgató születésnapja alkalmából fát ültet a Duna Aréna előtt. Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A mexikói Guadalajara 2015-ben úgy érezte, éppen elég elegáns két évvel a vb startja előtt szólni, hogy ők köszönik a megtisztelő bizalmat, de inkább mégsem rendezik meg a vb-t. A Magyarországra kerülő világbajnokságot július 14-én Julio Maglione, a vizes sportok nemzetközi szövetsége, a FINA elnöke nyitotta meg, aki nem győzte köszönetét kifejezni, hogy Budapest két év alatt

tökéletesen át tudta venni a házigazda szerepét.

A világbajnokság közmegelégedésre folyt le, és a túlnyomórészt jó szívvel gondolunk vissza a monumentális eseményre. Ez több összetevőnek köszönhető, melyek közül kettőt emelnénk ki: a jól megválasztott helyszíneket és a magyar sikereket. A vizes vb-ken a 2013-as barcelonai esemény óta hat sportág világbajnokságát rendezik meg. Magyarországon ezt öt helyszínen tették, melyek közül négy volt Budapesten, egy pedig vidéken. Így tehát az úszást és a műugrást a Dagály fürdő területén felhúzott Duna Arénában, a vízilabdatornát a margitszigeti Hajós Alfréd Sportuszodában, a szinkronúszást a Városligeti Műjégpályán, a Vajdahunyad vár tövében, az óriás toronyugrást a Parlamenttel szemben a Bem rakparton, míg a nyíltvízi úszást Balatonfüreden rendezték meg.

Az óriás toronyugrás helyszíne olyan mély benyomást tett a szakmára, hogy december első napjaiban az év sporthelyszínének választotta az ilyen témájú nemzetközi díjakat odaítélő International Sports Awards nevű svájci székhelyű szervezet.

Magyar érmek, magyar sztárok

Nem fogjuk kedves olvasóinkat a világbajnokság teljes kronológiájával és összes éremszerzőjének felsorolásával untatni. Ehelyett inkább kiragadjuk a legfontosabb eredményeket és történéseket minden helyszínről, kezdve a magyar főszereplőkkel.

Szinkronúszás

A Városligetben senki nem várt magyar érmet, hiszen, aki felült a lelátókra, az tisztában volt a sportág erőviszonyaival, és a magyarok ott elfoglalt helyével. A csapattól a derekas helytállás volt az elvárás, és ennek bőséggel eleget is tettek. Bár egyetlen magyar versenyző sem jutott be a 12-es döntőkbe, viszont a Kiss Szofi köré épített csapat minden olyan számban kitett magáért, ahol vízbe ugrottak. Valamennyi esetben a középmezőnybe, annak is az elején végeztek.

Schwarcz Dóra Anett (b) és Kiss Szofi a 17. vizes világbajnokság szinkronúszásának páros technikai selejtezőjében a Városligetben 2017. július 14-én Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Kiss Szofi az egyéni technikai számban egyetlen helyre volt a döntőtől, míg a szabadprogramban pályafutása legmagasabb pontszámával (79,4000 pont) zárt a selejtezőben a 17. helyen. A csapatversenyek során a technikai programban elért 15. hely volt a legjobb, itt sem sok hiányzott egy döntőhöz – nem hiába mondta a selejtező után Schwarz Anett, hogy mindenki 200 százalékot adott ki magából.

Műugrás

Vérmes – pláne érmes – reményeink itt sem lehettek. A férfiak mezőnyében a 10 méter selejtezőjében a 27. helyen záró Somhegyi Krisztián, illetve az 1 és 3 méteren is a mezőny hátsó traktusában záró Bóta Botondnak és Ligárt Ábelnek még erős volt a vb-szint. A nők között a 10 méteren a 27. helyen záró Kormos Villőnek lehetett hiányérzete, tőle jobb eredményt remélt a szakma, ahogy ő maga is. Óriás toronyugrásban pedig nem volt magyar induló.

Érdemes lapozni, mert most jönnek az igazán nagy sikerek: nyíltvízi úszással, vízilabdával és úszással folytatjuk a visszatekintést.