Társoldalunk:

Még egy évig biztosan a robog a félelmetes Lokomotív

2018.03.19. 05:59

A kanadai Charles Hamelin három arany- és egy ezüstéremmel gyarapította már egyébként is félelmetes éremgyűjteményét a montreali rövidpályás gyorskorcsolya-világbajnokságon. A záró nap után az Origónak is nyilatkozott.

A phjongcshangi téli oimpia után, ahol be kellett érnie a váltóval szerzett bronzéremmel, Charles Hamelin még azon gondolkozott, hogy visszavonul, de aztán meggyőzte magát, hogy van még keresnivalója a sportágban. Főleg, hogy számára abszolút hazai pályán, Kanadában, azon belül is Quebecben rendezik az idei világbajnokságot. Így aztán a vb-t megnyitó sajtótájékoztatón nem csak azt mondta el, hogy remek formában van, hanem azt is, hogy folytatni kívánja karrierjét, ami eddig három olimpiai és tizenkettő világbajnoki aranyérmet fialt neki. A formájára pedig valóban nem lehetett panasz, hiszen az 1000 és az 1500 méter mellett az összetett versenyt is imponáló fölénnyel nyerte meg a vébé hangosbemondója által lakhelye után rendre csak Sainte-Julie-i Lokomotívnak nevezett, ténylege megállíthatatlanul robogó koris.

Hazai közönség előtt versenyezhetett, ahogy tíz éve a vancouveri téli olimpián is. Mit jelent ez önnek?
Nagyszerű érzés volt hazai pályán, hazai közönség előtt versenyzni, különösen itt Montrealban. Itt volt a családom, a barátaim, örülök, hogy büszkék lehettek rám. Tíz éve nyertem utoljára aranyérmet Kanadában, a vancouveri olimpiai bajnoki címek (500 méteren és a váltóval – a szerk.) különösen fontosak a számomra. Ahogy az is, hogy megoszthattam azokat a csapattársaimmal és testvéremmel. Ahogy azokban az érmekben, úgy a mostaniakban is benne van minden egyes kanadai korcsolyázó munkája.

Nyithatna egy aranybányátForrás: Origo

Harminchárom éves idén, de ezen a hétvégén úgy tűnt, mintha még csak húsz lenne. Mi a titka?
A titok a kemény munka, amit évről évre el kell végezni. Néha úgy érzi az ember, hogy hiába dolgozik keményen, nem elég jó, aztán, amikor mégis eléri a célját, akkor rájön, hogy megérte a befektetett munka, hogy jó irányba halad, és képes lehet a legnagyobb dolgokra is.

Csak néhány napja gondolta meg magát, és döntött úgy, hogy mégsem vonul vissza. Ennyi nagyszerű eredmény után, milyen célt tud még kitűzni maga elé?
Akadnak azért még hazai és nemzetközi szinten is olyan eredmények, amelyekért érdemes harcolni. Ráadásul szeretnék minél tovább a korcsolyázás közelében maradni. Szeretném megmutatni az utánunk jövő gyerekeknek, hogy kell jól csinálni a dolgokat és segíteni nekik, hogy eljussanak arra a szintre, ahol most én tartok. Nem szeretnék húsz év múlva is én lenni a legsikeresebb kanadai korcsolyázó, sőt azt szeretném, ha ez minél előbb megváltozna."

Folyt.köv.

Emlékszik arra a pillanatra, amikor először tudatosult önben, hogy akár nagyon nagy eredményeket is elérhet gyorskorcsolyázóként?
Azt hiszem, 1991-ben volt, amikor eljutottam egy területi versenyre Észak-Quebecben. Hihetetlenül boldog voltam, addigi életemben talán a legboldogabb. A családom és a barátaim előtt versenyezhettem, akkor először gondoltam arra, hogy mit érhetek el. A sport soha nem könnyű, a short track pedig különösen nehéz, a jó eredményekhez az kell, hogy egyszerre legyen a helyén minden, a fej, a lábak és a szív, de úgy tűnik, az elmúlt tizenöt évben nekem ez sikerült.

Milyen hosszú távra tervez még a sportágban?
Most úgy gondolom, hogy még egy évet töltök a sportágban, hogy utána mi lesz, azt majd 2019-ben meglátjuk.

Mi a véleménye a magyar short trackesekről, illetve a sikereikről?
A magyar korisok kemények és éhesek a sikerre, ez az egyik oka annak, hogy ennyire sikeresek tudnak lenni, ennek az eredménye a váltóban nyert olimpiai bajnoki cím is. Liu Shaolin vb-ezüstérmes lett összetettben, azt pedig nem lehet pusztán szerencsével elérni. Nagyon jó koris, nagyon erős és még fiatal. Csak remélni tudom, hogy ő és a többi fiatal is tovább fejlődik, mert minél erősebb a mezőny, annál nagyobb a harc és annál jobb a show!