Kifordult bokával is vb-t nyert az olimpiai ezüstérmes birkózó

Komáromi Tibor, háromszoros világbajnok, olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok birkózó, később szövetségi kapitány, majd szövetségi szakmai alelnök
Szöul, 1988. szeptember 22. Komáromi Tibor (j) és a szovjet Mihail Mamiasvili küzdelme a kötöttfogású birkózás 82 kg-os kategóriájának döntőjében. Komáromi vesztett, ezzel ezüstérmet szerzett a XXIV. nyári olimpián. MTI Fotó: Németh Ferenc
Vágólapra másolva!
Komáromi Tibor háromszoros világbajnok, olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok birkózó, akinek a kapitánysága alatt 2004-ben Majoros István kötöttfogásban olimpiai bajnok lett. A magyar birkózósportnak ez volt az eddigi utolsó olimpiai aranyérme. Komáromi Tibor a Magyar Birkózó Szövetség alelnökeként, illetve szakmai elnökeként várja az októberi budapesti világbajnokságot. 

Az 1988-as szöuli olimpián ezüstérmet szerzett kötöttfogásban a 82 kilogrammosok között, a döntőben az akkor szovjet színekben versenyző Mihail Mamiasvili ellen kapott ki. Hogy emlékszik vissza a mérkőzésre?
Az edzőmmel kidolgoztam egy taktikát a döntőre, de sajnos ebbe belerondítottak. Olyan technikát alkalmazott az ellenfél, amelyre előtte semmilyen jel, magatartás nem utalt, így elvesztettem a mérkőzést. Érdekes történet volt.

Szöul, 1988. szeptember 22. Komáromi Tibor (j) és a szovjet Mihail Mamiasvili küzdelme a kötöttfogású birkózás 82 kg-os kategóriájának döntőjében. Komáromi vesztett, ezzel ezüstérmet szerzett a XXIV. nyári olimpián Forrás: MTI/Németh Ferenc

Mi történt pontosan?
Olyan taktikával mentem a szőnyegre, hogy ne védekezzek arra az oldalra, amelyre később az akciók történtek. Így bárhogy próbálkoztam, nem tudtam felvenni a versenyt. Száraz volt a testem, amikor pedig már felemelt, lehetetlen volt a védekezés, eldobott, így sajnos vereség lett a vége.

Egy évvel később, 1989-ben a svájci Martignyban rendezett világbajnokságon sikerült visszavágni a szovjet riválisának. Ráadásul nem is akármilyen körülmények között, hiszen a verseny előtt fordult ki a bokája. Hogy sikerült mégis nyerni?
Nem beszéltem az esetről, mert vajon ki hitte volna el, hogy bármi történt velem az olimpia után egy évvel. Szerettem volna magamnak, a szurkolóknak, meg úgy összességében mindenkinek bizonyítani. Fájdalommal tele léptem szőnyegre, de kiválóan fel voltam készülve. Ezúttal próbáltam a saját taktikámat követni, amely meg is hozta a sikert.

Összesen három világbajnoki címet sikerült nyernie – 1986, 87, 89 –, illetve számos Európa-bajnoki érmet is nyert. Ezek a sikerek kárpótlást jelentettek az elvesztett olimpiai bajnoki döntőért?
Az Európa-, világ- és olimpiai bajnoki cím is más a maga nemében, mindegyik mást ad érzelmileg a versenyzőnek. Egyik világverseny sem pótolja a másikat, nem feledteti az esetleges kudarcot. Teljesen el kell választani egymástól, másképp kell kezelni ezeket az eseményeket. Azok a versenyzők, akik sokszoros Európa-bajnokok, inkább odaadnák a címeik egy részét egy világbajnoki címért, akik pedig vb-ket nyertek, azok pedig az olimpia elsőségért adnának oda pár világbajnoki elsőséget. Sokan nem tudják, de nemcsak olimpiai ezüstérmet, hanem bronzérmet is nyertem, mivel harmadik lettem 1984-ben a Barátság-versenyen (a bojkottált Los Angeles-i olimpia pótlékaként rendezték, - a szerk.), míg az olimpiai címet az a román Ion Draica nyerte meg, akit előtte legyőztem. Minden ember elégedett lenne azzal, amit nekem sikerült elérnem aktív versenyzőként. Viszont nagyon fontos megjegyeznem, hogy az aktív versenyzők számára ez a korszak csak az életünk egyharmadát teszik ki, és miután az ember befejezi a pályafutását, a maradék kétharmad részben is normális életet kell élnie, erre is fel kell készülni.

Mielőtt rátérnénk az aktív versenyzés utáni életre, beszéljünk még egy kicsit a korábbi klubjáról, a Ferencvárosról. Mit jelent önnek a Fradi?
Aktív koromban mindent. 1974-ben ott kezdtem el birkózni, majd a 90-es évek derekán ott fejeztem be a pályafutásomat, és ott lettem vezetőedző. Mai napig nagyon szurkolok a Fradinak, az ember számára mindig fontos marad az a szakosztály, ahol az élete nagy részét töltötte.

Komáromi Tibor, a XXVIII. Nyári Olimpiai játékokra utazó kötöttfogású birkózók szövetségi kapitánya Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

2004-ben az ön kapitánysága alatt nyerte Majoros István az eddigi utolsó magyar birkózó olimpiai bajnoki címet. Azóta eltelt 14 év, mint gondol, miért nem sikerült ezen idő alatt nyerni, illetve meddig kell várni a következő olimpiai aranyéremre?
Azóta számtalanszor átalakult a szabály, főleg kötöttfogásban, így nehéz lenne okosat mondani. Aktív koromban úgy gondoltam, hogy az elődeimnek könnyebb dolguk volt, a mostani versenyzők ugyanezt gondolják rólunk. A 21. században csak abból lehet sikeres birkózó, aki szereti a sportágat. Amíg ezt űzi, mindent meg kell tennie a sikerért, nem szabad azon gondolkozni, hogy éppen többet vagy kevesebbet edz. Csak előre tekintve annak egy célnak kell a szeme előtt lennie, hogy Európa-, és világbajnokságot, vagy éppen olimpiát nyerjen. Ahogy számolgattam, az ismétlődés alapján 2020-ban (tokiói olimpia, - a szerk.) ismét lehet olimpiai bajnokunk. Ez már csak azért is fontos, mert olimpiai nemzet vagyunk, sikeres sportágakkal. Nehéz az út odáig, a jelenlegi csapatunkat jól bevált, technikás birkózók alkotják, viszont a sport nyelvén szólva már nem tinédzserek.

Mi lehet annak az oka, hogy Magyarországon inkább a kötöttfogás van előtérben?
Nehéz erre választ adni. Nem csak kötöttfogásban, szabadfogásban is birkóztam, ráadásul magyar bajnoki ezüstérmes lettem olyan hazai mezőnyben, akik a nemzetközi színtéren is megállták a helyüket. A birkózónak mindig az edzője segítésével kell meghoznia a végső döntést. A kötöttfogású csapatba az én időmben nehezebb volt bekerülni, átvenni az irányítást, nincs ez másként napjainkban sem. Magyarországon a kötöttfogás nagy hagyományokkal rendelkezik, aki itt átvette az irányítást a súlycsoporton belül, az nemzetközi szinten is jó eredményeket ért el. A szabadfogásban is jó erőt képviselünk, de van egy kis lemaradásunk a világelithez képest. Az oroszok, az amerikaiak, vagy éppen az irániak nagy utánpótlásbázissal rendelkeznek, el tudják osztani a birkózókat, segítik is őket, hol érhetnek el éppen jobb eredményeket.

A Magyar Birkózó Szövetség alelnökekét, illetve szakmai elnökeként mik a feladatai?
Jelenleg az a legfontosabb cél, hogy a szövetség eredményes, kiválóan megszervezett világbajnokságot rendezzen októberben Budapesten. Szeretnénk érmeket szerezni a világeseményen, de ez nem lesz könnyű. A riói olimpián is úgy nézett ki, hogy két versenyzőnk is a dobogóért harcol, ráadásul egy érmet már a zsebünkben is éreztünk. Sajnos az élet nem úgy akarta, Lőrincz Viktor ellen vezető állásnál ítéltek pontot, mi pedig sajnos csak tehetetlenül néztünk. (A bronzmérkőzést a német Denis Kudlával szemben botrányos bírói ítélet után vesztette el a 85 kilósoknál kötöttfogású birkózásban – a szerk.).

A szövetség szakmai elnökeként talán nagyobb rálátása van a szabályváltoztatásokra. A magyar birkózok hogyan alkalmazkodnak ezekhez?
Mint minden csapatot, minket is megviselnek a nemzetközi szövetség szabályváltoztatásai, döntései. Tudtuk, hogy lesznek változások, próbáltunk is felkészülni ezekre. A kötöttfogásban eltörölték a lenti birkózást, de hogy ne feledkezzenek el a gyerekek róla, az emelést, felfordítást továbbra is alkalmazzuk, nem álltunk le az oktatásával. Tényleg megviselt mindenkit, de alkalmazkodni kellett. A jelenlegi szabály szerint parter helyzetben például el kell hasalni az alsó versenyzőnek, míg a felső birkózónak az ellenfél két lapockájára kell tenni a kezét, tehát ismét van lenti birkózás. Reméljük, hogy a világbajnokságon nem lesz ezekkel probléma.

Komáromi Tibor olimpiai ezüstérmes, háromszoros világbajnok birkózó leadja szavazatát a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) tisztújító közgyűlésén Budapesten, a Magyar Sport Házában Forrás: MTI/Kallos Bea

Mit vár az októberi budapesti világbajnokságtól?
Hogy jó hangulatú, és ami még ennél is fontosabb, biztonságos vb-t rendezzünk. Jelenleg Európában nem mindenhol sétálhatnak nyugalomban az utcán az emberek, Magyarországon viszont más a helyzet. Ennek ellenére természetesen komoly biztonsági feltételek lesznek a versenyen, ettől nem tudunk eltekinteni. Szabadfogásban több Európa-bajnoki érmesünk is van, így helyezést várunk, a lányoktól pedig egy érmet. A kötöttfogásban egy-két dobogós helyezést, illetve remélem világbajnoki aranyérmet, ez a maximális eredmény. A tavalyi párizsi vb-t három bronzéremmel zártuk, majd a dopping miatt Lőrincz Tamás ezüstérmes lett (orosz Alekszandr Csekirkin akadt fent a vizsgálaton, - a szerk.), amellyel összességében elégedettek voltunk. Most is szeretnénk a világ élmezőnyében végezni.

Nagykövetként mi a feladata a vb-vel kapcsolatban?
Népszerűsíteni a világbajnokságot, rendezvényeken részt venni, segíteni a szervezést. Próbálunk mindenkihez eljutni a 2018-as vb hírével. Invitáljuk a vendégeket, de ismerősöket is próbálunk megszólítani. Minden olyan esemény fontos, ahol tudunk beszélni a birkózásról.